159159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás terftálsav-(béta-hidroxietil)-észterek előállítására

159159 4 séges tisztítási eljárásnak kell alávetni, mielőtt polietiléntereftalát szálak előállítására alkalmas lösz. Ezzel elvesztik anriak a ténynek, a gazdasági jelentőségét, hogy termikusan állandó tereftálsav poliészterekből állíthatók elő. 5 Hölgy az ilyen elszíneződés mennyire erős, következik abból, hogy például tereftálsav oxetifezésével etiléngrifcolban trietilamin katalizátorral olyan teröftálsav^biiszH(/S-ihiídroxie!

til)-észtert kaptunk, amely olvadékának Hazen-száma io 200 [a Hazen-szám meghatározását 1. Colorimetric Methods of Analysis, 3. kiadás, IV. kötet, (1954), 598—599. oldal]. Azt találtuk, hogy ezeket a hátrányokat elkerülhetjük, és tereftiálsavat és/vagy 1—6 szén- is atomos alkil-gyököt tartalmazó monoalkilészterét etilénoxiddal reagáltatva a tereftálsavval vagy monoalkilésztereivel sóképzésre képes, katalizátorként ható amin jelenlétében javított hozamú és színszámú (I) képletű, ahol R hidro- 20 gént, 6 vagy annál kisebb szénatomos alkil-gyököt vagy '/J-hMroxietilHgyöfcöt jelent, tereftálsavJ(/?4hidroxietil)-ész!tereket kaphatunk, ha a reakciót szférikusán blokkolt tercier amin jelenlétében végezzük. 25 A találmány szerinti eljárással mind bisz-(/?-hidroxietil)jtereftalát, mind tereftálsavmonoglikolmonoalkilészterek előállíthatók, a tereftálsavnionoglikol-jmonoalkilészter 6 vagy annál kisebb széniatomos alkil-csoportot, mint pl. metil, 30 etil, propil, butil, pentil és hexil vagy ezek lehetséges izomerei, tartalmazhat. „Szférikusán blokkolt tercier 'aminők "-on olyan aminokat értünk, amelyek nehezen alki- 35 lezhetők (1. pl. Hunig S.: Journal der praktischen Chemie, 4. sorozat, 5. kötet, 224. oldal). Ilyen áminok az R, R' és R" szubsztituenst tartalmazó tercier aminők, ahol R metil-, etil-, n-prorpil-, n-butil^gyök, R' CH3—C—A szerke- 40 zetű elágazó alkil-gyök, amelyben A 1—10 szénatomos alkil-gyök vagy 5 vagy 6 szénatomos cikloalkil-gyöS vagy pedig R-rel együtt 5 vagy 6 szénatomos cikloalkilén^gyök és R" CH3

—C— i 45 —A szerkezetű elágazó alkil-gyök, amelyben A 1—10 szónatomos alkil-gyök vagy 5 vagy 6 szénatomos cikloalkil-gyök. Különösen alkalmas ilyen tercier aminők azok, amelyeknek a nitro- 5_ génatomhoz képest /?->helyzetű szénatomjain az /5-szén^elágazások következtében összesen több mint 9 hidrogénatomjuk van vagy pedig azok, amelyek nitrogénatomjáin egynél több cikloalkil-gyök van. Magától értetődően a találmány szerinti eljárásban katalizátorként ható szférikusán blokkolt tercier amindknak a sóképzéshez kielégítő lúgossággal kell rendelkezniük. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél katalizátorként előnyösen a következő amino kat használjuk: N-etil-diciklohexilamin, N-me til-diiciklohexilamin, N-izapropü-piperidin, di-izoprapil-iN-pr<>pilaimin, di-izopropil-N-butiiamin, N-metil-diizoprojpilamin, N-izopropil-morfolki, di-n-propil-N-izoprapilamin. 6 5 60 Különösen alkalmasnak azonban az N-etil-diizopropilamin, az úgynevezett Hünig-bázis bizonyult. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél az adagolt tereftálsavra vagy tereftálsavmonoalkilészteiTe vonatkoztatva a szférikusán blokkolt tercier amin koncentrációja 5—2Ö, előnyösen 8—12, elsősorban 10 mólszázalék lehet. Ha a találmány szerinti eljárással azonban a tereftálsavnmono-f/J-nidroxietil^észtert kell előállítani, akkor 100 mólszázalék szférikusán blokkolt tercier amin jelenléte szükséges. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél az ismert eljárásoknak megfelelő reakcióhőmérsékleteket és körucentrációarányokat (tereftálsav, ill. terefitálsav-imonoalkilészter és az ismert és az előzőkben említett higítószeirek aránya) alkalmazunk. Hígítószerként a találmány szerinti eljárás kivitelezésénél is különösein alkalmas az etilénglikol. Különösen az meglepő, hogy a találmány szerinti eljárásban felhasználandó szférikusán blokkolt tercier aminők a Hazen-számmal összehasonlítva még akkor is jobb termékeket adnak, mint az ismert tercier aminők, ha forráspontjuk ugyanakkora vagy magasabb az ismert tercier aminokénál, tehát a reakciókeverékből nem távozhatnak el könnyebben. Ugyancsak nem volt elvárható, hogy lényegesen nem különböző lúgosság és reakciósebesség esetén a szférikusán blokkolt tercier aminők jobb termékeket adjanak. A találmány szerinti eljárással előállított teireftálsav-(/?-hidroxietil)-észter izolálása a reaikciókeverékből vagy a keverék lehűtésével és a kikristályosodott észter elválasztásával történik, vagy pedig a reakciókeverék felemelt hőmérsékleten és csökkentett nyomáson történő bepárlásával és a reakciótermékek azt követő átkristályosításával. A tereft,álgav-bisz-(/?-hidroxietil)^észter átkristályosítására a víz alkalmas, míg a tereftálsav^monoglikolésztert és a tereftálsav-monoalkil-rnonoglikolésztert előnyösen víz-metanol keverékekből kristályosítjuk át. A színszám lényeges javítása mellett a találmány szerinti eljárással általaiban jobb oxetilezett termék kihozaitalokat is kapunk, mint az eddig ismert aminokkal, elsősorban a szálkiindulási anyaggá további eldolgozás céljából történő tisztításihoz szükséges lényegesen kisebb ráfordítás révéin szolgáltat alkalmas vegyületeket. A találmány szerinti eljárással azonban mindenekelőtt egy eddig nem kielégítő mértékben megoldott nehézséget gyűrünk le. Míg ugyanis az összes eddig ismert eljárás szerint tereftálsav-^-hidiroxietilJ-Hészterek tereftálsavból és etilénoxidból történő előállításánál vagy a tereftálsavon vagy a kapott oxietilészteren mindig több tisztítási műveletet kellett végrehajtani szálképző nyersanyaggá való továbbfeldolgozást lehetővé tevő tisztasági fok elérésére, a 2