159251. lajstromszámú szabadalom • Közvetett működésű, a terhelés függvényében ható pneumatikus fék
3 159251 4 terheltjármű-fékhenger a 15 fékrudazattal vannak összekötve, amelyen egy 16 rudazatszabályozó útján egy 17 fékpofa van csuklósan rögzítve. A 15 fékrudazatoh továbbá egy 18 viszszahúzórugó van felerősítve, amely arra törekszik, hogy a fék 'kioldásakor a 17 fékpofát a jármű 14 kerekétől felemelje. A 4 nyomásmódosító 19 dugattyújára a 2 vezérlőszelepből érkező sűrítettlevegő hat, és egy 11 beömlőszelep működtetésére szolgál; ez a működtetés a 20 kétkarú emelő útján történik. Ez a 20 emelő egy elmozgatható 21 görgőre támaszkodik. A 21 görgő a jármű terhelése szerint balra vagy jobbra tolódik el, úgyhogy a 20 kétkarú emelő két karjainak a hoszszúsága változik, és a 11 beömlőszelep egyrészt a 2 vezérlőszelepfoen uralkodó nyomás függvényében, másrészt a jármű terhelésének a függvényében nyit. A 11 beömlőszelep teszi lehetővé a sűrítettlevegőneik a belépését a 3 segédlevegő-tartályból a 6 terheltjármű-fékhengerbe. Az eddig leírt részek önmagukban ismertek és működésmódjuk a következő: az 1 főlevagővezetékben uralkodó levegőnyomás csökkenésekor a 2 vezérlőszelep működésbe lép, és például 0,8 kg/om2 . értékű elsőfokozati nyomást hoz létre.. ÍTres járműnél a nyoimásmódosító szerkezet 21 görgője egészen az 1. ábra baloldali részén helyezkedik el. A 19 dugattyúra ható nyomás nem képes a 11 beömlőszelepet nyitni. Ezáltal az elsőfokozati nyomás kizárólag az 5 üresjármű-fékhengerre hat. 180 om2 -es üresjármű-fékhenger-dugattyúfelületnél és a 18 visszahúzórugó 200 kg-os rugóereje melett 180-0,8—200 = —56 kg-os eredő fékdugattyúerő lép fel, azaz üres vasúti kocsiknál egyáltalán nem lép fel fékpofanyomás. Amennyiben azonban a vasúti kocsi teljesen meg van terhelve, és a 11 beömlőszelep elsőfokozati nyomásnál nyit, .akkor a terhelt jái~műfékfoenger is igénybevétel alá kerül. Az üresjármű-fékhenger és a terhelt jármű-fékhenger együttesen 900 cm2 -es dugattyúfelülete mellett és a 18 visszahúzórugó előbbível azonos rugóerejénél, azaz 200 kg-os rugóerőnél, 900-0,8— —200 =. 520 kg-os fékezőerő lép fel, ~:az a teljes fékezés maximális fékpofanyomásának a 21%-a, a nemzetközileg előírt maximális 3,8 kg/om2 -es fékhengernyomással. Ha a 0,8 kg/cm2 -es elsőfokozati nyomás 1,2 kg/cm2 ire növekszik, üres jármű esetén is 180-1,2—200= 16 kg-os pozitív eredő fékdugattyúerő lép fel, ós teljesen megrakott járműnél a fékdugattyúerő a terhelt jármű-fékhengerre való járulékos hatás révén 900-1,2—200 = 880 kg-^ra növekszik, azaz, teljes fékezésnél a maximális féknyomás 32%-ára. Ha hosszú szerelvényekben részben üres, részben pedig teljesen megrakott vasúti kocsik fordulnak elő, az egymástól eltérő fékdugatytyúerők nemkívánatos reakciók • fellépéséhez vezetnek. Az alábbiakban leírt járulékos elemek célja, hogy az elsőfokozati eredő fékpofanyomást minid üres, mind teljesen megrakott járművek esetében az előírt határok között tartsák, ami a teljes fékezési érték kb. 6—15'%-a. E célból az egyik kiviteli változat szerint a vezérlőszelepre még egy 7 féknyomáshatárolő szelepet csatlakozíbatunk. Ez a 7 féknyomásjhatároló szelep egy 22 széleprugóval rendelkezik, amely a 7 szelepet nyitva tartja, amíg a nyomás, amelyet a 2 vezérlőszeleptől érkező sűrítettlevegő fejt ki, egy meghatározott értéket túl nem lép. A 8 járulékos dugattyú, amely a 7 féknyomáshatároló szelepből érkező sűrítettlevegő nyomása által az egyik oldalon igénybevétel alá kerül, a 11 beömlőszelep működtetésére szolgál. A 8 járulékos dugattyúra a másik oldalán a terheltjármű-fékhengerben levő sűrítettlevegő nyomása hat, a 9 fojtási helyen át. A felsorolt járulékos szervek működésmódja az első kiviteli példánál a következő: ha az 1 főlevegővezeték'ben a levegőnyomásnak a csökkenése révén, és a 2 vezérlőszslep működtetése következtében elsőfokozati nyomás lép fel, a 7 féknyomáshatároló szelep nyitva marad, és a 8 járulékos dugattyút ugyancsak az elsőfokozati nyomás veszi igénybe, miáltal a 11 beömlőszelep nyit, és a 6 terheltjármű-fékhenger dugattyújára a 3 segédlevegőtartályból érkező sűrítettlevegő hat. Ezáltal a fék működésbelépésekor nemcsak az 5 üres jármű-fékhenger, hanem a 6 terheltjárműfékhenger is a 2 vezérlőszelepből, ill. a 3 segédlevegőtartályból érkező sűrítettlevegővel van igénybe véve. A 7 féknyomáshiatároló szelep egy meghatározott, pl. 0,2—0,4 kg/cm2 -es nyomásértéknél zár, miáltal a 11 beömlőszelep is zár, ameny* nyiben a terhelés hatására nincs nyitott állapotban tartva. A 11 beömlőszelep zárását a 9 fojtófurat segítségével a 8 járulékos dugattyú másik oldalán ható fokozódó, fékhengernyomás útján időlegesen befolyásolni lehet abból a célból, hogy a dugattyú gyors előrefutását biztosítsuk a terheltjármű-fékhengerben, amíg a fékpofák fel nem fekszenek. A 2. ábra szerinti második kiviteli példa az 1. ábra szerinti első kiviteli példától lényegében csak annyiban különbözik, hogy a 8 járulékos dugattyú helyett egy kettős visszacsapószelep van előirányozva, amelynek segítségével mind a 11 beömlőszeleptől, mind a 7 féknyomáshatároló szeleptől a 3 sagédlevegőtartályból ill. a 2 vezérlőszelepből érkező sűrítettlevegő a terheltjárműifékhengerbe kerülhet. A. 7 f éknyomáshatérolószelep a második kiviteli változatnál pontosan ugyanolyan módon van kiképezve, mint az első kiviteli változat esetében. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
