158869. lajstromszámú szabadalom • Kanyarulattól függő vezérlő berendezés járművekhez

3 158869 ~ 4 késleltetőelemek révén ; tehát a járműnek a kanyarulatba való befutását követően csak egy bizonyos idő > után kapcsolódik be a kompresz­szor. Ennek megfelelően a járműszekrény dőlése a kanyarulat belső oldala felé késleltetetten kö­vetkezik be. Azon időtartam alatt, amely a járműnek a kanyarulatba való belépésétől a járműszekrénynek a kanyarulat belső oldala felé történő kívánt dőléséig eltelik, a járműben tartózkodó személyekre a kanyarulat külső ol­dala felé irányuló centrifugális erő hat. A ka-, nyarulatból történő kimenet során az ingára ható centrifugális erő csökken; amennyiben a változatlan görbületű íven való áthaladásnál a járműszekrényre a dőléshatárolás működött, az inga kezdetben megtartja kilendített helyzetét. Minthogy ennek következtében a légrugóknak a járműszekrényre kifejtett billenő nyomatéka változatlan marad, míg a járműszeikrényre ható centrifugális erő csökken, a kocsiszekrény nem kívánt módon tovább kezd dőlni a befutott kanyarulat belső oldala felé. E további dőlés­nek és a centrifugális erő további csökkenésé­nek hatására az inga — mindazonáltal csilla­pítása révén késleltetve — kilendített helyzeté­ből középhelyzetébe tér vissza. Ezen folyamat köziben a járműszekrény felállítása még nem következik be. Csak amikor az inga — csilla­pítása révén ismét késleltetve — a járműnek továbbra is dőlt állapotában az előbbihez képest ellenkező irányban lendül ki, a késleltető tagok késleltetési idejének eltelte után, juttathat a kompresszorhoz működtető jelet, amely kiváltja a levegő visszaszivattyúzását a kanyarulat külső íve menti légrugózású tömlőkből a kanyarulat belső íve menti légrugózású tömlőkhöz. A levegő visszaszivattyúzása indítja meg a járműszek­rény újbóli felállítását. Megállapítható tehát, hogy a járműben tartózkodóknál, akikre a kanyarban való haladás során a járműszekrény dőlésfcorlátozása következtében meghatározott, a kanyar külső íve szerinti koesioldäl felé irá­nyuló centrifugális erő összetevő érezhetően hatott, a járműszekrénynek a kanyarulatból való kimeneténél megnövekvő dőlése és a centrifu­gális erő összetevő csökkenése következtében erőváltás következik be, úgyhogy a kanyarulat­ból való kimenet alatt a járműszekrény újbóli felállításáig a kanyarulat belső íve szerinti járműoldal felé irányuló erőt érzékelnek. Ezen erőváltást rendkívül kellemetlennek érzik. Az előbbiekben leírt hiányosságok a beveze­tőben ismertetett jellegű valamennyi ingás mérő berendezéssel rendelkező kanyarulattól függő vezérlő berendezésnél kimutathatók. Légrugó­zással felszerelt sínjárművek pontos kanyaru­lattól függő dőlésvezérléséhez, ezzel szemben szükséges, hogy a sínjármű egyenes pálya­szakaszból a kanyarulathoz vezető átmeneti ívbe való bemenete során a légrugózáshoz azonnal működtető jelet vezessenek, amely biztosítja a kocsiszekrénynek a kanyarulat irányának meg­felelő dőlését. Ugyanakkor a légrugőzáshoz működtető jelet kell juttatni, amely már ismert módon lekapcsolja a légrugózás szokásos szint­vezérlését, nehogy a szintvezérlés a kocsiszek­rényt visszavezérelje. Legkésőbb a sínjárműnek az átmenő ívből az állandó görbületű ívszakasz-5 ba történő bemeneténél kell a járműszekrény dőléséhez szükséges működtető jelet megszün­tetni, minthogy az állandó görbületű íven tör­ténő áthaladás során a járműre ható centri­fugális erő is változatlan marad. A járműnek i0 az állandó görbületű ívből a kanyarszakaszt követő egyenes pályaszakaszhoz vezető átmeneti • , ívbe való bemeneténél szükséges, hogy a vezér­lő berendezés a légrugózáshoz működtető jelet vezessen, amely révén a síirjárímű felállítása 15 megkezdődik. E működtető jelnek a légrugózás szintvezérlésének lekapcsolását előidéző működ­tető jellel együtt legkésőbb a sínjárműnek az átmeneti ívből a rákövetkező egyenes pálya­szakaszba való áthaladásánál kell megszűnnie. 20 Csak egy ilyen működtető jeleket adó vezérlő berendezés alkalmas teljes mértékben sínjármű dőlésvezérléséhez. A dőlésvezérlés emellett az előbbi kivitelek változataképpen légrugózástól függetlenül is történhet, különálló, sűrített levegős vagy olajnyomásos henger-dugattyús elemek segítségével. Ezen túlmenően az ilyen rendszerű vezérlő berendezés működtető jelei alkalmasak sínjármű forgóvázának, futótenge­iyének, vagy kapcsoló berendezésének kanyaru­lattól függő pontos vezérléséhez is. A találmány alapjául szolgál az a feladat, hogy a bevezetésben megadott jellegű kanyaru­lattól függő olyan vezérlő berendezést alkos­sunk, amely teljes mértékiben megfelel az ilyen fajta vezérlő berendezésekkel szemben támasz­tott, alábbiakban kifejtett követelményeknek. A találmány szerint a feladatot azáltal old­juk meg, hogy a járműben nyugalmi állapotban a jármű hossztengelyére harántirányú, vízszin­tes tengelyű pörgettyűt helyezünk el, a pörgety­tyűvel a pörgettyű tengely nyugalmi helyzetéhez viszonyított kilengés nagyságának és sebességé­nek megfelelő mérőjeleket előállító mérőberen-4° dezés van csatolva, a mérőberendezéshez a mé­rőjelekből különböző, a hatásirányoktól függő működtető jeleket előállító mérőjel-átalakító van csatolva, amelynek bemenetét négy logikai kapu képezi, mindegyik logikai kapura a mérőberen-50 dezésnsk egy-egy, a pörgettyűtengely kilengése nagyságának és sebességének megfelelő jelet szolgáltató jelkjmenete van csatolva, míg a négy logikai kapu közül kettő-kettőnek a ki­menetei két további logikai kapu közül mindig 55 egynek-egynek a bemenetére csatlakoznak. A találmány szerinti vezérlő berendezés elő­nyös kialakítású és egyszerű felépítésű azáltal, hogy a mérőberendezés pörgettyűs vezérlőmű. 60 Minthogy a kanyarulat előre-, illetve hátra­menetben való áthaladása során a járműnél azonos irányú forgásszöggyorsulás lép ugyan ilyenkor fel, a jármű dőlésének viszont külön-65 böző irány szerint kell bekövetkeznie, ezért a 2

Next

/
Thumbnails
Contents