159442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás offsetnyomólemez előállítására erőérzékenyített nyomóelemezanyagból

159442 3 4 előállítható nyomdai példányszámok további, jelentős növelése. Az ismert nyomólemezek nagy oldóképességű oldószert vagy kötőanyagot tartalmazó nyomdafestékkel történő nyomtatás céljára nem alkalmasak, így javítások ebben a tekintetben is kívánatos volt, különös tekintettel a műanyagjfelületre történő nyomtatás esetében, amikor általában nagy oldóhatású nyom-' dafestékek használata szükséges. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, mely a fenti kívánalmaknak megfelelő nyomóleimez előállítását lehetővé teszi. A találmány tárgya eljárás offszetnyomólemez előállítására, előérzákenyítatt nyomólemezanyagból, amely fémhordozórétegen fényérzékeny réteget, abban fényérzékeny anyagként legalább egy, aktinikus fénnyel történő megvilágítás hatására kiseibib oldhatóságú anyaggá átalakuló diazo- vagy azidovegyüleitet tartalmaz. Az eljárás során a fényérzékeny réteget előtéten keresztül ismert módon megvilágítjuk, a réteg meg nem világított helyeit a réteghordozóról előhívóval eltávolítjuk és eközben vagy javítókezelés útján tiszta, nyomdafestéket taszító képalapot alakítunk ki, amely a réteghordozó még bevont, nyomdafestéket felvevő, megvilágított képelem^helyeit tartalmazza. Ez utóbbi művelet a találmány szerint akként valósítható meg, hogy a tiszta képalap kialakítása után a nyomólemezanyag rétegének képelem-helyeit novolak, rezol- vagy mindkét gyantafajta jelenlétében legalább 180 C° hőmérsékletre felmelegítjük, majd a tiszta, nyomdaifestéket taszító képalapot másodszor kialakítjuk. A fényérzékeny rétegben a találmány szerinti alkalmazható rezolgyanták egy aldehid, kiváltképpen formaldehid és fenol, szerves oldószerekben és vizes, lúgos oldatokban oldódó, olvadékony, csupán melegítésre keményedő.kondenzálási termékei. A találmány szerint ugyancsak használható novolakok szintén, egy aldehid, kiváltképpen formaldehid és valamely fenolkondenzálási termékei, melyek a rezoloktól abban különböznek, hogy a kondenzálást oly módon hajtjuk végre, hogy olyan komdenzálási termékeket nyerjünk, melyek hő hatására nem keményednek, és ennélfogva melegítéskor tartósan termoplasztikusak és oldhatók maradnak. A találmány értelmében a novolakok közé soroljuk a -módosított novolakdkat is, mint pl. a novolakok és klórecetsa'V reakciója útján nyert módosított novolakokat, melyeknek előállítását az 1,053.930 sz. német szabadalmi leírás ismerteti. Természetesen novolak és rezol keverékeket is használhatunk. A novolakok, kiváltképpen az o-krezol és formaldehid kondenzációja útján előállított novolakok, beleértve a klórecetsavival módosított npyolakokiat is, az eljárás céljára különösen ajánlatosak, mivel ezek használata során a képalapnak a nyomőlemezanyag melegítésekor fellépő szennyeződése — amiről később még szó lesz — viszonylag gyenge hatású tisztítószerekkel eltávolítható. A novolakok közül a találmány szerinti eljárás céljára kiváltképpen azok alkalmasak, melyeknek olvadáspontja 70—130. C° között van. A találmány szerinti eljárással az említett gyanták egyikéneik szükséges jelenlétét a réteg képelam-helyeineik melegítésékor résziben úgy biztosítjuk, hogy- a gyantát a fényérzékeny rétegbe már az előérzéikenyített nyomólemezanyag készítéseikor beledolgozzuk. Ezt az eljárási módot alkalmazva, a fényérzékeny rétegben levő gyantamennyiség a fényérzékeny diazo- vagy azidoivegyület súlyára számítva 10—200 súly°/0 legyen. Igen jó eredményeket kapunk és a nyomólemezanyag kezelése igen könnyű, !ha a gyantamennyiség a diazo- vagy azidovqgyület súlyára számítva 25—1O0 súly% között van, és azután — az alábbiakban ismertetendő módon — a réteget további gyantamennyiséggel vonjuk be. 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 A. találmány szerinti eljárás során használható novolakok és rezolok a fenolgyanták jól 10 ismert fajtái. Novolakok fenol és formaldehid kondenzálása útján, savanyú kondenzálóiközegben 1 ekvivalens fenolra 1 ekvivalensnél kevesebb aldehidet alkalmazva állíthatók elő. Rezolok fenol és formaldehid lúgos közegben vég-15 zett kondenzálása útján állíthatók elő, ahol ál'-talában minden fenöl-ekvivalensre egynél több ekvivalens aldehidet használunk, azonban kevesebb aldehid alkalmazása esetében is rezolgyantát nyerünk, ha a kondenzálást lúgos kon-20 denzálóközegben végezzük. A novolak-, illetve rezolgyanták előállítása során használható fenolok közé soroljuk azok szűkebb érteleimben vett homológjait is, különösen a krezolokat, xilenololkat és más alkilfenolokat. A formaldehidet .& 25 gyanták előállítása során többnyiire trimér, vagyis paraformaidehid alakjában használjuk. Rezolok és novolakok előállítására formaldehid helyett néha más aldehideket pl. acetaldehidet vagy fuirfu.rolt is használnak. A novolakok és SO rezolok előállítása, valamint e gyanták tulajdonságai ismertek és az irodalomban megtalálhatók, így az alábbi munkákban: Wagner—Sarx: „Lackjkunstharze" c. könyve 42—51. old. (4. kiadás, München, 1959), vagy R. E. Kirk és D. F. 35 Othmer: A kémiai technológia enciklopédiája c. gyűjteményes munkája, 10. kötet, 335—339. old. (New York, 1953), valamint az Industrial Engineering Chemistry, 33 966 (1941). c. folyóiratban. 40 A novolakokat és rezolcikat üzemi méretekben állítják elő ós azdk kereskedelmi cikkeket képeznek. Az alábbi novolakok és rezolok is mint kereskedelmi készítményeik használatosak, 45 így novolak az „Alnovol 429 K" vagy ennek klórecetsavval készült íreaikcióterméke (1—7;'9— 17; 19. és 20. példák) rezol a „Bakelite—'Harz 202" (8. és 18. példa). 2