158904. lajstromszámú szabadalom • Motormeghajtású kormányozható félmerev léghajó és eljárás annak üzemeltetésére

5 158904 6 A körülvevő telített gőz kismértékben és járulékosan égnető gázt is tartataazhat. A telítési hőmérsékletnél és nyomáson levő vízgőz alkalmazása megelőzi egyrészt a 2 ütközőburkolat túlmelegedését, mivel a telített gőz annak belső falán lecsapódik, ezáltal az ütköző burkolatot lehűti, és lecsurog rajta annak érdekében, hogy az újból fölmelegedjék, másrészt a telített gőz nagy energiaveszteség nélkül fokozatos kondenzációt tesz lehetővé, és az éghető gáz egy része a motor meghajtását, vagy a telített gőz fölmelegítését célzó égéshez viszszanyerhető. Ezenkívül a telített gőz rendkívül egyenletes hőmérsékleti viszonyokat tesz lehetővé, mivel csupán kondenzáció útján tud hőt leadni, anélkül, hogy saját hőfoka csökkennék. A 9. ábrán szereplő megoldás értelmében a telített gőzhöz a 70 meghajtó motor, illetve e motor füstcsővezetékének égésterméke útján, vagy külön égőberendezés útján vezetjük hozzá a 71 fűtőszerv közvetítésével a hőt, állandó keringéssel, míg az esetleges párakondenzátum a 8 fő fölhajtó cella 69 legmélyebb pontján tud lecsapódni. A 2 ütközőiburkolat — mint a 6a, 6b és 6c ábrák mutatják — a 61 külső fal és a 62 belső fal között elhelyezkedő 60 közbenső térrel rendelkező kettős falú hőszigetelő burkolatként van kialakítva, amelyet gázzal, elsősorban száraz levegővel töltünk meg. Ezt a levegőt vagy a léghajó használatibavétele előtt juttatjuk be megfelelő nyomás segítségével, amely nyomás legalább a belső fal fölső szakaszára működő fölhajtóközeg nyomásával kell hogy egyenlő legyen, vagy pedig e levegőt a 72 fúvóka, illetve a 73 beeresztő nyílás tartják állandó nyomásszinten. Mindkét fal teherbíró 50 szövetanyagból, például poliészter szövetből Van, amely nagyszámú 56 kapcsolati helyen van valamilyen vastagabb, hasonlóképpen poliészterből készülő 51 fólia segítségével — például ragasztás útján — fölkasírozva. Az 51 fólia még egy további 52 vékony fóliával, amely előnyösen ugyancsak poliészterből, vagy más kiegészítő anyagból áll. át van ragasztva, illetve be van vonva. A szövetanyag fátyolként is ki lehet alakítva, mindenképpen azonban 100 C° hőmérsékletet tartósan el kell bírnia. Annak érdekében, hogy egyenletes erőfelvételt lehessen elérni, az egymást, keresztező egyes felületek egymással érintkező kapcsolatban vannak, a lánc- és vetülékfonalak arányát pedig úgy kell megválasztani — például hogy két láncfonal essék egy-egy vetülékfonálra —, hogy a 2 ütközőburkolatnak kerületmenti és hosszirányú különlböző terhelése a lehetséges legkisebb súllyal legyen kiegyensúlyozható. A fóliákkal történő kasírozás lehetővé teszi az ütközőburkolat önsúlyának minimumra való leszorítását, mivel a poriészterből készült 50 szövetanyag tömítése maga csupán a közibenső tér részleges kitöltése által több anyagot igényel. Ezenkívül nyújtott szövetszálak alkalmazásával nagyobb szilárdságokat is el lehet érni. Az 51 fóliára, vagy adott esetben az 52 fóliá-5 ra ezután egy fémből készült 53 visszaverőréteget helyezhetünk! el, amely például kb. 0^1 fiin vastagságú, párolgás útjián lecsapatott alumíniumrétegből állhat. Az alumíniummal létrehozott hővisszaverő felület (ún. hőtükör) helyett 10 lehetőség van arra is, hogy rézzel, arannyal, ezüsttel vagy hasonló fémmel végezzük el a bevonást. A fémes tükröző réteget végezetül valamilyen 54 hidrofób fedőréteggel láthatjuk el, amely például politetrafluoretilénből (teflon, 15 tefla, stb.) vagy hasonló anyagból állhat. A 61 külső fal, valamint a 62 belső fal egymással az 59 összekötőszalagokkal van összefogva, amelyek rácsos szerkezeti fölépítésű szövetből állhatnak, és adott esetben termoplasz-20 tikus úton a poliészterből készült 50 szövetanyagba beleolvasztott, például poliamidból levő ragasztócsíkok útján mindkét fal belsejében az 50 szövetanyaghoz vannak rögzítve. Az 59 összekötő szalagok megközelítőleg 5 és 25 25 jU,m közötti vastagságúak, és amellett összehajthatóak, miáltal a 2 ütközőburkolat összehajthatóságát nem akadályozzák. Ezek az 59 összekötŐBzalagok viszonylag sűrűn egymás mellett helyezkednek el, például egymástól 1 dm 30 körüli, előnyösen azonban 1 és 5 cm közötti távolságban. Ezen 59 összekötőszalagok között a 60 közbenső térben járulékos, vékony és ugyancsak 35 összehajtható 58 visszaverő fóliák is elhelyezkednek, amelyek műanyagból vannak, és gőzölés útján vékony, fémből készült (pl. alumínium) réteggel vannak bevonva. Ezen 58 visszaverő fóliák tükrözőfelületei lehetőség szerint úgy 40 vannak kialakítva, hogy a hősugárzás továíbfoadódását radiális irányban a 60 közbenső téren keresztül leszorítsák, ami által jelentős hőszigetelő hatás érhető el. _ Ezen túlmenően a szóbanforgó 58 visszaverő fóliák —• amelyek keskeny és a 2 ütközőburkolaton szabálytalanul szétosztott nagyszámú; többszörösen összehajtott csíkokból állnak — az ugyancsak keskeny 59 összekötőszalagokkal B0

együtt mégakadályozzák a 60 közbenső térben helyetfoglaló gázok konvékcióját, ami által további járulékos hőszigetelő hatás adódik. Az 59 összekötő szalagok, valamint az 58 visszaverő fóliák sűrű kiosztása — végül de nem utolsó sorban — lengésstabilizáló megtámasztó vázrendszert is képez a 2 ütközőburkolat számára. A 6a ábrán föltűntétett kiviteli példában, áhcl a 8 főfölhajtó cella számára szolgáló 2 ütközőburkolat van föltüntetve, a poliészterből készült „„ 50 szövetanyag helyenként 0,3 és 2,0 mm közötti, átlagosan kb. 1,5 mm vastagságú, a vastagabb 51 fólia kb. 20 fim, az 52 vékony fólia kb. 12 /jum, az alumíniumiból készült 53 visszaverőréteg kb. 10 púm, az 54 hidrofób fedő-85 réteg 10 /mi (helyenként 28 /ím) vastagságú, 3