159096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cefalosporin C származék fermentléből való feltárására

159096 előnyösen 2 értékre állítjuk. Az elegyet kever­jük és a III áüítaűános képletű cefalosporiri C szár­mazékot tartalmazó szerves oldószer-fázist elvá­lasztjuk. A szerves oldószert vákuumban 40 °C-nál ala­csonyabb hőmérsékleten eredeti térfogatának kb. V3-ára pároljuk be. A koncentrátumot kb 20—30 °C-ra hűtjük és a III általános képletű cefalo­sporin származék nátriumsóját kis feleslegben le­vő pl. metilizobutilketonban, vagy n-butanolban oldott nátrium-2-hexanoát hozzáadásával kicsap­juk. Az elegyet 3—4 órán át 0—5°C-ra hűtjük és a III általános képletű származék nátriumsóját szűréssel elválasztjuk. A szűredéket hideg metil­izobutilketonnal, majd n-hexánnal mossuk. A terméket vákuumban kb. 25°C-on szárítjuk. A III általános képletű vegyület alkalmazható a 7—ACA előállítására. Találmányunk így kikü­szöböli az előzetes tisztítás vagy cefalosporin C-vé való átalakítás szükségességét. A 7 aminocefalosporánsavnak a találmány sze­rinti vegyületekből való előállítása a következő műveleteket foglalja magában. (A) egy Illa általános iképieitű vegyületet, mely­ben B —OR Vagy —<NHR csoport, M hidrogén­atom, fém- vagy amin-kation, és R rövidszén­láncú alkilgyök, előnyösen etil-, n-propil-, izo­propil-, n-butil, vagy izobutilgyök, vagy —(CH2 ) n ­/ Ra R3 általános képletű aralkil-gyök, melyben n értéke 1—6, és R2 és R :l egyformán vagy egymástól el­térően hidrogén-, klór-, bróm- vagy fluoratom, nitrocsoport, rövidszénláncú alkilgyök, vagy rö­vidszénláncú alkoxi-csoport, de előnyösen hid­rogénatom —, legalább kétszeres mólarányban hozzáadott IV vagy V általános képletű szililve­gyülettel, mely képletekben R5, R 6 és R 7 hidro­gén- vagy halogénatom, rövidszénláncú alkil-, hala-(rövidszénláncú)-alkil- vagy fenilgyök, az említett R5 , R 6 és R 7 gyökök közül legalább az egyik nem halogén- vagy hidrogénatom; R4 rö­vidszénláncú alkilgyök, m 1 vagy 2 egész szám és X halogénatom, vagy -N R8 R* 10 15 20 25 30 35 40 R5 R« _ Si — I R7 általános képletű csoport, de előnyösen dimetil­difelónsziláninaik vagy toimeitilkfliórsziiániiak meg­felelő csoport; vízmentes körülmények között savkötő tercier amin, pl. trietilamin, dimetilani­lin, kinolin, lutidin vagy piridin jelenlétében, iners oldószeres, pl. metilkloridos, diklóretános, kloroformos, tetraklóretános, nitrometános vagy dietiléteres közegben elegyítünk és így a Illa ál­talános képletű vegyület megfelelő szilil-di-ész­terét képezzük; (B) az így kapott szili-di-észtert halogénező­szerrel, pl. foszforpentakloriddal, foszforpenta­bromiddal, foszfortrikloriddal, foszfortribromid­dal, oxalilkloriddal, p-toluolsziÜfonilhalogenid­del, foszforoxikloriddal, foszgénnel vagy hasonló szerekkel 2 vagy több mól, előnyösen kb két mól halogénező szer per mól szililészter arányban ke­verjük vízmentes körülmények között, szerves oldószerben, pl. metilénkloridban, diklóretánban, kloroformban, tetraklóretánban, nitrometánban, dietiléterben vagy hasonló oldószerekben, sav­kötőtercier amin, pl. trietilamin, dimetilanilin, kinolin, lutidin, piridin vagy más hasonló anya­.gok jelenlétében 0 °C alatti hőmérsékleten, elő­nyösen —40 és —60 °C közötti tartományban és így a megfelelő imino-halogenid oldatát állítjuk elő; (C) az emiitett imino-halogenid oldatot alko­hollal, pl. 1—12 szénatomos alifás alko­hollal, vagy 1—7 szénatomos alkilrészt tartalma­zó fenilialkátailkohoHlal keverjük 0 °C alatti, elő­nyösen —40 és —70 °C közötti hőmérséklettarto­mányban, és így a megfelelő imino-éter oldatot állítjuk elő; és (D) a kapott iminoéter oldatot savas körülmé-45 nyék között vízzel vagy alkohollal, főleg alifás alkohollal vagy a kettő elegyével keverjük, és így állítjuk elő a 7-amino-cefalosporánsavat. általános képletű csoport, ahol R8 hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilgyök, vagy 50 55 60 65 A találmány szerinti eljárás nem várt módon magas termelési eredményeket ad, laboratóriumi és ipari mértékben egyaránt. A kitermelések, me­lyek kb. 50—70% nagyságrendűek lehetnek, an­nak tulajdoníthatók, hogy a III képletű vegyü­letek karboxilcsoportjaikon szililészter ként szubsztituáltak. A szililészterek termékveszteség nélkül állíthatók elő, és hidrolizálhatók savvá, fő­leg akkor, ha az iminoéter keletkezése —20 °C alatti, előnyösen —40 és —70 °C közötti hőmér­sékleten megy végbe. Ezenkívül az előző szaba­dalmak szerinti észterekkel szemben a szililész­terek használata egyszerűsíti az eljárást, mivel a sziiliflészter hidrolízise az itmiinoesopoirtt kettős kö­tésének hasításával egyidőben játszódik le és szükségtelenné teszi az eddigi eljárások során al-3

Next

/
Thumbnails
Contents