159109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegővel szétporlasztott folyékony bevonóanyagok elektrosztatikus lecsapatására

159109 9 10 és az anyag kilépőnyílása közötti előnyös távolság az a távolság, amely nagyobb, mint az átütési távolság a levegőben maximális üzemi feszültségnél. Mivel a teljes feltöltési feszültség a 70 gombon jelenik meg és a 21 tűazelep földelt, a 48 csatornában levő festékoszlop ellenállásának elég nagynak kell lennie, nehogy a viszonylag nagy belső impedanciájú energia forrásból meg nem engedhető feltöltési feszültségveszteség lépjen fel a festékoszlopon keresztüli szórt áramokon keresztül a földelt 21 tűszelep felé. Amint azt még a későbbiekben ismertetni fogjuk, a festékoszlopon keresztül folyó áramot kisebb értéken kell tartani, mint amekkora annak az áramnak a nagysága, amely a fúvókaeleme^ ket túlhevítené és a 70 feltöltőgombon meg nem engedhető feszültségveszteséget okozna. A 4. és 5. ábrákon ábrázolt fúvóka abban különbözik az 1—3. ábrákon ábrázolt íúvókáktól, hogy a közeg csúcs és a levegő sapka részek eltérők. A csúcs és a sapka 80 ill. 81-el van jelölve és 55a hollandi anya rögzíti azokat a 40 csövön. A 80 csúcsnak kissé nagyobb középső 82 csatornája van kilépő végénél, amelyben a festéket vagy más közeget irányító 83 betét úgy van behelyezve, hogy a 82 csatorna falával dolgozik együtt, azzal gyűrű alakú 84 kiömlőnyílást képezve, amelynek szélessége előnyösen 0,37 mm. A 83 betétnek hornyolt hátulsó része van, amely a betétnek a csatornában való központosítására szolgál, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a bevonóanyag a gyűrű alakú 84 kiömlőnyíláshoz áramoljék. A 83 betét előnyösen ugyanolyan szigetelőanyagból készül mint a fúvókaelem többi része. Éppen úgy, mint az előzőekben ismertetett kivitelnél a 80 csúcs is szögletes 86 résekkel ellátott 85 karima meghosszabbításokkal van ellátva azért, hogy a 47a légkamrából kilépő levegőt örvénylő mozgásba hozza, ami a levegő diffúzióját eredményezi. A 81 légsapka természetesen megnövelt légkiömlő nyílással van ellátva, hogy alkalmas legyen a megnövelt anyagmennyiség szétporlasztásárá. A légkiömlő nyílást 87 számmal jelöltük, alakja gyűrű alak. A 81 sapka felületének tengelyirányú méretét, amely a 80 csúcs külsejével dolgozik együtt 87 légkiömlő nyílást képezve, ebben az esetben is úgy állapítjuk meg, hogy előre mutató hengeres légcsatorna képződjék. A porlasztandó anyag gyűrű alakú 84 kiömlőnyílása és a koncentrált gyűrű alakú levegőnyílás ennél a kiviteli változatnál vavalamivel egyenletesebb és valamivel nagyobb köralakú szórásképet ad. A 6., 7. és 8. ábrákon ábrázolt fúvókát akkor alkalmazzuk, ha elliptikus vagy legyező alakú szórásképet akarunk létrehozni. A fúvóka csúcsa, amelyet 90-el jelöltünk, műanyagtest, amelynek a 40b cső kúpos végfelületére támaszkodó 91 ülése van. A csúcs központi furattal van ellátva a fúvókatestben levő 43 csatorna egyik végétől a 94 kamráig, amely: szűk ív alakú 95 ré.:

;ben végződik és ebből a festékanyag vagy hasonló vékony film alakjában lép ki. A 96 légsapka a levegőt a 46b légcsalornától és a 90 csúcs testében kialakított 46c lyuksorozattól kapja. A porlasztópisztoly elülső végén a 96 légsapka egy részét gömb felületű rész alkotja, amelynek sugara a 90 csúcsban levő ív alakú 95 rés sugarával egyenlő, hogy így rés alakú 97 porlasztó légcsatornát képezzen az anyag számára létesített ki ömlőcsatorna bármely oldalán. A légnyílások hosszanti és ív alakú kialakítása miatt a porlasztó légsugarak szétszóródnak. A 97 ív alakú, résszerű porlasztó légcsatornákból kilépő levegő az ív alakú 95 kiömlőrésekből érkező bevonóanyaggal a porlasztósapka elülső oldalának közvetlen közelében találkoznak és a bevonóanyag részecskék előreirányuló sebessége a szórás miatt kielégítően kicsi. Annak a porlasztópisztolynak a bevonó hatásfoka, amelynél ilyen sapkát alkalmazunk, kielégítően nagy. A villamos kapcsolatot ennél a kiviteli alaknál is a 70 fémgombbal való kapcsolat útján hozzuk létre, amely a 48 középső csatornában van elhelyezve. Mindhárom ismertetett fúvóka ugyanarra a 40 csőre illik és a fúvókákat a dolgozó választja meg a kívánt szóráskép alapján. A találmány szerinti eljárás a fent ismertetett valamelyik szerkezettel valósítható meg. Az előnyös üzemi feliszültség a 70 töltőgombon kb. 12 kV és 40 kV között ingadozhat a porlasztandó anyag fajlagos 'ellenállásától függően. A feszültség előnyösen pozitív a bevonandó földelt tárgyhoz viszonyítva. Ilyen feszültségeknél nincs levegőiönizáció a kilépőnyílásnál és a porlasztandó festék kimaradásakor a földelt tárgy felé az áram — normál porlasztási távolság esetén — rögtön zérus. Ha a porlasztópisztolyt földelt fémasztalra fektetjük, akkor az áram 0,03 mikroamper, feltételezve, hogy a leadónyílás kb. 18 mm-re van a földelt felülettől és a 48 vezeték festékkel van megtöltve. Rá kell azonban mutatnunk arra, hogy a porlasztási távolságnak semmilyen körülmények között sem szabad 18 vagy 25 mm-nek lennie a porlasztópisztoly végétől számítva. Kézi poirlasztópisztoly esetéri a normál porlasztási távolság kb. 20 cm és automatikus porlasztópisztoly esetén 20 vagy 25 cm. Ha a porlasztópisztollyal zárt munkahelyen dolgozunk, ahol a biztonsági előírások kevésbé szigorúak, akkor a levegőben, a porlasztópisztoly elülső végétől számítva a teljes áram 5%ánafc megfelelő áram tolerálható és a feltöltési feszültség ennek megfelelően kb. 40 kV lehet, ami a bevonás hatásfokának mérhető növekedését eredményezi. A találmány szerinti eljárás magában foglalja a bevonóanyag fajlagos ellenállásának beállítá-10 iá 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5