158874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktériumszegény és staphylococcus mentes (1000/gralatti) szárított tészták előállítására

158874 3 4 tészta nagy tömegű baktériumát a konyhában levő edényzetre (tányérok, evőeszközök), ke­nyérre, mosott gyümölcsre, a konyhai dolgozóik kezére, ruhájára szórja. A dolgozók könnyen megbetegszenek (torokgyulladás, fuiruinkulóziis, tüdőgyulladás, bronchitis, szívbelhártyagyulla­dás'stb'.), de a kórokozókat az étkező helyiségbe is átviszik az ott étkezőkre. Egészségügyünk súlyos problémája a száraz­tészták nagyfokú staphylococcus szennyezettsé­ge. A problémán sokan dolgoznak, eddig ered­mény nélkül. A tészták íormiaiinnal baktérium­mentesíthetők, de a forimalin alkalmazása egésiz­ségrontó ós törvényellenes. A tésztiagyárak napi termelése több, mánt 10 vagon tészta. A lakosság fogyasztása ennél na­gyobb, úgy hogy importra szorulunk. Ezért olyan eljárásit kellett kidolgozni, amely: 1) :a termelésit nem csökkenti (nem lehet hó­napokig tárolni a tésztát; van ugyanis egy ja­vaslat, mely szerint a hónapokig tárolt tészta baktériummentessé válik, vagy szárítsuk a tésztát 8—10 napig; itt sincs garancia, hogy stap­hylococcus mentes tésztát kapunk, de a termelés harmadára csökken). 2. A tészta tojásos legyen. Ne lejgyen törékeny, ne legyen foltos, mert az ilyen tészta eladhatat­lan. 3. Az élelmiszertörvénynek mqgfeleljen. Az éleimisizerekben nem használható fertőtlenítő anyagokat (formalin, salycil stb.) nem használ­hatunk. 4. Olcsó legyen, ne zavarja a gyártási techno­lógiáit, ne kelljen alkatrészeket beiktatni és az új gyárakban alkálim ázott automatilkákat megza­varni stb. 5. S végül a staphylococcus nem lehet több, mint 100iQ/gr tészta. E sokrétű feladat megoldá­sainál a legsúlyosabb probléma taz volt, hogy a tészta szárításánál olyan feltételekkel találkoz­tunk, amelyek igen kedvezőek voltak a bakté­riumok szaporodására: kitűnő táptalaj (2—4 to­jásos (tészta), optimális hőmérséklet (időmként 32—40 fok), kitűnő páratartalom. A dolgozóik 30!%-ánalk garatüregéban staphylococcus tenyé­szett ki sjtb. Mint látnivaló, a probléma rendkívül bonyo­lult, aranyira, hogy eddig a kérdés — mlint fen­tebb említettem — nincs megoldva, illetve ed­di^ nem tudtak megoldani. Minit kísérleteim és az ellenőrző hivatalos vizsgálatok bizonyítják, a kérdést az alábbiak szerint megoldottam, a kontrollal szemben — a staphylo coccus számot 95—98'%-kal csökkentettem. A feladat az volt, hogy kedvezőlflenné kell ten­ni — az igen kedvező körülmények között sza­porodó — baktériumok életfeltételeit, de úgy, hogy a teszt aikészít és és a tészta maga semmi­féle változást ne szenvedjen. Eddigiekben a bakteriológiában általánosság­ban a baktériumok kedvező nzaporodási feltéte­leivel foglalkoztak (pathogen baktérium szapo­rodása és identiifikálása, élesztőszaporodás ke­nyérben, tésztákban, alkoholos erjedés stb , stb ). Mint fentebb említettem, az erős savak, a ma­gas hőmérséklet alkalmazását számo" kidolgo­zott eljárás isimerteti. Az op'imumtól való kis el­térésekkel nem foglalkoztak A fentiek szerint dnasztikus eljárások alkalmazása a tésztakészí­tésinél merni volt lehetséges, ezért kezdtem a kis változások vizsgálatát: kis savmeinnyíségiválto­zás, gyenge savak alkalmazása, kis hőmérséklet­változás. Az eredmények rendkívül meglepőek és kedvezőek voltak. Az általánosan ismert pat­hogen baktériumok (coli, Salmonella, Shigella stb.) az igen kis siavváljtozásoikra jól reagáltak, a kisfc'kú hőmérsékleítváltoz'ások sem voltak ered­ménytelenek. A staphylo coccus haeaxHsizal szem­ben azonban nem volt ilyen egyszerű a féladalt, főképpen a tésztákkal kapcsolatosain, itt csiak va­lamilyen új eljárás segíthet. Kitűnt, hogy igen enyhén savanyított tésztákban a stapbylococcu­sok már aránylag alacsony, de az optimumtól magasabb hőmérsékleten elpuszituin ik, illetve szaporodásuk gyakorlatilag leáfll. A csak enyhén savanyított, vagy csak enyhén emelkedett hő­mérséklet meOlatt a baktériumok növekedése ugyan lelassult, de kedvező körülmények között újból szaporodásnak indulnak (ilyen feltételek vannak a tészta szárításánál, óránként, 2 órán­ként változik a hőmérséklet 30—35 fokig!) a 45—50 fokinál leállt szaporodás 30—40 foknál új­ból megindul és ez erediméruyezi a változás való­színűségétől függően a nagyfokú staphylococcus dúsulási. Eljárásom szerint enyhén savanyított tésztát legalább 1 órán keresztül 50 fokon tartunk. E baktériumok így nemcsak a növekedést állítják le, hanem él is pusztulnak. Ennek az új elvnek az alkalmazásával dolgoztam ki eljárásomat. Mivel a főzésnél, tésztagyártásnál sterilen dol­gozni nem lehet (edények, gépeik, emberek fer­tőzöttek), ezért a tésztákba került baktériumok elpusztítására a következő eljárást javaslóim: A következő példán a tésztáik staphylococcus mentésien való (1000/gr alatti) előállítását ismer­tetem. Az, eljárással a kevésbé resisiterss coli, sal­monella, Bhigiellák stb. is elpusztulnak. Kiviteli példa: 2 tojásos tészta elkészítése 50—70 gr citromsavat feloldunk 20 liter víz­ben (a fertőzöttség fokától függően). A savanyú vizet folytonos keverés közben az egyenletesen elikeverjt tojásléhez (200 tojás = 10 liter) adagol­juk kis adagokban —• lehetőleg közvetlenül a felhasználás előtt. Ha nem használjuk fel a to-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents