159302. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polimixin B sók előállítására

7 159302 8 A találmány értelméiben célszerűen úgy já­runk el pl. a polimixin B szulfát élőállítása érdekében, hogy a fermentléhez 1—3% oxál­savat és/vagy 0,5—1,2% triklórecetsavat adunk. Az oldat pH-ja ezáltal 1,5—12,6 éritékre áll be. A kapott elegyet állandó keverés köziben 100 C°-ra melegítjük, és 30 percen át ezen a hő­mérsékleten tartjuk. Az elegyet ezután mele­gen leszűrjük, majd a kapott, és 20—2:5 C°-ra lehűtött szűrlet pH-ját valamely alkálival, cél­szerűen nátriumhidroxiddal vagy nátriumkar­bonáttal 5,0—5,5-re állítjuk be. Ezután az így kapott oldatot nátrium formájú Wofátit CP 300 jelzésű ioncserélő gyantát tartalmazó 1—3, esetleg több soribakapcsolt oszlopon vezetjük át. Ezáltal elérhető a polimixin teljes mennyi­ségének megkötése, és a gyanta kapacitásának lehűtött szűrlet pH-ját valamely alkáliéval, cél­befejezése után a gyantaágyakat vízzel, majd metanollal átmossuk, majd a polimixint me­tanol és konc. sósav 5 : 1 arányú elegy ével a gyantaágyakról leoldjuk. A kapott igen magas polimixin-konicentrációjú (10—'12%) eluátumot, melynek térfogata a kiindulási fermentlé tér­fogatának mintegy 0,5—1,0%-a, ezután 5—8-szoros feleslegű, a polimixinre számolva 1,2— 1,5-szörös feleslegű kénsavat, illetve trietil­aminszulfátot tartalmazó acetoniba öntjük, majd a kivált mintegy 82—$7% tisztaságú po­limixin B-szulfátot szűréssel elkülönítjük. Az eljárás során célszerű a polimixin meg­kötését, valamint leoldását is folyamatosan el­lenáramban végezni. Ebben az esetben, . ha a polimixin B-!/?~naftalinszulfonát átkristályosí­tási anyalúgjaiból nyerhető második generáció feldolgozását is figyelembe vesszük, a pdli­mixon B az eredeti fermentiere számolva mint­egy 60—70%-os hozammal állítható elő. A találmány szerinti eljárással első ízben sikerült nagytisztaságú polimixin B-t ioncse­rélős módszerrel, egyetlen ioncserélő gyanta felhasználásával, közvetlenül a gyanta eluátu­mából igen jó hozammal, további bonyolult tisztítási lépések felhasználása nélkül előállí­tani. Az eljárás egyúttal igen gazdaságosnak és üzembiztosnak bizonyult, és igen egyszerű módon teszi lehetővé különféle polimixin B sók nagyüzemi előállítását. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa: 5000 liter fermentlevet (7800 E/ml) 95—100 C°-ra melegítünk, egyúttal erőteljes keverés közben 75 kg oxálsavat és 40 kg triklórecetsa­vat adagolunk hozzá. Az így kapott savas (pH = 1,9) fermentlevet ezután 30 percen ke­resztül, állandó keverés közben, 95—10'0 C°­on tartjuk, majd az oldat térfogatát vízzel 6000 literre egészítjük ki. Az elegyet azonnal, még meleg állapotban, szűrőprésen vagy más alkalmas módon megszűrjük. így kb. 5500 liter szűrletet kapunk. A szűrésnél kapott sejttöme­get 600 liter, oxálsawal pH = 2,5-re savanyí­tott forró vízzel átmossuk, és ezzel a mosófo­lyadékkal a szűrlet térfogatát 6000 literre egé­szítjük ki. (6300 E/ml) A szűrletét ezután igen gyorsan szobahőmérsékletre hűtjük. Az így ka­pott oldat pH-ját 10%r-ös nátriumhidroxiddal erőteljes hűtés és köverés közben 5,6-ra állít­juk be. Így 6200 liter 5800 E/ml koncentrációjú polimixin B oldatot kapunk. Ezt az oldatot az­után 3 db sorbafcapcsolt, egyenként 10—10 liter nátrium formájú Wofatit GP 300 jelzésű kati­oncserélő gyantát tartalmazó oszlopon (0 = = 16 cm; h — 50 cm) folyatjuk át 50 liter/ /óra sebességgel. Az így végzett megkötésnél az első két oszlop csaknem teljesen telítődik polimixin B-vel (1660, illetve 1520 grammot kötnek meg), míg a harmadik oszlop csak el­enyésző, mennyiségű (122 gramm) polimixin t köt meg. Ez az utolsó oszlop célszerűen egy következő sarzs feldolgozásánál első oszlop­ként használható. A harmadik oszlop után le­folyó oldat 40 E/ml polimixin B-t tartalmaz. A megkötés befejezése után a gyantaágya­kat 100—100 liter ionmentes vízzel, majd 40— 40 liter metanollal átmossuk, és az első két oszlopról a polimixin B-t metanol és konc. só­sav 5:1 arányú elegyével, 1,5 liter/óra sebes­séggel leoldjuk. A leoldás során a fenti két oszlopról összesen 30,1 liter 1 100 000 E/ml polimixin B-t tartalmazó oldatot kapunk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Az így nyert polimixin B szulfátot ezután — amennyiben további tisztítás szükséges — 4—6-szoras mennyiségű forró (70—90 C°-os) vízben szuszpendáljuk, majd 1 órán át tartó 35 keverés után az oldatot szűrjük, és a kapott polimixin B szulfát vizes oldatához a kiindu­lási polimixiniszulfát súlyához viszonyított 10— 1:5% feleslegben alkalmazott /?-na:ftalinszulfon­sav 50%ros vizes oldatát adjuk. A keletkező 40 szilárd vagy olajos polimixin B-;/?-naftalinszul­fonátot ezután szűréssel vagy dekantálással el­különítjük, és mintegy 7—j 9-iszeres mennyiségű forró (70—75 C°-os) 90%-os vizes etanolban szuszpendálva 30 percen át keverjük, majd az elegyet leszűrjük. A kapott alkoholos ß­-naftalinszulfonát-oldatot ezután 1—2%, aktív szénnel derítjük, majd a meleg oldathoz 1,8— 2,5nszörös térfogatú absz. etanolt adunk. A ke­letkező oldatot igen lassan 0 C°-ra hűtjük, majd a kivált kristályos polimixin B-^-nafta­linszulfonátot szűréssel elkülönítjük. A kapott kristályos sót ezután 4—]6-szoros mennyiségű meleg (60—70 C°-os) 50—80%-os vizes etanol­ban oldjuk, és 8—12-<szeres feleslegű, a poli­mixinre számolva 1,2—1,5-szörös feleslegű tri­etilaminszulfátot tartalmazó acetonba öntjük. A kivált tiszta polimixin B szulfátot ezután szűréssel elkülönítjük, majd vákuumban szá­rítjuk. Tisztasága 95—$9%. 4

Next

/
Thumbnails
Contents