159270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes polimeremulziók előállítására

5 akrilát vagy metakrilát aMl-csoportja általá­ban 10 szénatomnál kevesebbet tartalmaz. Ilyen vegyületek a következők: metilakrilát, etilakri­lát, propilakriláit, n-Jbufcilakrilát, iaobutilakrilát, 2-etiI-hexilakrilált, metilmetakrilát, etiimetakri- 5 lát, izabutilmetakrilát és 2-etilhexilmetakrilát. A felsorolt monomer akrilátdk és metaíkrilá­tok nem csupán egymással kapolimerizálhatók, hanem egy vagy több ettől eltérő monomert is felhasználhatunk a kopolimerek előállításánál. 10 Számos ipari felhasználásnál ugyanis funkciós csoportokat tartalmazó monomerekből álló ko­polimerek alkalmazása előnyös, főként későbbi tárhalásításra alkalmas vegyületek felhasználása célszerű. 15 Az előzőekben említett eltérő típusú komono­merek közé tartoznak az akrilsav és métakríl­sav hosszú szénlánoú alkilészterei, vagyis1 az észtergyökben 10—122, vagy ennél több szén­atomot tartalmazó savaik észterei, mint pl. a 20 következők: decilakrilát, deciknetakrilát, hexa­decilmeta'krilát, laurilimetakrilát, tridekanilmet­afcrilát, mirisztilakrilát, mirisztilmetakrilát, pen­tadekanilmetalkrilát, araehidilmetaknilát, behe­nilmetakrilát, 10-^metilhendekanilmetakrilát és 25 2-etil-laurilmetakrilát. A vinilalkohol feltételezett származékai közé tartoznak pl. az alifás vinilészterek, mint a vinilformiát, vinilacetát, vinilpropionát, vinil- 30 butirát, vinilizobutirát, vinilvalerát, vinilkap­roát és a verzatinsay vinilészterei, amelyek az összes monomerek súlyára számítva 90 vagy en­nél nagyobb súly%-íban alkalmazhatók. A telí­tett (beleértve polimerizáció szempontjából nem- 35 reakcióiképes telítettségű) monokarbonsavak allilészterei, pl. allilaoetát, allilpropionát és allillaktát pedig általában viszonylag kisebb mennyiségben használhatók, nagyobb mennyi­ségű egy vagy többféle vinilmonomerrel, fő- 40 ként alifás vinilészterrel, .mint vinilacetáttal együtt. A felhasználható alifás viniléterek közül az alábbiakat soroljuk fel: metilviniléter, etilvinil­éter és n-butilvinrléter, vinilketonok, mint me- 45 tilvinilketon, etilvinálketon és izobutilvinilketon, egy etilénkötést tartalmazó telítetlen dikarbon­savak dialkilészterei, pl. dietilmaleát, dibutil­maleát, diöktilmaleát, diizooktilmaleát, dinonil­maleát, diizododecilmaleát, ditridecilmaleát, di- 50 propilfumarát, dibutilfuimarát, dioktilfuimarát, diizooktilfumarát, didecilfumarát, dibutilitako­nát ós dioktilitakonát. Komonomenként felhasználhatók még a poli- 55 merizálható, etilénkötést tartalmazó telítetlen .monokarbonsavak és polikartbonsavak, vala­mint ezek anhidrid-, nitril-, helyettesítetlen amid- és helyettesített .(beleértve ^helyettesí­tett) amid-származékai. 60 felhasználhatók továbbá az egy etilénkötést tartalmazó monokarbonsavak, mint az akrilsav, metakrilsav, etakrilsav és krotansav, az egy etilénkötést tartalmazó telítetlen dikarbonsavak, mint a maleinsav, fumársav, itakonsav és cit- 55 6 rakonsav, az egy etilénkötést tartalmazó telí­tetlen trikarbonsavak, mint az akonitinsav, va­lamint ezek halogén- (fluor-, klór- vagy bróm-) helyettesített származékai, pl. az a-klórakrilsav, valamint ezen savak anihidrddjei, pl. maleinsav­anhidrid, fumársavanhidrid és citrakonsav (me­tilmaleinsav) anhidrid. A felsorolt savak nitrilszármazékai közül fel­használható az akrilnitril, oHklórakrilnitril és metákrilnrbril, míg a savak amidszármazékai közül a helyettesítetlen amidoík, mint akrilamid, metaikrilamid és más ct-helyzetben helyettesített akrilamidok, az előbbi mono- és polikaribon­savak amidjainak aldehiddel, pl. formaldehid­del stb. ismert módon képzett származékai, pl. az N-metilolakrilamid, N^metilolmetakrilaimid, az alkilezett N-metilolaikrilamidok és N-metilot­metakrilamidok, mint az N-metoximetilakril­amid, N-metoximetilakr.ilamid és hasonló ve­gyületek. Az amino-QSoportot tartalmazó monomerek közül felhasználhatók a helyettesítetlen amino­-monomerek, helyettesiítetlen és helyettesített aminoalkil-akrilatjhiídrogénikloridsókkal képzett származékai, az aminometabrilát, /í-aminoetil­akrilát, aminometilmetakrilát, /J-aminoetilmet­akrilát, dimetilaminometakrilát, ß-dirnetilaimino­etilakrilát, dimetilaminoetilmetakrilát, /?-dkne­tilaminametilmetakrilát stb., míg a hidroxil­-csaportot tartalmazó monomerek közül a ß­-hidroxietilakrilát, '/?rihidroxi.propilak.rilát, ß­-hidroxietilmetakrilát stb. A tipikus tárhálósító monomerek — vagyis amelyekben későbbi térhálósításra alkalmas szabad helyzetek vannak — lehetnek a fentiek­ben említett vegyületek, amelyek általában az összes monomer súlyára számítva kb. 0,1—6 súly%-nyi mennyiségben kerülnek felhasználás­ra. Az új eljárással előállítható előnyös kopolí­mer vegyületekiben olyan vizes kopolimer emul­zió található, amelyben a főtömegiben, vagyis a jelenlevő monomerek összes súlyára számítva 50 súly%-inál nagyobb mennyiségben alkalma­zott monomer komponens az alkil-gyökben 10 szénatomnál kevesebb szénatomot tartalmazó egy vagy több alkilabrilát vagy mötakrilát. Az ilyen típusú alkilakrilátókat vagy metafcriláto­kat az összes jelenlevő monomer súlyára szá­mítva 5—100 súly% részarányban alkalmazzuk. Az új eljárás azonban nem korlátozódik a fő­tömegében alkilakrilátókat vagy metakrilátokat tartalmazó vizes emulziós kopolimerek vagy olyan kopolimerek előállítására, amelyebben a fentiekben leírt monomereket alkilakrilátokkal vagy metakrilátokkal fcqpolimerizáljuk. Attól függetlenül, hogy homopolimerek is előállítha­tók, az említett alkilafcrilátok és metakrilátoK kisebb részarányban is jelen lehetnek, sőt az előzőekben nem említett ismert monomereket is alkalmazhatunk az előállítás során. Így pl. sztirol vagy szubsztituált sztirolok a leírt alkil-3

Next

/
Thumbnails
Contents