159223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sz-triazin-származékok előállítására

1 3 karbonátot vagy kalciumkarbonátot. Savmegkö­tőszerként továbbá alkalmazhatunk különböze tercier szerves bázisokat is, így dimetilanjlint piridint, trietilamint, de ilyen célra használhat­juk a (III) általános képletű piperazin felesi e­. gét is. Az ismertetett módon előállított Új sz-triazin­származékok gyenge bázisok, amelyek megfe­lelő savakkal addíciós gót képeznek. A sókép­zés szintén a találmány tárgyát képező eljárás része. Az addíciós sókat úgy állíthatjuk elő, hogy a találmány szerinti eljárással előállít­ható új származékokat alkalmas oldószerben, így például vízben vagy valamely vízzel ele^ gyedő alkoholban savakkal reagáltatjuk. Só­képzésre például a következő savakat alkal­mazhatjuk : ásványi savakat, így sósavat, bróm­hidrogént, kénsavat, foszforsavat; szerves sa­vakat, így ecetsavat, propionsavat, maleinsavat, fiimársavat, borkősavat, citromsavat, oxálsavat, benzoesavat, metánszulfonsavat, stb. A találmány szerinti eljárás segítségével elő­állítható új vegyületeket fizikai vagy kémiai módszerekkel tisztíthatjuk meg. Fizikai mód­szerként például kristályosítást vagy kroma­tografálást alkalmazhatunk, kémiai módszerek­re példáiként azt az eljárást említhetjük meg, amely során a szóbanforgó vegyületekből sa­vakkal sót képzünk, majd a kapott sót vala­mely lúgos kémhatású szerrel elbontjuk. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használható vegyületeket valamely önmagában ismert eljárással állíthatjuk elő. A (II) általános képletű vegyületek előállítása például az 1 507 062 lajstromszámú francia sza­badalmi leírás szerint történbet (K. Thomae), a (III) általános képletű termékeket az R. Baltzy és munkatársai által ismertetett eljárással ké­szíthetjük [J. Org. Ohem. 24 489 (1959)]. A (II) és (III) általános képletű vegyületek többsége ismert anyag; a példákban szereplő, az iroda­lomban eddig le nem írt fenti általános kép­letű termékek fiziikai állandóit közöljük. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek és sóik értékes farmakológiai és gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek. E vegyületeket éppen ezért gyógyszerként, elő­nyösen légzési analeptikumlként használjuk. A szóbanforgé vegyületek toxiditása kicsi: az egéren mért LDr ,o toxicitás intraperitoneális adagolás esetén 50—400 mg/kg, perorális ada­golás esetén 400—2000 mg/kg. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek légzésre gyakorolt hatását patká­nyokon, nyulaken, macskákon és kutyáikon ta­nulmányoztuk. Az oxigén- és széndioxid-ada­golást P. F. Scholander módszerével végeztük fJ. jBiol. Chem. 167 235 (1947)]. A vizsgálandó anyagot intravénás adagolás esetén 0,1—3,0 mg/kg dózisban, orális bevitelnél 1—5 mg/fkg adagban adtuk be az állatoknak. A vizsgált ál-4' latfajaknái a találmány szerinti eljárással elő­állítható új anyagok növelik a légzés térfoga­tát és ütemét, az artériás ver C02-tartalmát pedig csökkentik. A fenti hatás igen tartós, 5 bizonyos származékoknál 6 órát is elérhet. A vegyületek a légzési hatást konvulzív mellék­hatás nélkül fejtik ki, s a burbämis légzőoentru­mokra sem hatnak közvetlenül. így például a vegyületeket kutya artéria vertábralisába vagy 10 intraciszternálisan fecskendezve az állat lég­zése változatlan marad. A vagus-idegek sec­..tióVja vagy a glomus caroticum denervatiója nem szünteti meg hatásukat; a vagus-idegek sectió-ja és a glomus caroticum egyidejű dener-15. vatiója azonban a hatást megszünteti. így tehát a találmány szerinti eljárással elő­állítható új vegyületek a légzés perifériális re­ceptoraira fejtenek ki hatást. 20 A szóbanforgó új vegyületeket 0,5—5 mg/kg dózisban kutyának intravénásán befecskendez­ve nem változik lényegesen az artériás nyomás vagy a musculo-cutaneus erekben, a zsigeri vagy az agyi erekben a vér átfolyási teljesít-2= menye. így e vegyületek olyan vascularis hatással rendelkeznek, mely segítségével a vér átfolyási teljesítményét a hiperventillátió ellenére állan­dó értéken lehet tartani. 30 A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületeket tehát kedvező farmakológai tulaj­donságaik és kis toxicitásufc miatt a gyógyá^­szatban alkalmazhatjuk, előnyösen légzési elég-35 telenségek esetén. A találmány további tárgya olyan kompozí­ciók előállítása, melyek az (I) általános képletű vegyületeket vagy győgyászatilag összeférhető 40 sóikat és valamely alkalmas gyógyászati hor­dozóanyagot tartalmaznak, így például desz­tillált vizet, glükózt, laktózt, amidont, talku­moit, kakaóvajat, stb. Az így előállított gyógyá­szati készítményeiket tabletták, drazsék, zselék, 45 szuppozitóriumok vagy oldatok formájába" alakíthatjuk készítményekké. A, készítménye­ket orális, rekitális, vagy perainteráflis útan jut­tathatjuk a szervezetbe;. 5—500 mg/nap dózis­ban, naponta 1—9-szöiri alkalommal. 50 Az alábbi példáik a találmány lényegét az ol­talmi kör korlátozása nélkül világítják meg. 1. példa: 55 1 ~(4,6-Jbisz-al!il-Eímino-s£-triazin-2-il).4--piperonil-piperazi n. (VII) képletű vegyület. 10 g (0,0443 mól) 4,6-bisz-allilamino-2-klór­-sz-triazin olvadáspontja Kofler blokkal meg­határozva 204 C°) és 19.8 g (0,0886 mól) 1-pi­peronil-piperazin 300 ml vízmentes dimetil-65 formamidban készített oldatát 9 órán keresz-2

Next

/
Thumbnails
Contents