158957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolidinkarboxamido-D-galakto-oktopiranozid-tipusú antibiotikumok (linkomicin, celeszticetin) 3-foszfátésztereinek
158957 21 A hiológiai úton vagy ultrahanggal roncsolt anyagot 20 percig 30 000 G-vel centrifugáljuk, és így sejitmentes aktív szupematánst kapunk, amely cseppfolyós nitrogénben tárolva stabil. A reakcióelegy és a reagens az átfoszforilezési •reakcióhoz kiövetkező összetételű: Reagens: Adenozin-trifoszfát MgCla Glicilglicin Reakcióefegy: 0,1 mólos, pH = 8,0 iü 0,2, mólos 0,11 mólos, pH = 8,0 0,1 ml MgCl2 0,2 mólos oldat 0,1 ml Adenozin-trifoszfát (0,1 mólos oldat) 0,2 ml Szuibsztrátuni, tehát a nem foszforilezett vegyület (5(0 y/ml oldat) 0,5 ml enzim, glicJlglioin- vagy foszfát-pufferben (0,1 mólos oldat). Inkutbálás 24 árán át 28 C°-on. Miután a fenti reakció teljessé vált, az 1—8. példa szerinti fosaforilezett vegyületeket kap- 25 juk. 10. példa: A. Linkomi'ein-3^foszfátHCÜammóniumsó 30 22 1.1. példa: Orális {vizes) cseppek Linkoimiein^foszifát 100 g Propilparabian 0,25 g Metilparaiben 0,75 g Szoríbinsav 1,0 g 4 :n vizes nátriumihidroxidoldat a 7,5 pH eléréséig q. s. Deionizált víz q. s. ad 1ÖO0 :ml 12. példa: 15 Szirup Vizes orális készítményt, amely 5 ml-enként 400 mg linkoimicin~3-d:oszfiátot tartalmaz, a következő anyagokból készíthetünk: 20 Linkomiicin- 3 -foszfát 800 g Metilparaben, U.S.P.. 7,!5 g Propilparajben U.'S.P. 2,5 g Szorbinsav 10 g Szacharin-nátrium 6,5 g Glicerin 30Ö0 ml TragantHpor 100 g Nairancsolaj no g F. D. & C. narancs-színezék 7,5 g 4 n vizes nátriumhidroxid-oldat 7,j5 pH eléréséhez q.s. Deioinizált víz q. s, ad 10 000 ml Ikerionos formában levő linkomÍ!ckH3-foszfátot minimális mennyiségű vízben oldunk és azonos mennyiségű etanollal hígítjuk. Az oldatot jeges-vizes fürdőben lehűtjük, majd ammóniagázzal telítjük. A fehér csapadék formájában kivált diammóniumfoszfátot szűréssel eltávolítjuk és a szűrletet 30 C° hőmérsékleten nagyvákuumban szárazra pároljuk. A maradékot minimális mennyiségű metanolban oldjuk és ötszörös térfogatú éterrel hígítva a linkomiein-3-füKzfiátot ammóniunrsója formájában kicsapjuk. 35 40 45 A 11. és 12, példában, a linkomicin-3-ífoszfát helyett használhatunk 7(S)-Mór-7-dezoxiInkomiein-3-faszfátot, valamint a hnkomicin-3-fosizfát és a 7(S)-klór-7-dezoxilinikomicin-3-foszfát víziben oldható sóit, pl. az alikálifémsóit, az ammóniums.óklat is beleértve. A hemi-, monovagy di-sókiat egyaránt használhatjuk. A 1.1. és a 12. példa szerinti vizes gyógyszerkészítmények különösen a gyermekgyógyászatiban használhatóik; orálisan alkialmiazvia adagolásuk a linkomicinévial azonos. B. Linkomicin^S-foszfát^hemiammóimumsó A hemiammóniuimsót a következőképpen kapjuk: 1,0 g A. szerinti ammóniuim-linkomicin-3--foszfátot feloldunk 4 ml víziben. A színtelen oldatot 0,25 ml ecetsavval, majd 30 ml aeetonnal (kezdődő zavarosodásig) hígítjuk. A kristályosodás nagyon gyorsan bekövetkezik. A kristályokat 8 órán át hűtőszekrényben történő hűtés után szűréssel elkülönítjük, 5 ml aceton-víz (95 : 5) eleggyel, majd 20 ml acetonnal mossuk. A fehér kristályos lmkomiein-3-foszfát-hemiammóniumsót szűréssel elkülönítjük és szárítjuk. 50 55 60 65 13. példa: Kapszulák. 1000 db orális használatra szolgáló kétrészes keiményzseliatin-kapszulát, melyek mindegyike 3;50 mg l'-demetilklinim:idn-3^foszfátot tartalmaz, az alábbi fajtájú és mennyiségű anyagokból készítünk; l'-D'enlíétilfclinimicin-iS-fosiafát •Kulkorioákeményítő Talkum Magnóziums ztearát g 350 50 g 25 g 2,5 g Az anyagokat lalaposian összeteeivierjük és a szokásos módon kapszulákba töltjük. 11
