159094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5,6 dihidro-3-hidrazinobenzo(h)-cinnolinok és 3-hidrazinobenzo-ciklohepta(5,6-c) piridazinok előállítására
3 dóik, hidrojodidok, (rövidszénláncú)-alkilszulfátdk, (rövidszénláncú)-alkil- és arilszulfonátok, foszfátok, szulfátok, maleinátok, fumarátok, szukcinátok, tartarátök, citrátok és a gyógyszerészeiben szokásos hasonló sók. 5 A különböző savakkal képzett sók néhány esetben különösen előnyösek, mivel a vegyület stabilitását, oldhatóságát növelik, illetve csökkentik, az átkristályosítást megkönnyítik, a kifogásolható mellékízt csökkentik stb., azonban 10 ezek a mellékhatások a szabad bázis fiziológiai hatásához képest másodlagosak, mivel ennek jellege a sóképzésre használt sav anyagi minőségétől független. IS A találmány szerinti vegyületek tetszés szerinti gyógyászati készítmény, mint szájon át adagolható, parenterális vagy rektális adagolásra alkalmas készítmény formájában hozhatók forgalomba. A szájon át való adagolásra alkal- 20 mas szilárd készítmények tabletta, kapszula, pirula, granulátum vagy por alakú egységnyi dózisok alakjában készítihétők. A szájon át való adagolásra a vegyületek oldatai, emulziói vagy szuszpenziói is felhasználhatók. Parenterális 25 adagolásra a vegyületek sterilizált szuszpenzióit vagy oldatait használjuk. Kívánt esetben a hatóanyagot kúpba bekeverjük és így rektális adagolásra alkalmassá tesszük. 30 Az egységnyi dózis jelen leírás szempontjából fizikailag elkülöníthető egységet képvisel, amely az adagolásnál egységnyi dózist képez; emellett minden egyes dózisegység előre meghatározott mennyiségű hatóanyagot tartalmaz. Az egység- 35 nyi dózis készítménybe bekebelezett hatóanyag mennyisége közvetlenül összefügg a gyógyászati hatóanyagok készítménnyé való átalakításánál szokásos használt mennyiségekkel. A hatóanyag jellege, az elérni kívánt gyógyászati hatás mér- 40 teke, az adagolás módja és a hatóanyag szervezetben kifejtett hatásmechanizmusa fontos tényező annak figyelembevételénél, hogy az egységnyi dózisfarmába bekevert hatóanyag menynyiségét meghatározzuk. A szájon át történő 45 adagolásra alkalmas dózisegységek szilárd készítményeknél kapszula, pirula, tabletta, ostya vagy porkészítményt jelentenék, míg a folyékony, szájon át történő adagolásra alkalmas készítmények oldatokból, szuszpenziókból vagy emulziókból 50 állnak. A tabletták vagy pirulák felületi réteggel bevonhatók, vagy más módszerrel feldolgozhatók, hogy a hatóanyag felszívódásának időtartamát 55 maghosszatobítsuk. így pl. a tabletta vagy pirula 1 dózis egységnyi menyiséget tartalmazó belső részből és 1 dózis egységnyi külső részből állhat, a külső rész pedig a belső részt kapszulaszerűen körülveszi. A két dózisegységet egy enteroszol- 60 vens réteggel választjuk el, ezáltal a belső részben levő hatóanyag felszívódását késleltetjük, mivel az enteroszolvens réteg a gyomorbán történő lebomlással szemben ellenálló, így ez a rész változás nélkül megy át a bélrendszerbe, ahol az 65 4 enteroszolvens réteg lebomlik és így a tabletta vagy pirula belső részében levő hatóanyag a bélrendszerből felszívódhat. Az enteroszolvens réteg tetszés szerinti ismert többkomponensű keverék lehet, így pl. polimerszármazékok, vagy ezek keverékei, cellulózacetát, cetilalkohol, sellak vagy cellulózacetát-ftalát alkalmazható. A szájon át adagolható folyékony készítményekhez tartoznak a vizes, vizes-alkoholos oldatok vagy vizes vagy olajos szuszpenziók és emulziók, amelyekben a terméket valamely gyógyászatilag elfogadható vivőanyagban vagy hordozóanyagban feloldjuk vagy diszpergáljuk. A gyógyászati készítmények emészthetőségének elősegítésére ízesítőanyagokat adagolhatunk. A vivőanyagok közé tartoznak pl. a gyapotmagolaj, szezámolaj, földimogyoróolaj és hasonló olajok, míg a vizes szuszpenziók diszpergálószereiként szintetikus vagy természetes gumik, mint tragantmézga, akácmézga, dextrán vagy metilcellulóz alkalmazható. Az új vegyületeket tartalmazó kúpokat úgy állítjuk elő, hogy az egységnyi dózis mennyiséget, vagyis a hatóanyagot valamely általában hasznáMkúp alapanyaggal, mint fcakaócserjeolajjal, glicerinnel kezelt zselatinnal vagy polietilénglíkollal elkeverjük, a kapott masszát a végbélbe való bevezetésre alkalmas kúppá formázzuk. Az előnyös vegyületek közé tartoznak a (VI) általános képletű vegyületek és ezek nem toxikus, gyógyászatilag elfogadható savanyú addíciós sói — amely képletben X és Y szubsztituens jelentése azonos vagy eltérő, éspedig hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatom, trifluormetil-, hidröxil-, (rövidszénláncú)-alkil-, (rövidszénláncú)-alkoxi-, amino- vagy nitro-csoport. Az előnyös vegyületek közé tartoznak továbbá a (VII) általános képletű vegyületek és ezek nem toxikus, gyógyászatilag elfogadható savas addíciós sói is, amely képletben X és Y szubsztituens jelentése.a fentiekkel megegyezik. Külön kiemeljük továbbá a (VIII) általános képletű vegyületeket és ezek nem toxikus, gyógyászatilag elfogadható savas addíciós sóit, amely képletben X szubsztituens jelentése hidrogén-, fluor-, klór-, brómatom, hidroxil-, (rövidszénlán cú)-alkil-, (r övidszénláncú)-alkoxi~, nitro- vagy amino-csoport. További előnyös vegyület a (IX) képletű vegyület és ennek nem toxikus, gyógyászatilag elfogadható savas addíciós sói is. A legelőnyösebb vegyületnek a (X) képletű vegyületet tekintjük. A farmakológiai kísérletek tanúsága szerint a találmány szerinti új vegyületek vérnyomáscsökkentő hatást fej tenek ki. A farmakológiai kísérletek során érzéstelenített patkányok vagy kutyák vérnyomását közvetlenül mértük az intra-arteriális kanüllel ösz-2