158841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indol-származékok előállítására

1588 25 metiléterben melegen oldunk és az oldathoz 30° hőmérsékleten, mágneses keverővel történő ke­verés közben 4,3 g p-hidroxifenacilbromidot adunk. 5 A szuszpenziót 24 óra hosszat keverjük 30° hőmérsékleten, majd 6Ö°-ra melegítjük és az ennek során képződött oldatot további 24 óra hosszat keverjük 60° hőmérsékleten. A már alig keverhető pépszerű reakcíóelegyet 500 ml iö forrásban levő metanolban oldjuk és 3,24 g (0,060 mól) nátrium-metilát 1ÖÖ ml metanollal készített oldatát adjuk hozzá. A kapott mély­vörös reakcíóelegyet további 10 percig forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd jégfürdőben le- 15 hűtjük és 10 ml tömény vizes sósavval megsava­nyítjuk. Ezután az elegyet vákuumban kb. 50 ml térfogatra bepároljuk, 500 ml jeges vizet, majd erősen alkalikus reakcióig 2 n nátrium­hidroxidoldatot adunk hozzá. A nem oldódó al- 20 kotor eszek eltávolítása céljából az elegyet ak­tívszén hozzáadásával „Hyflo" szűrőanyagon ke­resztül leszűrjük és a kapott tiszta vörös szűrle­tet 2 n sósavoldattal mégsavanyítjuk. 25 A képződött barnássárga csapadékot leszíva­tással szűrjük és vízzel mossuk. A fenti terméket etanol és víz elegyéből át­kristályosítjuk; ilymódon 2,8 g l-metil-2-(p­-hidroxibenzoil)-3-hidroXi-5,6-metiléndioxi- 30 -indolt (az elméleti hozam 45%-a) kapunk, 193— 196°-on olvadó sárga kristályok alakjában. b) 720 mg (0,015 mól) nátriumhidridet (50%-os ásványolajos szuszpenzió alakjában) 10 ml absz. benzolban mágneses keverővel történő keverés 35 közben szuszpendáljuk és ezt a szuszpenziót 50—60°-ra melegítjük. Ezen a hőmérsékleten 2,1 g (0,007 mól) 1-me­til-2-(p-hidroxibenzoil)-3-hidroxi-5,6-metilén- 40 -dioxi-indol 100 ml hexametil-foszforsavtria­middal készített oldatát csepegtetjük 15 perc alatt hozzá. Az elegyet 50—60° hőmérsékleten további 30 percig keverjük, ezelatt a megindult hidrógénfejlődés befejeződik. A reakcíóelegyet 45 jégfürdőben hűtjük és 5—10° hőmérsékleten, 10 perc alatt hozzácsepegtetjük 3,4 g izopropil­jodid (0,020 mól) 5 ml hexametil-foszforsavtria­middal készített oldatát, majd az elegyet 30—35° hőmérsékleten 15 óra hosszat tovább keverjük. 5 Q Ezután a reakcióelegyet 500 ml jeges víz és 250 ml éter elegyébe öntjük, a szerves oldósze­res fázist elkülönítjük és 25Ö—250 ml vízzel há­romszor mossuk. A sárga színű éteres oldatot ezután még háromszor mossuk 100—100 ml jég­hideg 0,1 n nátriumhidroxidoldattal és egyszer 100 ml vízzel, majd vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk. Az étert ezután ledesztilláljuk és a maradékként kapott sárga olajszerű terméket 100 ml ciklohexánban oldjuk. Ezt az oldatot 100 g bázisos alumíniumoxidon kromatografál­juk. Az adszorbensről először az ásványi olajat mossuk le eiklohexánnál, majd benzol és éter 3:1 arányú elégyével eluáljuk a reakcióterméket. C5 26 A benzolos-éteres oldat bepárlása útján sárga, igen sűrűn folyó olaj alakjában kapunk 1,5 g l-metil-2-(p-izopropoxibenzolÍ)-3-Ízopröpöxi­-5,6-metiléndioxi-indolt (az elméleti hozam S6%­-a), amely további tisztítás nélkül használható fel a reakcióhoz. 12. példa. 314 mg (0,001 mól) l-metil-2-benzoil-3-(2--klóretoxi)-indolt 730 mg (0,0010 mól) dietil­aminnal 3 óra hosszat forralunk vízfürdőn, visz­szafolyató hűtő alatt. A dietilamin feleslegét ez­után vákuumban lepároljuk, <a maradékot 50 ml n sósavoldatban oldjuk és aktívszén hozzáadá­sával, „Hyflo" szűrőanyagon keresztül történő szűréssel derítjük. A világossárga szűrletet tö­mény vizes ammóniumhidroxidoldattal meglú­gosítjuk és a kivált bázist 50 ml benzollal fel­vesszük. A szerves oldószeres fázist elkülönítjük és 50—50 ml vízzel ötször mossuk, majd vízmen­tes káliumkarbonáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékként kapott nyers l-metil-2-bén­zoil-3-(2-dietilammo-etoxi)-indolt 20 ml etilace­tátban oldjuk és kongóvörösre savas reakcióig 6 n izopropanolos hidrogénkloridoldatot adunk hozzá. A képződött l-metil-2-benzoil-3-(2-dietiI­-amino-etoxi)-indol-hidrokloridot éter hozzáadá­sával kicsapjuk és vákuumban 70° hőmérsékle­ten szárítjuk. Az így kapott termék 146—150°­on olvad, hozam 84%. A fent leírthoz hasonló módon állítható elő 710 g (0,010 mól) pirrolidin felhasználásával az l-metil-2-benzoil-3-[2-(l-pirrolidinil)-etoxi]­-indol-hidroklorid, amely 127—129°-on olvad, hozam 88%. Ugyancsak a fent leírthoz hasonló módon, 415 mg (0,001 mól) l-etil-2-(p-etoxibenzoil)-3-(2--klóretoxi)-5,6-metiléndioxi-indol 730 g (0,010 mól) dietilaminnal történő reagáltatása útján ál­lítható elő az l-etil-2-(p-etöxibenzoil)-3—dietil­-amino-etoxi)-5,6-metiléndioxi-indol, valamint ennek 188—190°-on olvadó hidrokloridja; ho­zam 79%. 401 mg (0,001 mól) l-metil-2-(p-etoxibenzoil)* -3-(2-klóretoxi)-5,6-metiléndioxi-indol 730 mg (0,010 mól) dietilaminnal való reagáltatása útján az l-metil-2-(p-etoxi-benzoil)-3-(2-dietilamino­-etoxi)-5,6-metiléndioxi-indol és ennek 145— 148°-on olvadó hidroklorid-monohidrátja; ho­zam 80%. 401 mg (0,001 mól) l-metil-2-(p-etoxibenzoiÍ)­-3-(2-klóretoxi)-5,6-metiléndioxi-indol 710 mg (0,010 í mól) pirrolidlnnel történő reagáltatása út­ján az Í-metil-2-(p-etoxibenzoil)-3-[2-(l-pirroli­dinil)-etoxi]-5,6-metiléndioxi-indol, valamint en­nek 148—152°K>n olvadó hidrokloridmonohid­rátja, hozam 78%. 18

Next

/
Thumbnails
Contents