159109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegővel szétporlasztott folyékony bevonóanyagok elektrosztatikus lecsapatására

7 helyzetbe. A porlasztólevegő a 11 vezetéken és 13 szelepen keresztül lép be a porlasztópisztolyba és 16 belső csatornán át jut a pisztolytestbe, amelyet egészében 17 számmal jelöltünk. A 16 légcsatorna a 17 pisztolytest elülső részén gyűrű alakú 18 légkamrában végződik. A bevonóanyagot a 19 tömlőn át vezetjük be a 17 pisztoly testbe, amely 19 tömlő a pisztoly testben elhelyezett 20 központi csatornába vezet. A 21 tűszelep 22 üléssel dolgozik együtt és vezérli a pisztolyon át a bevonóanyag áramát. A 21 szelep rúdja szokásos 23 tömítésen keresztül, hátul elhelyezett 24 kamrába nyúlik be, amelyben 25 állítható rugó van elhelyezve, amely a bevonóanyag szelepet záróhelyzetbe nyomja. A szeleprúdon levő 26 váll a 14 kioldóval kapcsolódik azért, hogy a 25 rugó ereje ellenében a szelepet a szokásos módon nyissa. Amikor a 21 szelep nyitva van, a bevonóanyag előre folyik a 28 kúpos elülső véggel ellátott 27 betéten keresztül, amelyen ugyancsak kúposán kialakított 29 csőrész ül fel, amikor a 17 pisztolytestre a cső és fúvóka együttest felszereljük. A töltőfeszültséget a porlasztópisztolyba alkalmas módon vezetjük be. A 30 kábel a 10 pisztolyfogantyú 31 furatába nyúlik be és a 16 porlasztó légcsatornán keresztülfut. A 31 furat természetesen belépő végénél tömítve van, hogy a porlasztólevegő megszökését megakadályozza, amikor a 13 szelep nyitva van. A 30 töltőkábel bármilyen megfelelő 32 feszültségforrásra van kapcsolva, amelynek egyik oldala földelve van. A fémből levő 17 pisztolytestet ugyancsak megfelelő módon, pl. a 12 légtömlőben levő szokásos földelő dróttal földpotenciálon tartjuk. A földelődrót általában a légtömlő gumiszigetelésű befont burkolatának egy részét képezi és a rajzokon külön nem ábrázoltuk, kivéve a földelés vázlatos jelölésével az 1. ábrán, ahol a légtömlőt kitörve ábrázoltuk. A rajzokon ábrázolt fúvókák közül az első, amelyet az 1. ábrán ábrázoltunk szigetelő anyagból készült 40 csövet tartalmaz, amelybe megfelelő lég- és bevonóanyag csatornák vannak kifúrva, ahogyan azt még a későbbiekben ismertetni fogjuk. A csövet a fém 14 pisztolytesthez 42 hollandi anya vagy tömítőpersely rögzíti, amely előnyösen fémből készül és a pisztolytesten levő 43 menettel, valamint a 40 cső hátulsó végére felcsavarozott 45 toldatdarab 44 vállával kapcsolódik. A 40 csövön kialakított 28 kúpos részt a 42 hollandi anya tömítve a 27 betéthez szorítja. A 17 pisztolytest elülső végénél levő gyűrűalakú 18 levegőkamra a 42 hollandi anya belsejébe nyúlik és 46 porlasztócsatornában folytatódik, amely tengelyirányban előrefut a 40 csövön át és gyűrű alakú 47 levegőkamrába torkollik. A 42 hollandi anya a 17 pisztolytesttel dolgozik össze és földerősítő elektródaként szolgál, bár a levegőn keresztül vagy a pisztoly elülső részének csőfelületén nem 8 folyik áram a hollandi anya felé, úgyhogy itt sem jön létre ionizáció. A 48 bevonóanyag vezeték a csövön keresztül előrefelé fut a 27 betéttől és 29 csőrésztől ki-5 indulva. Ennek a csatornának a hosszát és méreteit a későbbiekben még részletesen ismertetjük. A 48 csatorna 49 kibővítésbe megy át, amely fölé a bevonóközeg számára 50 csúcs van csavarozva. Az 50 csúcs csőalakú tag, amelynek 10 csökkentett 51 bevonóanyag nyílása van az 52 fúvóka meghosszabbításában. Ez az 52 meghosszabbítás előnyösen hengeres és a henger tengelye a 48 bevonóanyag tengelyével egybe^esik. Az 50 csúcsot a levegő számára való 53 15 sap'kaveszi körül, amelynek 54 válla van és erre 55 hollandi anya van felcsavarozva, amelynek vége viszont 56 menettel a 40 csőre van csavarozva azért, hogy a sapka belsejét szorosan az 50 csúcs külső oldalának szorítsa. 20 Elülső végén a sapkának gyűrű alakú 57 levegőnyílása van az 51 bevonóanyag nyílás körül és az 57 légnyílást képező fal tengelyirányú méreteit úgy választjuk meg, hogy a bevonóanyag 25 részére való csúcs külső felülete és a levegő részére való sapka belső felülete között hengeres járat képződjék. Ennek a kiviteli alaknak rendkívül fontos jel„Q lemzője, hogy a porlasztott bevonóanyag előrehaladási sebességét csökkentjük. Ennek a célnak a megvalósítására az egyik mód az, hogy a levegőáramot gyors örvénylő mozgásba hozzuk, mielőtt az 57 levegőnyíláson kilépne. Ezt az örvénylőmozgást úgy valósítjuk meg, hogy a bevonóanyag csúcsát kúpos 58 karimameghosszabbításokkal látjuk el, amelybe szögletes 59 nyílások vannak bevágva mint ahogyan ez a 3. ábrán látható. Az 50 csúcs kúpos 58 karima meghosszabbításának külső oldala a légsapka belsejében levő hasonló kúpos felülettel kapcsolódik avégből, hogy a szögletes 59 rések csúcsait a karima meghosszabbításában kialakítsa. Amikor a levegőt gyors örvénylőmozgásba hozzuk, mialatt az 57 nyíláson kilép, vagy közvetlenül kilépése után, az 51 nyílások végeinek közelében a porlasztás megtörténik és a porlasztott sugárnak az előrehaladási sebessége a bevonandó tárgy felé viszonylag kicsi. Kitűnt, hogy ezzel az intézkedés-Kel a tárgyon a szóráskép átmérője nagymérték-0 ben megnövelhető és jobban használható, mint ha a levegő örvénylő mozgásából adódó komponenst elhagyjuk. A töltőfeszültséget a festékáramra a 30 kábelről 70 feltöltőgombon át visszük rá, amely sugárirányú 71 csatorna alján van elhelyezve és ennek fém 72 összekötőeleme van. A 30 kábel vége és a 72 összekötőelem közötti kapcsolatot bármilyen ismert módon pl. 73 rugó segítségével hozzuk létre. A festék felé a villamoskapcsolatot vezetés biztosítja a 70 gombbal való közvetlen érintkezés útján. Miután az összekötőelemet a 71 csatornába behelyeztük, ezt a csatar-65 nát szigelelőanyaggal tömítjük. A 70 töltőgomb 4