159060. lajstromszámú szabadalom • Alapozó és fedőrétegként egyaránt felhasználható, egykomponensű reaktív bevonóanyagok és eljárás azok előállítására

3 ' .;•. belül fel kell használni, mert különben begéle­sednek és hatástalanná válnak. További hátrá­nyuk, hogy csak egyszeres, vékony rétegben hordhatók fel az alapfémre, mert különben a foszforsav komponens nem. tud lekötődni és el­roncsolja a bevonatot. Ujabban kifejlesztettek olyan egykomponensű maró alapozókat is, amelyek kromátpigmentek helyett krómfoszfátot tartalmaznak. Ezeknek a kétkomponensű maró alapozókhoz viszonyítva további hátránya, hogy csak acélfelületeken ké­peznek többé-kevésbé kielégítő védőréteget, és így alkalmazhatóságuk erősen korlátozott. Ismertek olyan megoldások is, amelyek a fes­tékszuszpenzió felületi feszültségének csökken­tésével fokozzák a festek áthatolóképességét a reve- vagy rozsdarétegen. Az ilyen festékek ál­talában felületaktív nedvesítőszereket tartal­maznak. E megoldás legfőbb hátránya, hogy a nedvesítőszerek benne maradnak a megszáradt festékfilmben, és annak nemcsak mechanikai szilárdságát és tapadását rontják le, hanem nö­velik a vízérzékenységét és csökkentik a korró­zióvédő hatását is. Ez a festéktípus nem rendel­kezik rozsdaátalakító hatással. Az eddig ismert legkorszerűbb megoldást a 154 476 sz. magyar szabadalom ismerteti. Az abban leírt eljárás szerint lakk- és festékipari kötőanyagokhoz, ill. az ezekből képzett pigment­szuszpenziókhoz a gyártás során vagy azt kö­vetően szubsztituált savanyú foszforsav-szárma­zékokat és/vagy alifás bórsavszármazékokat ada­golnak. Az így kapott bevonóanyagok alkalma­sak nedves és rozsdás fémfelületek közvetlen korrózióvédő bevonására, az előzetes felület­előkezelés részbeni vagy teljes elhagyása mel­lett. Hátrányuk, hogy gyakran csak korlátolt ideig tárolhatók, és a félhasználásukkal kialakí­tott bevonat nem elég ellenálló oldószerekkel szemben, vízállóságja nem kielégítő, és száradá­si, ill. átkeményedési ideje viszonylag hosszú. A találmány célja az ismert megoldások hát­rányainak kiküszöbölésével olyan egykompo­nensű bevonóanyagok biztosítása, amelyek ala­pozó és fedőrétegként egyaránt felhasználhatók, nedves és rozsdás • felületekre felületkezelés nél­kül is felvihetők, jó lakktechnikai tulajdonságok­kal rendelkeznek, korlátlan ideig tárolhatók, és csökkentett száradási, ill. átkeményedési idejű bevonatokat adnak. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti célok elérhetők, ha a lakk- és festékipari kötőanyagokban, ill. az ezekből képezett pig­ment szuszpenziókban foszforsav- és/vagy bór­sav-származékokat bizonyos aminokkal együtt alkalmazunk. Ez a felismerés azért meglepő, mert az ami­nők önmagukban adagolva erősen növelik a be­vonóanyagok száradási és keményedési idejét, ill. hőmérsékletét. Meglepő továbbá, hogy az így 4 kapott bevonóanyagok korlátlan ideig tárol­hatók, jóllehet mind a foszforsav-, mind a bór­sav-származékok önmagukban alkalmazva meg­szüntetik számos bevonóanyag-típus, különösen 5 a beégető típusú bevonóanyagok tárolhatóságát; jelenlétükben a bevonóanyagok már néhány óra elteltével gélesedni kezd. A találmány alapozó és fedőrétegként; egy-10 aránt felhasználható, nedves és rozsdás felüle­tekre felületelőkezelés nélkül is felvihető, jó lakktecbnikai tulajdonságokkal rendelkező és csökkentett száradási, ill. átkeményedési idejű bevonatokat adó, korlátlan ideig tárolható 15 olyan egykomponensű reaktív bevonóanyagokra vonatkozik, amelyek lakk- és festékipari kötő­anyagokban, ill. az ezekből képezett pigment szuszpenziókban 0,05—6 súly%, előnyösen 0,2— 3,5 súly'% mennyiségben legfeljebb 10 szénatom-20 számú alifás vagy aromás szekunder és/vagy ter­cier monqamiin:(oka)t és/vagy legalább 12 szén­atomszámú aromás primer vagy szekunder dia­mon(oka)t, továbbá 0,1—10 súly'%, előnyösen 0,5—4 súly% mennyiségben alifás, cikloalifás, 25 aromás és/vágy heterociklusos csoportokkal szub­sztituált savanyú foszforsav-származékokat és/ vagy 0,6—10 súly%, előnyösen 2—6 súly'% meny­nyiségben savanyú alifás bórsavszármazékokat tartalmaznak. SO A találmány továbbá eljárás a fenti egykompo­nensű reaktív bevonóanyagok előállítására, amely abban áll, hogy lakk- és festékipari kö­tőanyagokhoz, ill. az ezekből képezett pigment 35 szuszpenziókhoz a gyártás során vagy azt köve­tően, külön-külön vagy együtt 0,05—6 súly'%, előnyösen 0,2—3,5 súly'% mennyiségben legfel­jebb 10 szénatomot tartalmazó alifás vagy aro­más szekunder és/vagy tercier monoamin(oka)t 40 és/vagy legalább 12 szénatomot tartalmazó aro­más primer vagy szekunder diamin(oka)t, továb­bá 0,1—10 súly'%, előnyösen 0,5—4 súly'% meny­-nyiségben alifás, cikloalifás, aromás és/vagy he­terociklusos csoportokkal szubsztituált savanyú 45 foszforsav-származékokat és/vagy 0,6—10 súly%, előnyösen 2—6 súly% mennyiségben savanyú alifás bórsav-származékokat adagolunk. Primer diaminként benzidint vagy N,N'-dime-_0 til-bsnzidint, szekunder monoaminként dietil­amint, piridint vagy morfolint, tercier-mono-aminként pedig trimetilamint vagy trietilamint előnyös használni. Szubsztituált savanyú foszforsav-származék­ként foszfonátokat, foszfonitokat, foszfitokat, foszfátokat, pirofoszfátokat és/vagy polifoszfá­tokat célszerű használni. Savanyú alifás bórsav-származékként alkoxo­bórsavakat és/vagy alkoxö-borátokat előnyös használni. A találmány szerinti bevonóanyagok mind a filmképzés előtt, mind azt követően homogén el­fc'5 oszlásúak, vagyis az adalékanyagok a bevonat-2

Next

/
Thumbnails
Contents