159215. lajstromszámú szabadalom • Vasúti tárcsás fék

159215 amelyeket a 3 rögzítőpánt kapcsol egymáshoz. A 4 hengerfejet az 5 és 6 fej csavarok rögzítik a 2 résízhez; a hengerfej a 7 dugaíttyúrudat vezeti. A hengerbe egy (nem ábrázolt) tömlőn keresztül, amely a 8 csaltüakozó szerelvényre van kötve, sűrített levegőt táplálunk. A 4 hengerfej a 9 pontnál csuklósan csatlakozik a 10 kétkarú emelőhöz, amely ugyancsak csuklósan csatlakozik a 11 fékbe téthez, amely arra szolgát, hogy egy vasúti jármű 13 kerékének egyik oldalára rögzített 12 féktárcsám szoruljon. A 7 dugaitltyúrúd a 14 pontnál csuklósan kapcsolódik a 16 fékbetéthez, amely arra szolgál, hogy fékezésikor a 13 kerék másik oldalához rögzített 17 féktárcsára szoruljon. A két 10 és 15 kar a 18 és 19 pontoknál csuklósan csatlakozik egy 20 kengyelhez, amely a jármű (nem ábrázolt) keretrészében van elrendezve. A 10 és 15 karokhoz erősített 21 visszahúzó rugó arra törekszik, hogy a 11 és 16 fékbetéteket nem fékező, kioldott helyzetükben tartsa. Nyilvánvaló,' hogy a 7 dugattyúrudat kifelé elmozdítani igyekvő levegőnyomás hatására a két .11 és 16 fékbetét rászorul a 12 ill. 17 tárcsákra, és a 13 kereket lefékezi. Az is nyilvánvaló, hogy a fékezőfelületek esetleges kopása a dugattyú holtjátékának olyan mérvű megnövekedését okozná, hogy a fékezőerő csökkenne. A holtjáték ilyen növekedését azonban elkerüljük a 2. és 3. ábrán bemutatott eszközökkel, amelyek automatikusan a dugattyúrúd hosszának növekedéséit okozzák, ami kiegyenlíti a fékezőfelületeken fellépő, növekvő kopást. Amint a 2. és 3. ábrákból látható, a 7 dugatytyúrúd két, 22 és 23 teleszkópikusan egymásban mozgatható rúdrészből áll. A 22 rész belső csavarmenettel van ellátva, amely a másik 23 rúdrós'z megfelelő, külső menetes részének befogadására szolgál. A 22 rúdrész forgásának megakadályozását a 15 kétkarú emelőhöz való csuklós csatlakozása biztosítja (ld. 1. ábra). Mindkét 22 és 23 rúdrészit axiálisan a 4 henger vezeti. A 24 rögzítőhüvely (2. és 3. ábrák), amelynek befelé nyúló válla van, kifelé szélesedő, üreges, 25 csonkakúp alakú felüléitteil, a 23 rúdrész jobboldali végén csavarmenettel van rögzítve. Egy befelé keskenyedő, csúcsban végződő, vagy csonkakúp alakú 27 felülettel kiképzett 26 súrlódóelemet egy 28 nyomórugó a 24 rögzítőhüvelyhez szorítja, amely rugó a 23 ^rúdrész hátsó felületére, és a 26 súrlódóelemet tartó 30 rúd 29 karimájának homlokfélüleitére támaszkodik. A 3D rúd egy 31 hüvelyt is hordoz, és a 2i6 súrlódóelemet, valamint a 31 hüvelyt a 29 karima ós a 32 hézagzáró gyűrű meggátolja abban, hogy a 30 rúdon axiális irányú mozgást végezzen. A 30 rúd jobboldali vége a 33 tárcsának támaszíkodik, amely viszont a 34 tűgörgős csapágyra fekszik fel forgás közben. A tűgörgős csapágy egy befelé nyúló 35 karima elülső fe-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 lületén támaszkodik fel, amely a 36 hüvelyben van kialakítva; ez a hüvely axiális irányban a 4 hengerfejhez képest csúsztaithaltó. A 36 hüvely hengerfejhez viszonyítotit forgását egy 37 csap gátolja meg, amely a 4 hengerfejhez van erősítve, és egy vízszintes irány bari kiterjedő 38 résen át a 36 hüvelybe nyúlik. A 37 , csap egy 39 horonyba is benyúMik, amely a 31 hüvelyben van kiképezve, és csavarvonal alakú, azonban egy kis hosszirányban kiterjedő részt is magában foglal hátulsó végén (azon a végén, amelynél a 37 csap a 2. és 3. ábra szerint el van helyezve). A 26 súrlódóelem és a 31 hüvely belső, hengeres felületekkel rendelkeznek, amelyek koncentiriiíkuisan futnak, azonos átmérőjűek, és ezek a hengeres felületek csavarvonal alakban a 40 tekercsrugóval szorosan vannak bélelve; a 40 tekercsirugó egyirányú kapcsolótagot alkot a 26 súrlódóelem és a 31 hüvely között. A 41 hüvely a 42 rúdbaloldalíi végére van rácsavarva, amely 42 rúd a fékhengerben egy (nem ábrázolt) membránhoz van csatlakoztatva. A 41 hüvely elülső vége oly módon van kialakítva, hogy a 36 hüvelyen levő 35 perem hátulsó felületén támaszkodjék fel. A fent leírt tárcsás fék a következőképpen működik: a féket működjtetve a 42 rúd előre mozog — azaz a 2. és 3. ábrák szerint balfelé. A 41 hüvely a 35 peremmel fog érintkezésbe kerülni, és a féket működtető erőt a 34 félfekvőelemen, a 33 tárcsán és a 30 rúdon keresztül a 29 karimára adja át. Amennyiben az erő nem haladja meg az előfeszített 28 nyomórugó erejét, a teljes fékezőerő a 29 karimáról a 28 rugón keresztül a 23 rúdrészre adódik át, majd a 22 rúdrészre, a 10 és 15 emelőkarokra, végül a 11 és 16 betétekre.. Mihelyt azonban az átadott fékezőerő meghaladja a 28 rugó erejét, a rugó összenyomódik, és a 36 hüvely a .24 záiróhüvellyel fog érintkezésbe kerülni. A fékezőerő, amely meghaladta a 28 rugó erejét, most közvetlenül a 41 hüvelyről adódik át a 36 hüvelyen, a 24 záróhüvelyen és a 23 rúdrészan keresztül a 22 rúdrészre. A csonkakúp alakú 25 és 27 felületek a 24 záróhüvelyen, valamint a 26 súrlódóelem most tengelyirányú helyzetbe kerülnek. A dugattyúrúd valamennyi része amely a 4 hengerfejen fasilül van vezetve, és ojtt helyezkedik el, most tengelyirányban balfélé, azaz előrefelé mozdul el. Az említett tengelyirányú elmozdulás során a 37 csap a 31 hüvelyt forgásba hozza, mihelyt a 37 csap a 39 horony csavarvonalakban kiképzett részébe lép. Mindazonáltal a 31 hüvely forgása nem adódik át a 26 súrlódóelemre, ha bármilyen lényeges, a súrlódásból következő ellenállás a 25 és 27 felületeik között féllép. Ez azért van így, merít az egyirányú kapcsolótag, amelyet a 40 rugó képez, oly módion van kialakítva, hogy nem ad át forgatónyomatékot ebben a forgásirányban. 2