159109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegővel szétporlasztott folyékony bevonóanyagok elektrosztatikus lecsapatására

159109 11 12 gumitalpú cipőt hord saját maga is feltöltődhet és valamely földelt tárgy megérintésekor a tes­tében felgyülemlett energia kisülhet, ami na­gyon kellemetlen lehet. 5 A 70 feltöltőgomb és a kilépőnyílás közötti festékoszlop ellenállása és az említett feszült­ségkorlátozások miatt a dolgozó üzem közben a találmány szerinti eljárás esetén a pisztoly elül-10 ső részét bármikor megérintheti. A porlasztó­p'sztoly tehát a dolgozó kezében tökéletesen biztonságos. sát is a kb. 0,3—300 Mohm.cm tartományba. Az erre a fajlagos ellenállásra beállított bevonó­anyag kielégítő töltést vesz fel a 70 elektródáról. Az áram mérése, a földelt céltól számítva, a töl­tésrészecskék, közvetlen mérésének felel meg, mivel a levegőben , semminemű kóbor áram nincs. Kitűnt, hogy a bevonóanyagot a fent is­mertetett fajlagos ellenállástartiományban ki­elégítő biztonsággal megfelelő feltöltéssel lehet ellátni, ha olyan belső impedanciájú feszültség­forrást alkalmazunk, hogy adott ellenállású fes­tékek alkalmazásánál, a íestékoszlop állandó ér­téken való tartása mellett a következőkben a 3. példában 'ismertetett feszültségértékefc adódnak. A festék vezetőképességét (vagy ellenálláské­pességét) úgy mérhetjük, ha a festékoszlop egyik végére feszültséget kapcsolunk rá és a festékoszlop másik végét mikrométeren át föl­deljük. A íestékoszlop hossza 15 cm, átmérője 5 mm. Az általában alkalmazott feszültség 20 kV lehet, azonban ez tetszés szerint csökkent­hető, ha az áram 400 mikroamper fölé megy. Ebben a szerkezetben a festék fajlagos ellenál-20,8 xE (kV) lasa Mohm.cm-ben = i (mikroamper) A kereskedelemben kapható, fent leírt módon mért számos festékanyag térfogat, ellenállása nagyobb, mint amekkorát a találmány tárgyá­hoz alkalmazni lehet. Ezeknek a festékeknek a térfogat ellenállását csökkenteni lehet, ha nagy­polaritású oldóanyagot adunk hozzá viszonylag kis mennyiségben. A metanol pl. egy szokásos oldóanyag. Ha a festékhez pl. a festék össztér­fogatára viszonyítva 1—5% metanolt adunk hozzá, a térfogat-ellenállásértékek a kívánt tar­tományba állnak be, még lényegesen nagyobb fajlagos ellenállású szokásos festékek esetén is. A poláris oldóanyagnak természetesen a festék­rendszerben a többi oldóközeggel össze kell fér­nie. Mivel a porlasztási körülmények alatt lénye­gében nincs levegőionizáció, azok a tárgyak, amelyek a porlasztási zónán kívül vannak nem töltődnek fel. Más ismert rendszereknél, ame­lyeknél levegőionizáció lép fel, a porlasztópisz­toly közelében levő nem földelt tárgyakon ha­mar elektromos töltés halmozódik fel és ennek az össztöltésnek a nagysága meghatározható a tárgynak a porlasztópisztolytól való távolságá­ból, kialakításából és nagyságából, a szigetelés mértékéből és természetesen abból a téráram­ból, amely a tárgytól az erősen feltöltött por­lasztópisztoly felé áramlik. Á levegőben általá­ban 50 mikroam.pern.el nagyobb kóbor összára­in ok nem szokatlanok. Ilyen nem földelt tárgyak lehetnek pl. szigetelt alapokon pl. faalapoikon elhelyezett oldóanyag tartályok vagy hasonlók vagy pl. fémszerkezetek műanyag görgőkkel. Az ezeken a tárgyakon felgyűlt töltés hirtelen ki­süléskor olyan erősségű szikra átütéshez vezet­het, ami elég a tűz keletkezéséhez vagy legalább is olyan nagy, hogy a dolgozót érzékeny és je­lentős ütés éri. Hasonló módon az a dolgozó, aki Az alábbiakban néhány kiviteli példát adunk a találmány szerinti eljárás foganatosításához. 1. Az 1. ábra szerinti porlasztópisztolyt alkal­mazzuk. Ennél a pisztolynál a bevonóanyag nyi­lásátmérője kb. 22 mm és a gyűrűalakú porlasz­tólevegőnyílás szélessége kb. 4 mm. A levegő­áramot úgy állítjuk be, hogy kielégítő porlasztás adódjék ( = vizsgált pisztoly esetében 4 SCFM-nél) és a levegőáram szögben állított réseken keresztül folyik, hogy örvénylő mozgást kapjon. A porlasztópisztoly és a tárgy közötti távolság 20 cm és a tárgy kb. 75 mm belső mag köré te­kercselt 24,5 mm átmérőjű fóliarudakból áll. A fóliákat mikroamper mérőn keresztül földeljük, hogy a tárgyat elérő összáramot le lehessen ol­vasni. A felvitt feszültség 24 kV volt. A festék fajlagos ellenállása 0,17 és 42 Mohm.cm között volt. A fajlagos ellenállás optimális értékét kb. 0,55 Mohm.cm-nél állapítottuk meg. A bevonó­anyag normál beégető zománc volt, amelyet me­ülisobutilketon és változó százalékban hozzá­adott metalon keverékével hígítottunk, míg viszkozitása 21 sec. Zahn No. 2 cup. nem lett. A metanolt mint nagypolaritású oldóanyagot al­kalmaztuk a festék fajlagos villamos ellenállá­sának beállítására, amint azt a fentiekben is­mertettük. A porlasztott festék kimaradásakor a tárgy felé zérus (kevesebb, mint 0,001 mik­roamper) áram folyt. 2. A 4. és 5. ábrák szerinti porlasztópisztoly­lyal, amelynél a bevonóanyag nyílás gyűrű ala­kú volt, azonban a többi követelményt azonosan tartottuk, valamivel nagyobb hatásfokok adód­tak. Ezzel a porlasztópisztollyal, ha a feszültsé­get 12 kV-tól 40 kV-ig változtattuk, kielégítő üzemet kaptunk, ha a fajlagos festékellenállás értéke 1,3 Mohm.cm-től nagyobb ellenállásérté­kek felé nőtt, és a maximális használható ellen­állásérték, amely még jó bevonási hatásfokot adott kb. 300 Mohm.cm volt. Az optimális ered­ményeket 15—25 Mohm.cm fajlagos ellenállás és 32 vagy 33 kV pozitív feszültség esetén értük el. A porlasztott festék kimaradásakor a tárgy felé zérus (kevesebb mint 0,001 mikroamper) áram folyt. 3. Ha olyan festékből indulunk ki, amelynek nagyon nagy (1000 Mohm.cm) feletti fajlagos el­lenállása van, metanolt olyan mértékben kell hozzáadni, hogy a festék fajlagos ellenállása az 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents