159036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált benzimidazolok előállítására
15 159036 16 nálunk. Az így előállított 5-n-oktiloxikarbonilamino^2-i(4'-tiazolil)^benzimidazol olvadáspont j a 66—67 C°. 9. példa: 5-[fenoxi;kairlbonilamino-2-J (4'-tiazolil)-ibenzimidazol 3,i5 g fenilklórszénisavésztert 10 perc leforgása alatt 4,:3i2 g 5^aminoH2-i(4'-tiazolil)-benziimidazol és 18 ml vízmentes piridin 'keverékéhez csepegtetünk. Exoterm reakció következik be és a hőmérséklet kb. 60 C°-ra emelkedik. A reakeióelegyet kíb. szobahőmérsékletre leihűtjük és 2 óra hosszat keverjük, majd vízzel 500 ml térfogatra felihígítjuk. A kristályosodást kapargatással elősegítjük és a képződött kristályokat öszszegyűjtjük, hideg vízzel mossuk és szárítjuk. Ily módon 5-fe:nöxikarbonilamino-2-(4'-tiazolil)-benzimidazolhoz jutunk. A kapott terméket iminimális mennyiségű metanolban feloldjuk, az oldatot aktívszénnel kezeljük és kis térfogatra bepároljuk. A maradékhoz kb. 1/110 térfogatrész étert adunk, a kivált szilárd terméket kiszűrjük és vákuumban szárítjuk. 5^fenoxikarbon; ilamino-2-(4'-tiazolil)-henzirnidaztolhoz jutunk, amelynek olvadáspontja 115—1:16 C°. 10. példa: 5-p-(fluorfenoxik:aríbonilamino-2-^(4'-tiazolil)-benzimidazol A 9. példa szerinti műveleteket megismételjük azzal az eltéréssel, hogy fenilklórszénsavészter... helyett p-fluorfenilklórszénsavésztert használunk. Ily .módon S^p-ifluarfenoxikarbonilamino^2J(4'-tiazolil)-ibenzimidazol állítható elő, olvadáspont 270—280 C°. ' 11. példa: 5-'0-fluo:rfenoxiíkaribonilamino-2-:(4'-tiazolil)•^benzimidazol 4,i63 g o-fluorfenilklórszénsavésztert 4,32 g 5-amino-2-(4'-tiazolil)jbenzimidazol és 3,5 ml dimetilfarmamid keverékéhez csepegtetünk. 2 és fél óra eltelte után a reakcióelegyhez 500 ml étert adunk és a kivált por alakú terméket összegyűjtjük, majd vizes 'ammóniáival kezeljük. Ily módon 5-o-fluo:nfenoxikarbo:nilamino-2^(4'-tiazoliI)-benzimidazolt állíthatunk elő, olvadáspontja 1135—140 C°. 12. példa: 5-izöbu!toxikaiiibonilamino-2-(4'-tiazoli il)-benzimidazol 2,9 g izobutilklórszénBavésztert 4,32 g 5-amino^2-(4'-tiazolil)Jbenzim:idazol és 20 ml vízmentes piridin keverékéhez csepegtetünk szobahőmérsékleten. A reakcióelegyet 90 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd kb. 200 ml jeges vizet öntünk hozzá. A képződött szilárd terméket szűrjük és vízzel mossuk. Kevés .metanolban feloldjuk és a metanolos oldatot aktívszénnel kezeljük. Az aktívszenet kiszűrjük és a tiszta oldatot kis térfogatra bepároljuk, kevés vizet adunk hozzá a kristályosítás megindítása céljából. Az 5-izobutoxi-karbonilamino-2-(4'-tiazolil)^benzimidazol kikristályosodik, ezt leszűrjük és szárítjuk, olvadáspontja 231—232 C°. 13. példa: 5-izopiropiloxikarbonilaimino-2-!(4'-tiazolil)Jbenzimidazol A 12. példa szerinti műveletet megismételjük 2,6 g izopropilklórszénsavészter felhasználásával. Ily módon 212;—314 C° olvadáspontú, 2-izopropilQxikarbonilamino-2H(4'-tiazoIil)-benzimidazolhoz jutunk. 14. példa: 5-alliloxikarbonilamino-2:^(4'-tiazolil)^benzimidazol A 12. példa szerinti műveleteket megismételjük azzal az eltéréssel, hogy izobutiiklórszénsavészter helyett 3,li2 g allilfclórszénsavésztert használunk. A kapott 5-alliloxikarbonilamino-2-^(4'-tiazoliil)jbenzimidazol olvadáspontja 210— 212 C°. 15. példa: 5-(2^propinil)-oxikarbonilaimino-2-j(4'-tiazolil)-benzimidazol A 12. példa szerinti műveleteket megisimételjük azzal az eltéréssel, hagy izobutilklörszénsavészter helyett 2,61 g 2-propin: ilklórszénsavésztert használunk. A kapott 5-í(2-propinil)-oxikaribonilamino-2H'(4'-tiazolil)-benziimidazol olvadáspontja 200—202 C°. 16. példa: 5-etiltioIkarbonilami ino-2H(4'-tiazolil)Jbenzimidazol 215,3 g etilklórtioszénsavésztert 40 g 5-amino-2^(4'-tiazolil)J benzimidazol 150 ml piridinben képezett szuszpenziój:ához csepegtetünk keverés közben. A keverést még 4 óra hosszat folytatjuk. Ezután jég és víz keverékét adjuk hozzá az 5-etiltioikarbonilaminoH2H(4'-tiazolil)-benzimidazol kicsapása céljából. Olvadáspont 215 C°. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 B
