159406. lajstromszámú szabadalom • Csigás ürítőszerekezet hengeres, laposfenekű tárolókban raktározott ömlesztett anyagok, főleg szemes termények teljes kiürítésére

3 159406 4 A laposfenekű tárolóknál a teljes térfogatot ki lehet használni és a termény kitárolása itt is többnyire a tároló fenéklemezének középpontjában kialakított ürítő nyíláson át történik, de éppen a termény rézsűszögének megfelelő, tölcséres alapzatban bennmaradó terménymenynyiség kiürítéséhez külön ürítőszerkezet alkalmazása szükséges. Erre a célra sokféle megoldás ismert. Általában 30—60 vagon tároló kapacitású silóknál ezen célra leggyakrabban a silóközéppont, mint forgáspont körül elforduló és a fenéklemezzel általában párhuzamos síkban mozgó körbejáró csiga, mely a fenéklemezén maradt terményt az ürítőnyíláshoz szállítja. Szerkezeti megoldásukat tekintve a körbejáró szállítócsigák többféle változatát ismerjük. Mivel ezen csigákra csak a teljes kitárolás befejező szakaszában, az egyébként bentmaradó termény kiürítésénél van szükség, ezért működtetésük időszakos és a kitároló rendszer működésétől függetleníthető kell legyen. A központi ürítőnyílástól egy vagy több kitároló csiga vezeti el a terményt. A körbenjáró szállítócsigánál valaimilyen módon gondoskodni kell arról, hogy annak működése során a körbenhaladó mozgást automatikusan lehessen vezérelni, éspedig attól függően, hogy a csiga forgómozgása segítségével milyen mértékben hordta el maga elöl a tárolt anyagot, azaz, hogy mekkora a körbenforgó mozgással szembeni ellenállás. Hengeres, laposfenekű tárolókban a szemestermény teljes kiürítésére szolgáló ürítőcsigás szerkezeteknek fenti követelményeket figyelembevevő megoldása ismert. Az 1 193 884 számú NSzK szabadalmi leírás olyan csigás ürítőszerikezetet ismertet, melynél a körbenjáró bolygócsiga és a tároló fenéklemeze alatt elhelyezkedő kitároló csiga közötti közvetlen kapcsolatot egy hajtómű biztosítja és mindkét csiga működtetését a kitároló csiga külső végére szerelt meghajtó szerkezet hozza létre. Amint a bolygócsiga körmozgása során valamilyen ellenállásba ütközik, például az előtte levő terménybe, akkor az említett hajtóműben levő súrlódó kapcsolat következtében a bolygócsiga körmozgása lelassul vagy teljesen megszűnik, és a kúpkerék-kapcsolatból adódóan a bolygócsiga valamivel magasabb fordulatszámmal végzi forgómozgását. A bolygócsiga összetett — körbenjáró és forgó — mozgása tehát bármely pillanatban megváltozhat. Mivel a bolygócsiga körbenjáró mozgását a forgásközéppont közelében ébredő súrlódó erőből származó forgatónyomaték biztosítja, a körbenjáró mozgás több tényező együttes hatása folytán bizonytalan, s ezért az időben egyenletes terménykitárolást nem teszi lehetővé. A súrlódási tényező értéke üzem közben, például a súrlódó felületek közé kerülő kenőanyag hatására oly mértékben megváltozhat, hogy a körbenjáró mozgás teljesen megszűnik, imár minimális ellenállás esetében is. A bolygócsiga csapágyazása a hajtóműben merev, így függőleges síkban a bolygócsiga tengelye semmiféle elmozdulást nem képes végezni, ezért a tároló fenéklemezének legcsekélyebb mértékű síkbeli eltérései, valamint a járókerék alá kerülő akadályok a tengely befeszülését, sőt törését eredményezheti. Egy másik ismert megoldás az 1 280 753 számú NSzK szabadalomban van leírva. Ennél egy elektromos vezérlőberendezés vezérli a bolygócsiga körbenjáró mozgását a terhelés függvényében. A bolygócsiga külső vége egy járókerékkel ellátott ún. meghajtó tömbben van csapágyazva. A meghajtó tömbre ráépített elektromotor egy lánckereket iműködtet, mely az alatta elhelyezkedő és a fenéklemezhez rögzített görgős láncon, mint fogaisláncon körben jár. Ez a megoldás a tárolóban levő magas portartalmú száraz, anyagok esetében rendkívül tűz- és robbanásveszélyes, a tároló belsejében elhelyezett elektromotor, ill. elektromos vezetékek miatt. A bolygócsiga külső végén elhelyezett elektromotorhoz az energiahozzávezetés nehézkes. A fenéklemezre erősített görgős láncot, amelyen a bolygócsiga meghajtó lánckereke körbenjár, a szemes tenmény elborítja, s a körbenjárás során a lánchevederek közé behatoló fogak nagymértékű szemtörést okoznak. További probléma, hogy a fenéklemezre a görgős láncot igen nagy pontossággal kell körpálya mentén rögzíteni, mivel annak minimális sugárirányú helyzeteltérése á lánckerék kiugrásához vezet. Hátrányos az is, hogy a fenéklemezen megülepedett termény a görgős lánc hevedereit eltömi, s így a bolygócsiga merev csapágyazása folytán befeszülhet. Ismeretes továbbá az 1.261 797 számú NSzK szabadalmi leírásban, foglalt megoldás, ahol a bolygócsiga forgó-, ill. körbenjáró mozgását egymástól függetlenül, vagy egyidejűleg lehet létrehozni egy bonyolult, s ezért könnyen meghibásodható központi elrendezésű tengely kapcsolókból és hajtóművekből álló szerkezettel. A bolygócsiga körbenjáró mozgását ebben az esetben a forgáspont körül kifejtett forgatónyomaték hozza létre. A bolygócsiga külső vége nincs alátámasztva, mint annak külső szakasza forgás közben saját súlyától, ill. a ránehezedő termény hatására ä tároló fenekéhez súrlódik és a csigálevelek megsérülhetnek. A szerkezet hátránya a bonyolultság és az ebből adódó bizonytalan üzemmenet. Valamennyi ismert megoldásra jellemző, hogy egyrészt a körbenjáró szállítócsiga terheléstől függően szabályozható körmozgását csak rendkívül bonyolult és nem kellően üzembiztos módon tudja biztosítani, másrészt hogy a csiga ún. szabad csigaként működik, s ezért annak összehordási hatásfoka alacsony, mivel a termény a csigálevelek közül oldalirányban ki-10 15 20 25 30 35 40 45 50 53 60