158904. lajstromszámú szabadalom • Motormeghajtású kormányozható félmerev léghajó és eljárás annak üzemeltetésére

"3 158904 to) a léghajó falai közötti közbenső tagok egymástól Ms távolságokban elhelyezett, összehajtható, valamint a belső és külső falakhoz viszonyítva azokhoz gyakorlatilag radiális irányban kapcsolódó kötőelemekként vannak kialakítva: 5 és c) a felületelemek egymás közelében elhelyezett, járulékos, vékony és összehajtható hővisszaverő ífóliacsíkokból vannak kialakítva, amelyek a léghajó belső és külső fala között jo megközelítőleg cikk-cakk alakban vannak elhelyezve. A találmány szerinti motormeghajtású, kormányozható, félmerev léghajó üzemeltetése — amely fölhajtógázként részben éghető gázt is 15 tartalmaz — oly módon történik, hogy az • éghető gázt a fölhajtó gáz teréből eltávolítjuk, és azt meghajtó motor és/vagy hőfejlesztő szerkezet üzemeltetésére használjuk. A telített gőznek a fölhajtó gázból való foko- 20 zatos kondenzációja által, továbbá a gázhalmazállapotú üzemanyagnak a meghajtó motor és/ vagy a hőfejlesztő szerkezet üzemeltetése érdekében való visszanyerése következtében a léghajó gazdaságossága és hatósugara egyaránt ?

s nagymértékben megnövekszik, miközben a telített gőzzel való kicseréléshez szükséges víz gyakorlatilag mindig rendelkezésre áll. A találmány szerinti léghajó gazdaságosságát és hatósugarát még tovább lehet fokozni az- 3Ü által, hogy. ha a léghajó összehajtható ütköző burkolatát előnyösen valamilyen járulékos, külön hőszigeteléssel látjuk el, amelynél a burkolat falai hőszigetelő, vékony, fémből készült visszaverő réteggel rendelkeznek. Emellett a g5 léghajó falai közötti üreget nagyszámú, ugyancsak összehajtható járulékos visszaverő réteggel látjuk el, amely valamilyen fémréteggel, például alumíniumból, rézből, ezüstből, vagy — legideálisabb esetiben — aranyból készülő réteg- 40 gel ellátott műanyagcsíkokból áll. Hidrotfóbifeus tulajdonságú burkoló rétegek alkalmazásakor az ütközőköpeny belső és külső fala voltaképpen azonos célokat szolgál. Emellett a hidrofobikus tulajdonságú külső burkoló .g réteg a jobb felületi simaság következtében csökkenti a súrlódási ellenállást is. Az ütközőburkolat előnyösen oly módon van fölépítve, hogy minimális önsúly és optimális , szilárdsági tulajdonságok mellett optimális hőszigetelést is eredményez, és ezáltal a telített gőznek fő fölhajtó közegként való alkalmazása által jelentős haladást jelent. Az ütközőburkolat a nagyszámú fémből készült visszaverő réteg előnyös alkalmazása ellenére is összehajtható marad, és ezáltal a találmányunk szerinti léghajó költséges földi berendezéseket nem igényel. A földi berendezésektől való ezen függetlenség a léghajóinak jobb hatásfokú hajtó- és kor- 60 mányzáfiúvókákkal, valamint légszívó-landolási segédszervekkel való járulékos fölszerelését is elősegíti, A meghajtó és kormányzó fúvókák erős fúvása járulékos funkciójában azt eredményezi, hogy a léghajó kedvezőtlen széljárási ^ viszonyok esetén is bármilyen bizonyos mér-* tékben s,ík felületen földi segítség nélkül biztonságosan tud startolni és landolni. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük részletesen. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti léghajó belső fölépítése vázlatos oldalnézetben, a 2. és 3. ábra a léghajó további lehetséges kiviteli alakjai oldalnézetben, a 4. ábra a léghajó módosított belső fölépítése vázlatos oldalnézetben, az 5. ábra a léghajó elölnézete, a 6. ábra részeit képező 6a, 6b, és 6,c ábrák a fő fölhajtó cellák részletei a stabilizáló cellák, valamint a léghajó összegyűrhető válaszfalainak irányából nézve keresztmetszetben, és az előbbi ábrákhoz viszonyítva nagyított léptékben, a 7. ábra a léghajó orrában levő kormányzó és meghajtó fúvóka hosszmetszetben föltüntetve, a 8. ábra a léghajó farában levő kormányzó és meghajtó fúvóka hosszmetszetben, a 9. ábra az összecsukható ütközőburkolattal ellátott gerincváz keresztmetszete, a 10. ábra a léghajó feriékrésze keresztmetszetben, végül a 11. ábra a találmány szerinti léghajó landolás után és' a talajhoz szívás által rögzített állapotban vázlatos elölnézetben, olyan esetiben, amikor a hajótest erős oldalirányú széligénybevételnek van kitéve. Az 1—5. ábrákon föltüntetett léghajó a 2 ütközőburkolátként kialakított 10 fölhajtó testtel van ellátva, a megerősített 31 hosszirányú szalagokhoz rögzített gondolája pedig hosszirányban elnyúló 1 gerinevázzal rendelkezik. A 31 hosszirányú szalagokat a 4. ábra mutatja. A 2 ütköző burkolaton belül helyezkedik el a 8 fő fölhajtó cella, amely telített gőzt tartalmazó légnemű közeggel van megtöltve. Ez a légnemű halmazállapotú közeg gázégőben, vagy akár belső égésű motorban elégetett gáznak telített vízgőzzel való keverékéből állhat. Mindaddig, amíg az égésre képes munkagáz részaránya a koncentráció határértéke alatt marad, vagyis azon érték alatt, amelynél az egész keverék meggyújtható, az alkalmazott fölhajtó gáz nem tud meggyulladni. Ha azonban az éghető munkagáz részaránya ezt a koncentrációhatárt akár kismértékben is átlépné, a fölhajtó gáz gyúlékonysága méginkább lecsökkennék. Másfelől tekintve, a telített gőznek fölhajtó közegként való alkalmazása optimálisan gazdaságos, és az éghető gázalkotóirész hozzákeverése főleg energiahordozóként történik. Az éghető gázt különválasztott és esetleg — mint a 4. ábra mutatja — a 30 keresztirányú falakkal fölosztott 33 gázcellában helyezhetjük el, e 33 gázoellák noha gyulladási veszélynek lehetnek kitéve, mégis a telített gőzzel megtöltött 8 fő fölhajtó cella belsejében való szigetelt elhelyezésük által kétszeresen védett helyzetben vannak. 2