159215. lajstromszámú szabadalom • Vasúti tárcsás fék
5 159215 6 A fékek ezt követő kioldása során a 31 hüvely hátrafelé fog mozogni, azaz, a 4 hengerfejhez képest jobbfelé, és a 37 csap a 31 hüvelyt forgásba hozza azzal, hogy érintkezésbe kerül a 39 horony falaival. A 40 rugó a forgást a 26 súrlódóelemre adja át, még azokban az esetekben is, amikor ezzel a forgással szemben lényeges ellenállás lép fel. Mindazonáltal amig a fékezőerő, amely ily módon átadódik, -nagyobb, mint a 28 rugó ereje, a 25, 27 kapcsolótagfeiületek egymástól el vannak választva, és így nem adódik át forgás a 24 záróhüvelyre. Mihelyt a fékezőerő qly mértékben' csökken, hogy eléri a 28 rugó erejének az értékét, a 25, 27 kapcsolótag-felületak egymáshoz szorulnak, és a 31 hüvely bármilyen irányú forgását a záródási irányban átadják a 24 zárón üveilynek és ennek következtében a 23 rúdrésznek is. A 7 dugatityúrúd hosszában jelentkező növekedés ily módion akkor következik be, ha a fék kioldása során az átadott fékezőerő oly mértékben lesz kisebb, hogy a 28 rugó erejének értéke alá csökken, míg a 31 hüvely még forog — azaz mielőtt a 37 csap belépett volna a 39 horony elülső végrészebe, amely axiális irányban helyezkedik el. Magától értetődő, hogy az állítószerkezet nagyon pontosan fog működni, és ily módon lehetségessé válik, hogy állandó és nagyon kis hézagot tartsunk ' a 11 és 16 betétek fékezőfelületei és a 12 és 17 tárcsák között, oldott fékhelyzetükben. A 4.' és 5. ábrán bemutatott szerkezet sok vonatkozásban hasonló ahhoz, amelyet az 1 , 2. és 3. ábrán közöltünk. A 4. ábra szerinti szerkezet azonban oly módon van kiképezve, hogy. a 21 külső visszatérítő rugó, amelyet az 1. ábrán feltüntettünk, itt elmaradhat. így tehát a 4. ábra szerinti szerkezet mind a megbízhatóság, mind a működés tekintetében tökéletesebb megoldásnak tekinthető. A 4. ábrából kitűnik, hogy a pneumatikus fékhenger két, 51 ós 52 részből áll, amelyek az 53 acélszalaggal vannak egymáshoz kapcsolva, ,amely acélszalag a két 51 és 52 részben kialakított, megfelelő keresztmetszetű hornyokba van bevezetve. Az 54 dugattyú csúsztathatóan van elrendezve az 51 hengeres részben, és az 55 rúdrészt hordja. Az 55 dugattyúrúdrész az 56 hüvelyben van vezetve, amely több 57 csap segítségével az 52 hengeres részhez van erősítve; e csapok közül a rajzon csak egyet tüntettünk fel. Az 58 dugattyúvisszatérítő rugó az 54 dugattyúra ós az 52 hengeres részre hat. Az 55 dugattyúrúdrész egy 59 hüvelyt tartalmaz, amelyben egy 60 horony van kiképezve; ez a horony jobboldali végén vízszintes szakasszal rendelkezik, többi része spirál alakú. Az 56 hüvelyen egy csap van elrendezve, amely egy tengelyirányban kiterjedő 62 nyíláson halad át, és az 55 dugattyúrészbe nyúlik. Az 59 hüvely egy 63 rudat foglal mabában, amely egy kerü/letmentd hornyot tartalmaz; e horonyban egy 64 rugalmas rögzítőgyűrű van elrendezve. A 63 rúd baloldali végén egy 65 5 anyával van ellátva, amely anya a 64 rugalmas rögzítőgyűrűvel együtt axiálisan vezet egy 66 golyóscsapágyait és egy 67 tartótagat az 55 dugattyúrúdrészen. A 63 rúd jobboldala végén egy 68 fejjel van ellátva, és a 68 fej és az 59 10 hüvely között egy 69 kapcsolétag van rögzítve. A 68 fej egy 70 rugóra támaszkodik, amely rugó a 71 dugattyúrúdrész furatában van elhelyezve, mimellett a 71 dugatityúrúdrész az 57 csavarokkal az 52 hengerrészihez erősített 73 15 hüvelyben vezetett további, cső alakú 72 dugattyúrúdrészbe van csavarva. A 72 cső alakú dugattyúrúdrész a jobboldali végén egy 74 hüvelyt, valamint a 75 .védőcsövet hordja. A 72 cső alakú rúdrész a 76 ikapcsolótaggal van biz-20 tosítva, és ehhez viszonyított forgásét egy kézzel oldható 77 rögzítőcsap akadályozza meg, amint ezt az 5. ábra mutatja. A dugattyúrúdrész egy 78 fogazott kapcsoló-25 elemet hord, amelynek céljia, hogy kapcsolatot létesítsen a 69 kapcsolótag, valamint a .79 kapcsológyűrű között, amely mereven van az 56 hüvelyhez rögzítve. A 69 kapcsolótag és az 59 hüvely azonos átmérőjű, kapcsolódó henger 30 alakú felületekkel vannak kiképezve, amelyeket a 80 szorosan tekercselt :rugó szorít egymáshoz; ez a rugó egyirányú kapcsolótagként funkcionál, és át tud vinni fo>rgómozgásokat az 59 hüvelyről a 69 kapesolótagra, azonban csak 3g egyirányiban — abban az irányban, amelyre már mint állítási zárásirányra hivatkoztunk korábban. A 71 dugattyúrúd ugyancsak egy mereven rögzített 81 ikapcsolótagot hord, amely egy má-40 sík 83 tekercsrugó segítségével a 82 kapcsolótaghoz van csatlakoztatva. A 82 ikapcsolótagot a 73 hüvelyhez viszonyított forgásában a 84 ütközőtag gátolja meg, amely a 82 kapcsolótagra van rögzítve; az ütközőtag a 73 hüvely 85 hor.- nyába nyúlik be. A 83 tekercsrugó lehetővé teszi a 71 dugattyúrúdrész állítási zárásirányban való mozgását a 73 rögzített helyzetű hüvelyhez képest. ,.f A sűrítettlevegőt a 86 szerelvényen keresztül abba a térbe táplálhatjuk be, amelyet az 51 hengeres rész és az 54 dugattyú határol. Az 52 hengeres rész a 87 és 88 levegőztető nyílásokkal van ellátva. A 4. és 5. ábrán bemutatott szerkezet a kö-3 vetkezőképpen működik: miután sűrítettlevegőt bocsátottunk az említett térbe az 54 dugattyú baloldalán, az 55, 71 és 72 clugattyúrúdrészek jobbra előre mozognak. A fékezőerő kezdetben a következő elemeken: az 54 dugattyún, 55 dugattyúrúdrészen, 67 ütközőelemen, 64 rugalmas rögzítőgyűrűn, 63 rúdon, 68 fejen, 70 rugón, 71 dugattyúrúd-65 részen, 72 dugattyúrúdrészen ós 76 összekötő-3
