159014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfinilkarbamid-származékok előállítására
3 159014 4 gyűrűállású keto-csoportot hidroxi-csoporttá redukálhatjuk. A redukciót önmagában ismert módon pl. komplex fémhidridekikel (pl. nátriumibórhidriddel) vagy katalitikus hidrogénezéssel végezhetjük el. A redukciónál kapott .cisz-transz-izomereket kívánt esetben önmagukban ismert módszerekkel (pl. kristályosítással vagy kromatografálással) szétválaszthatjuk. A reakció-termékben levő hidroxi-csoportot önmagában ismert módon (pl. krómsawal) keto-csoporttá oxidálhatjuk. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható (I) képletű vegyületek a (II)—(VIII) és (XIII) képletű kiindulási anyagok sztereokémiájától függően több konfigurációban (pl. racemát vagy optikailag aktív forma) lehetnek jelen. Előnyösen alkalmazhatunlk olyan (II)— (VIII), ill. (XIII) képletű kiindulási anyagokat, melyekben R jelentése metil-csoport. Különösen előnyösek a DL- vagy D-ikámfor, ill. borneol konfigurációból származtatható (II)—(VIII) és (XIII) képletű kiindulási anyagok. A találmányunk tárgyát képező eljárás a) változata szerint a tiokarbamid-csoport kénatomját oxigénatomra cseréljük le. A reakciót önmagában ismert módon végezhetjük el pl. oly módon, hogy a (II) képletű vegyületet nehézfémsókkal vagy -oxidokkal (pl. higanyvagy ezüstsókkal vagy -oxidokkal) vagy enyhe oxidálószerekkel (pl. hidrogénperoxiddal vagy salétromsavval) kezeljük. A (II) képletű kündulási anyagokat pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy 3-amino kámfort, ül. 3-amino-nor-kámfort vagy ketálját valamely R-'SC^NCS képletű izotiocianáttal reagáltatjuk. Más eljárás szerint a 3-amino-kámfort, ill. 3-amLno-nor-kámfort vagy ketálját tiofoszgénnel izotiocianáttá alakítjuk, melyet az R330 2 iNH2 képletű szulfonamid alkálifémsójával reagáltatunk. Célszerűen olyan (II) képletű kiindulási anyagokat alkalmazunk, melyek a felhasznált, kéneltávolításra szolgáló ágensekkel szemben érzékeny szubsztituenseket (pl. tioéter- és szabad amino-csoportokat) nem tartalmaznak. A találmányunk tárgyát képező eljárás b) változata szerint (IV), (V) vagy (VII) képletű vegyületeket hidrolizálunk. A (IV) és (VII) képletű vegyületek hidrolízisét célszerűen alkalikus ágensekkel (pl. alkálifémhidroxidoikkal vagy -karbonátokkal, mint pl. nátronlúggal) végezhetjük el. Az (V) képletű vegyületek hidrolízisét célszerűen savas közegben hajthatjuk végre, pl. ásványi savakkal (pl. híg sósavval). A b) eljárás-változatot célszerűen csak olyan (I) képletű végtermékek előállításánál alkalmazzuk, melyek hidrolizálható csoportokat (pl. acilamino- vagy diacilamino-csoportokat) nem tartalmaznak. A (IV) képletű kiindulási anyagokat pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely R3S02NH 2 képletű szulfonamid sóját (pl. nátriumsóját) alkálifémhidroxiddal és széndiszulfiddal (IX) általános képletű Vegyületté alakítjuk (ahol M jelentése alkálifém-kation), a kapott terméket alkilezzübi(pl. dimetilszulf áttal metilezzük), majd az ily módon kapott megfelelő di-itioalkilétért 3--amino-kámforral, illetve 3-amino^nor4íámfor-S ral vagy ketáljukkal, vagy 3-amiino-jborneollal, ill. 3-amino-nor-barneollal izotiokarbamidalkiléter-származékká alakítjuk. Az R1 helyén hidrogénatomot és R2 helyén hidroxi-csoportot tartalmazó (IV) képletű vegyületeket célszerűen a 10 megfelelő ketonok, redukciója (pl. nátriumbórhidriddelj útján állíthatjuk elő. Valamely (IX) képletű vegyület dimetiléterének foszgérmel történő kezelésével az a) pontnál említett R3S0 2 NCS képletű izotiocianát állítható elő. 15 Az (V) képletű kiindulási anyagokat oly módon állíthatjuk elő, hogy kámfort, ill. nor-kámfort vagy ketálját valamely N-p-tozil-dialkoxi-(ikülönösen dietoxi)-karbonil-imidd'el (X) álta-20 lános képletű vegyületté, ill. ketáljává alakítjuk és a kapott vegyületet valamely R:IS02NH 2 képletű szulfonamid alkálifémsójával hozzuk reakcióba. Az (V) képletű vegyületeket, célszerűen oly 25 módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XI) általános képletű vegyületet valamely (XII) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, majd a képződő terméket in situ hidrolízisnek vetjük alá. 30 A (XI) képletű vegyületek és (XII) képletű N-szulfonil-0-alkil-izokarbamid-szár.mazékok reakcióját célszerűen a komponensek aprotikus oldószerben (pl. dimetilformamidban) történő hevítése útján végezhetjük el. A (XI) képletű 35 vegyületet célszerűen hidrokloridja alakjaiban alkalmazhatjuk. A (XI) képletű kiindulási anyagokat pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő ketont izonitrozó-ketonná alakítjuk (pl. amünitrittel 40 történő kezeléssel), majd a kapott terméket amino4íeto!nná redukáljuk (pl. cinkkel nátronlúgban). Az ily módon kapott aminoketont kívánt esetben ketálozhatjuk vagy aminoalkohollá redukálhatjuk. A ketál-képzést önmagában ismert módon végezhetjük el pl. a megfelelő alkohollal vízmentes sav (pl. p-toluolszulfonsav) jelenlétében történő kezeléssel. Az aminoketon aminoalkohollá történő redukcióját pl. nátriumbórhidriddel vagy katalitikus hidrogénezéssel hajthatjuk végre. 50 A (XII) képletű N-szulfonil-Oalkü-izokarhamidokat a megfelelő szulfonsavkloridakbol és O-alkil-izokarbamidokból savmegkötőszer (pl. alkálifémikarbonát) jelenlétében állíthatjuk elő. 55 A (VII), ill. (Vila) képletű kiindulási vegyületeket a következőképpen állíthatjuk elő: 3-amino-borneoIt, ill. 3-amino-nor-borneolt foszgénnel bornano-, ül. nor-toornano-oxazolidinonná ciklizálunk és a kapott terméket R3S02-60 NP(C C H 5 ) 3 képletű foszforánnal reagáltatjuk. A (VII) képletű vegyületeket ezenkívül R1 helyén hidrogénatomot és R2 helyén hidroxi-csoportot tartalmazó (IV) képletű vegyületek pirolízissel 65 történő gyűrűzárásával is előállíthatjuk. A gyű-2
