159045. lajstromszámú szabadalom • Rotorrendszerű hántolófejes kérgező és háncstalanító gép

7 159045 8 valamint a kések felfüggesztési módjának a részletes ismertetésére a továbbiakban még visszatérünk. A 8 rotorból kikerülő, kéregtelenített és háncstalanított 4 fadarab a 9a és 9b hengerekből álló tüskés hengerpár felületei közé kerül, amelyek forgásiránya az 5a, 5b hengerek forgásirányával egyezik meg, amint ezt a 10a, 10b nyilak mutatják. E 9a és 9b hengerek ugyancsak meghajtottak, az utánuk elrendezett 11a és 11b, ugyancsak együttdolgozó hengerpárt alkotó hengerek viszont szabadon forognak. A hengerek palástfelületének kialakítását, e felületen a tüskék elrendezésének a módját a 3. és 4. ábrák szemléltetik részletesebben. Ez a tüske-elrendezés célszerűen mind a nyolc hengeren teljesen azonos, és legfontosabb ismérve, hogy a 12 tüskék hegyét összekötő 13 vetületi vonal a henger tengelyén át fektetett síkra olyan görbe, amelynek a legmélyebb A pontja a 12 tüskékkel borított ,.a" szakasz „b" felezővonalába esik, legmagasabb B, ill. B' pontjai pedig e tüskékkel borított „a" szakasz két végére. Másszóval a tüskék magassága a hengerpaláston, kívülről befelé haladva csökken. Célszerű, ha a tüskegyek 13 vetületi vonalé — amint ezt a 3. ábra mutatja — „r" sugarú körív, mert ezzel a kialakítással szabályos, kifelé homorú palástfelület biztosítható, ami a legjobban képes a különböző fatörzs-méretekhez alkalmazkodni. A henger-tüskék mérete és elrendezése a leírt elvnek megfelelően például a következő lehet: a henger palástján a tüskéket hat sorban (három párban) rendezzük el, a „b" tengelyre szimmetrikusan; a két szélső, 12a tüske magassága 2,5 cm, egymástól való távolságuk 13,5 cm; a középső 12b tüskepár a hengerpalástból 2,0 cm-re áll ki, egymástól való távolságuk 8,5 cm; a legbelső tüskepár magassága 1 cm, egymástól való távolságuk 3 cm. Ennek a tüske-elrendezésnek az az eredménye, hogy míg mindezideig a fadarab — akár bordás, akár egyforma hosszúságú tüskékkel ellátott hengerek között — csak vonalak mentén volt megfogottnak tekinthető, most mindenfajta törzsméret esetén (3 cm átmérőtől felfelé) gyakorlatilag a teljes palástfelülete mentén befogott, ami kiküszöböli azt, hogy a hántolási művelet során még a szabálytalan alakú fatörzsek is bármiféle kedvezőtlen oldalirányú mozgást végezhessenek befogásuk tökéletlenségének a következményeképpen. A tüskehegy-felület íves kialakításának van egy további fontos hatása is, nevezetesen, hogy 3—7 cm-es átmérőjű anyagot még láncáttételes előnyitószerkezet működése nélkül kérgezni tud a gép, éppen annak következtében, hogy az együttműködő homorú hengerpalástfelületek mintegy vezetőnyílást alkotnak az ilyen anyag számára. A meghajtott és szabadonfutó hengerpárok között láncáttételes kapcsolat van; az 1. ábrán ennek két lehetséges kiviteli változata van feltüntetve, egyik az 5a, 5b és 6a, 6b, a másik pedig a 9a, 9b és 11a, 11b hengerek között. A 4 fadarab bevezetésének oldalán a 14 rögzített forgáspont körül mozgó csuklós mechanizmus, amelyet a 15, 16 és 17 karok és a 18 és 19 csuklók a meghajtott 5a, 5b hengerek között, a 20, 21 és 22 karok és a 22a, 23 csuklók alkotnak — e csuklós karrendszer forgáspontját 40 hivatkozási számmal jelöltük —• a 24 csap körül vezetett 25 lánccal a 6a, 6b szabadonfutó hengerpár előnyitó szerkezetét alkotják, amelynek működését és szerepét a továbbiakban még részletesen ismertetni fogjuk. 8 rotortest után következő nengerpárok közötti láncáttételes előnyitószerkezet, amelyet a 9a, 9b hengerekből álló hengerpárhoz tartozó 26, 27 és 28 karok alkotnak a 29 és 30 csuklókkal — ez a csuklós mechanizmus a 31 rögzített csap körül mozog —, valamint a 11a, 11b szabadonfutó hengerpárnál a 32, 33 és 34 karrendszer a 35 és 36 csuklókkal — itt a csuklós mechanizmus forgáspontját a 37 csap alkotja — lényegében abban tér el az előbbitől, hogy a 38 lánc két, 39a és 39b csap körül van vezetve, működésmódját és hatását tekintve egyébként teljesen azonos a bevezetési oldalon alkalmazott előnyitó szerkezettel, nevezetesen e láncáttételes kapcsolat révén a meghajtott hengerpár vezérli a mögötte elrendezett szabadonfutó hengerpár mozgását. A hengerpárok függőleges értelmű egymástól való távolságát üzem közben a mindenkori 4 fatörzsdarab átmérője határozza meg; nyugalmi helyzetben a rugók a hengereket célszerűen egymáshoz olyan közel is tarthatják, hogy a 12 tüskék kismértékben egymás közé nyomulhatnak (a tüske^elrendezés természetesen úgy alakítható ki, hogy ne essenek az egymás felett, ill. alatt elrendezett tüskék azonos hosszirányú függőleges síkba); így — és a már leírt tüskeelrendezésnek köszönhetően — már 3 cm-es átmérőtől felfelé lehetséges a kérgezés. A hengerpárok egymástól való vízszintes távolságát az a követelmény szabja meg, hogy minél rövidebb fadarabok kérgezésére legyen lehetőség. Ennek érdekében döntő, hogy az 5a, 5b és a 9a, 9b meghajtott hengerek tengelye közötti „c" távolság (2. ábra) a lehető legkisebb legyen; a méretet lényegében konstrukciós tényezők (pl. a 8 rötortest szélességi mérete) határozzák meg. Célszerű ebből következően, ha az egymás mellett levő, meghajtott és szabadonfutó hengerpárok közötti „d" távolság is a lehető legkisebb, és a 12 tüskék egymás közé nyúlnak, oldalnézetben egymást átfedik. Természetesen a ,,c" és ,,d" méretek minimumra szorítása a technológiai előnyökön (biztonságos megfogás és vezetés) túlmenően a gépkonstrukció szempontjából is kedvező, mert kis méretekkel bíró, könnyen mozgatható szerkezetet eredményez. A 8 rotortest mögötti 9a, 9b és IIa, 11b henge-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4