159339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-(4-fluor fenil)-szalicilsav-származékok előállítására

159339 6 is előállíthatjuk, hogy az 5H(4^aiminafenil)-szalicilsav diazovegyületét valamely erős vize1

; savval, majd fluorkarbanilkloiriddal vagy tionilkloriddal kezeljük. Az utóbbi vegyületet ezután fluortartalmú acüncsoportiot hordozó származékká alakíthatjuk úgy, hogy a klóratomot fémfluoriddal fluiorstomra cseréljük. Előnyös, P helyén fluoraicil-cisopointot hordozó kiindulási anyagok azok, amelyékben I hidroxivagy aciloxi-csopoirtot képvisel, E jelentése karboxi-csoport és a Q csoportok hidrogénatomot jeleintenek, _ továbbá az olyan származékok, ahol I, E és a Q^csoportoík a reakció körülményei között a fenti gyökökké átalakíthatók, így pl. ha a kiindulási vegyületben I metoxi-, propianiloxi- vagy fémoxii^csoportot jelent, az (I) képletű vegyület előállítása során a reakcióban e csoportokat hidroxil- vagy aiciloxi-esoportokiká alakíthatjuk. Hasonlóképpen, ha a kiindulási anyagban iE hidroxialkil-, karboalkoxallil- vagy acetoxi-kiarboniiloxi-csoportot jelent, e csoportokat a 4'-fluor-szuhsztituens bevitele során karboxil-gyökké alakítjuk. Analóg módon Q helyén kairboxil- vagy hidroxil-csopoirtokalt hordozó vegyületekből is kiindulhatunk, s a reakció során e csoportokat hidrogénatomra cseréljük. Ha a reakciót acetil-ionok jelenlétében hajtjuk végre — az acetil-ioinokat valamely acetilezőszer, minit acetilklortd vagy eoetsavanhidrid szolgáltathatja — A (helyén aoetilicsoportot tartalmazó (I) képletű vegyületeit kapunk. Ettől eltérő esetben A helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) képletű vegyületeket állítunk elő. A P helyén fluortól eltérő halqgénatoirnoit, hidroxi-, meziiloxi-, szulf o- vagy hidroperoxi-jcsopartot hordozó (II) képletű vegyületeket megfelelő reakciókörülmények között valamely fluorazószerrel reagáltatva alakíthatjuk (!) képlatű vegyületekké. Ha P tercier hidroperoxi-jcsoportot, miint pl. i2-hid;roperoxi-2-pnopilt-gyöiköt jelent, fluorozószerként Mdrogénfluortdot, hidrofluorsavat, fluoirbórsavat, fluorfco vas avat, vagy hidrogénfluor id jelenlétében foszforpentaifluaridot alkalmazhat tunk. A reakciót hígítószer, pl. valamely közömbös anyag, mint hexafluoiretán, vagy dimetilszulfoxid jelenlétében, bármely hőmérsékleten, célszerűen azonban —80 C° és 100 C° közötti hőmérsékleteken hajtjuk végre. A reakcióparttoereík aránya nem döntő jelentőségű tényező, minthogy MiSmennyiségű fluorozószer alkalmazása esetén is végbemegy a kívánt átalakulás. Előnyösen közel ekvimoláris mennyiségű íluorozószert ós i(II) képletű vegyületet alkalmazunk. A fluoroeószeres kezelés után a reakcióelegyet vízzel hígíthatjuk, (majd célszerűen magasabb, 100 és 400 C° közötti hőmérsékleten 'állni hagyjuk. Ily módom az .(I) képletű 4-fluo.rnSzárraazékot kapjuk. A kiindulási vegyületben I hidroxi- vagy aoetoxi-<esopo,rtot. E karboxil-gyököt, és a Q csoportoik hidrogénatomot jelentenek. Ezesettben a pl) képletű vegyület átalakítása során egyéb változás nem történik, mint a 4-heryzetbe fluor lép be. Kiindulási anyagként azonban olyan vegyületeket is felhasználhatunk, ahol I, E és Q a reakció körülményei között hidroxi- vagy acetoxi-csoporttá, karboxil-gyäkke vagy hidrogén-5 atommá alakíthatók. Ha I metoxi-, propioniloxi- vagy ífómoxijcsopoittot képvisel, e csoportoik a fluorozási reakció során hidroxil-gyökké alakulnak. Ha E hidroxalil-, karboimetoxi-vagy acetoxikarboniloxi-csoportot képvisel, ezek a 10 reakció során karboxil-gyökké alakulnak. Hasonlóképpen ha Q karboxil-, szulfinil- vagy karbetoxi-gyököt jelent, a fluorozási reakció során valamennyi Q-csoport hidrogénatomra cserélődik. A reaikciót aoetil^ianok leadására 15 képes vegyületeik jelenlétében vagy távollétében hajthatjuk végre, s ékkor olyan {I) képletű vegyületeket kapunk, ahol A aoetil-csoportot, ill. hidrogénatomot jelent. 20 A P helyén bróm-, klór-, jód-, hidroxi-, meziloxi- vagy szulfo-csoport©!t hordozó '(II) képletű vegyületeket fluorozószerekkel, mint valamely alkállifluoriddal (pl. vízmentes káliumvagy céziumfliuorriddal), alfcáliföldlfémfluofriddal 25 vagy antimontrifluoriddal kezelve alakítjuk (I) képletű vegyületekké. A reakciót olvadékban, vagy valamely közömbös, előnyösein poláros aprotikus oldószerben, mint dimetilszulfoxidban vagy dimetilformarmidhan hajthatjuk végső re. A reakciót minden olyan hőmérsékleten végrehajthatjuk, ahol sem a kiindulási anyagok, sem a végtermiékek nem szenvednek nemkívánatos bormlást; előnyösen 75—250 C°os hőmérséklettartományban dolgozunk. A re-35 ágensek részaránya nem döntő jelentőségű. A legjobb termelési értékekeit azonban akkor érjük el, ha a filuorozószert fölöslegben alkalmazzuk. Kiindulási .anyagként olyan vegyületéket is alkalmazhatunk, ahlo I, E és Q az (I) 40 képletben megadott gyökké átalakítható csoportokat jielant. így ha a kiindulási anyagban I fémoxi- vagy alkoxi-osoportot, !E karboxil-, hidroxalil- vagy karbetoxi-osoportdt és a Q csoportok bármelyike karboxi- vagy hidroxalil-45 csoportot jelent, é csoportok a reakció körülményei között az |(I) képletben megadott szulbsztituensakké alakulnak. A reakciót acetilionok leadására képes vegyületek jelenlétében, vagy távollétében hajthatjuk végire, s ékkor A 50 helyén acetikcsopartot ül. hidrogénatomot tartalmazó '(I) képletű vegyületet állítunk elő. A P helyén hidroperoxi-osopoirtöt hordozó (II) képletű vegyületeket meta-aminoszaliicil-55 sav ós valamely szekunder alkilbenzol mint kumén izoamilnitrit jelenlótéban végrehajtott reakciójával állítjuk elő, és a kapott 5-{4-,ailkilfendl)-szalicilsarvszármazékökat levegővel kezelve alakítjuk a kívánt 5-i(^hidropeiroxialkilfe'eo nil)-,szali:cilsavszármiazé!koik!ká. Alkilbenzolkónt előnyösen kumént alkalmazunk, amikor 5- 4--(2-hidiroperoxi-2-ipropil)Hfenil-jszalicilsaivat kapunk. A P helyén (X3R+

)Y~ csoportot tartalmazó 65 (II) képletű vegyületek előállítása során 5-fe-9