158823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-alkil-aminometilpirrolidin-származékok előállítására

158823 3 4 -vinil-2-pirrolidinon pl. a Chemical Abstracts 56, 14304b {1-962) közleményben leírt -módon ál­lítható elő. A redukciót úgy hajtjuk végre, hogy az l-ivinil-2-ipirrolidinont hidrogénátvivő fémka­talizátor jelenlétében hidrogénezzük. Az 1-vinil­-2--pirrolidinon redukciója során hidrogénátvi­vő fémkatalizátorként pl. fémoxid-kormokat, kolloid állapotú fémeket, hordozóra felvitt fé­meket vagy fémvázas 'katalizátorokat alkalmaz­hatunk. A felsorolt katalizátorokban a fém ne­mesfém, átmeneti fém vagy hasonló anyag le­het. Katalizátorként leggyakrabban platinakor­mot, alumíniumoxidra felvitt rcdiumot, csont­szénre felvitt palládiumot ill. Raney-ni'kkelt alkalmazunk. Az l-vinil-2-pirrolidinon tikus hidrogénezését rendszerint oldószer jelen­létében végezzük. Oldószerként pl. vizet, meta­nolt, etanolt, izopropanoit, butanolt, tetrahid­rofuránt, dioxánt vagy egyéb, a reakció szem­pontjából közömbös anyagokat, ill. a felsoroii: oldószerek elegyeit alkalmadhatjuk. A reakció­ban alkalmazott kezdeti hidrogénnyomás at­moszférikustól igen nagy nyomásértékekig ter­jedhet, a reakció végrehajtásaihoz azonban rend­szerint atmoszférikus, ill. néhány atmoszférás hidrogén-nyomás elegendőnek bizonyult. A ka­tolizátorf-ajta, katalizátorimennyiség, kezdeti hid­rogénnyomás, reakcióhőmérséklet, reakcióidő stb. megfelelő megválasztása mellett előnyösen úgy járunk el, hogy a reakciót a számított mennyiségű hidrogén felvétele után megszakít­juk. A képződött N-etil-2-pirrolidmont úgy kü­lönítheti ülk ©1, hogy a katalizátort kiszűrjük, majd -az oldószert lepároljuik, és kívánt eset­ben a kapott tanmélkat tisztítjuk. A tewmaket a következő rsaikcióJápéshez tisztítás nélkül is felhasználhatjuk. A találmány szerinti eljárás következő lé­pésében az (I) általános képletű l-alkil-2-pirro­lidinon-sziármazéikokat di-i(rövidszénláncú alkil)­-szulfátokkal vagy tri-í(egy-enesláncú rövidszén­láncú alkil)-oxónium-íluorolboi~átakkal, alkáli­fémalkoxidokkal és nitroimetánnal reagáltatva (II) általános képletű vegyületekké alakítjuk. Az l-alkil-2-pirrolidin-on-származákokban az al­kil-csoport pl. metil-, etil-, propil-, izopropil-, •buti-1- vagy hasonló gyök lehet. A di-(tövid~ szénlánoú alkil)-szulfátok az -1. reakJcióegyen­letben feltüntetett (i) általános képlettel jelle­mezhetők, ahol R2 rövidszénláneú alku-, pl. metil-, etil-, propil- vagy hasonló csoportot je­lenít. Az l-aUkiil-2-piríroliidino-szármiazálkDik és dii­-(rövidszénláneú alkil)-szulfátok reakcióját ol­dószer távollétében, vagy oldószerben, pl. me­tanolban, etanolban, benzolban vagy hasonló anyagokban hajthatjuk végre. A reakció hőmérséklete döntő jelentőségű tényező. A reakciót -általában szobahőmérsék­leten, vagy .melegítés köziben hajtjuk végre. A fenti reakció során feltételezésünk szerint (IV) általános képletű termékek képződnek — ahol Rt és R2 jelentése a fent megadott. Az l-alkil-2Hpirrohdinon-szárimazékok és tri­-(egyenesláncú royidszénlánau alkil)-oxónium­-fkioroborátok reakcióját oldószer jelenlétében vagy távollétében hajthatjuk végre. Oldószer­ként pl. étereket, benzolt vagy hasonló anya­gokat alkalmazhatunk. A reakció hőmérséklete széles határok között változhat, a reakciót azon­ban általában szobahőmérsékleten vagy mele­gítés közben végezzük. A fenti reakció során feltételezésünk szerint (V) általános képletű termékek képződnék — ahol Rí és R3 jelen­tése a fent megadott. A tri-.(egyenesláncú rö­vidszénláneú alkil)-oxóniu:m-fluoroborátok az 1. reakcióegyenletiben feltüntetett (ii) általános képlettel jellemezhetők, ahol R3 egyenesláncú rövidszénláncú alkil-, pl. metil- vagy etil-cso­portot jelent. A tri-i(egyenesláncú rövidszénláncú alkil)-oxó­nium-fluoroborátokat rendszerint magában a reakcióelegylben állítjuk elő. A fenti fluorobo­rát-származékokat pl. úgy állíthatjuk elő, hogy egy bóirtriifluorid-éterát-származék [BF-!0'(R3 )2, ahol R3 jelentése a fent megadott] éteres olda­tához szobahőmérsékleten, keverés közben, 1,2--epoxi-.3-klórpropánt csepegtetünk, a kapott ele­gyet visszafolyatásig melegítjük, a tri-(egyenes­lánoú rövidszénl-ánoú alkil)-oxónium-fluoröborát kiválása és megszilárdulása után az étert de­kantálással elkülönítjük, és a kapott tri-;(-egye­neslánoú rövidszénláncú alkil)-oxónium-fluoro­borátot vízmentes éterrel mossuk. A reakciót a 2. reakcióegyenlet írja le. A képletekben R3 jelentésié a fent me-gadotit. A fenti reakciót általában oldószer jelenlété­ben végezzük. Oldószerként általában a reakció­partnerként felhasznált vízmentes étert alkal­mazzuk. Az étert egyéb oldószerekkel, pl. víz­mentes benzollal, vízmentes dioxánnal vagy vízmentes diklóretánnal együtt is felhasználhat­juk. A (IV) vagy (V) általános képletű vegyüle­teket a következő lépésben alkálifémalkoholá­tokkal reagáltatjuk. Alkálifémalkoiholát megje­lölésen olyan vegyületeket értünk, amelyekben az alkoholok — pl. metanol, etanol, propanol, izopropanol vagy butanol — hidroxil-esoport­j-ainák hidrogénjét alkáli-fématom helyettesíti. A reakciót rendszerint oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Oldószerként általában alkoholo­kat alkalmazunk, azonban egyéb, a reakció szempontjából közömbös oldószereket is felhasz­nálhatunk. A reakció hőmérséklete széles hatá­rok között változhat. A reakciót rendszerint szobahőmérsékleten, vagy melegítés vagy hűtés közben végezzük. A képződött termékek felté­telezésünk szerint a (VI) általános képletnek felelnek meg — ahol Rí, R2, R3 és R 4 jelentése a fent megadott. A kapott (VI) általános képletű vegyületeket kívánt esetben elkülöníthetjük és tisztíthatjuk, a termékeket azonban elkülönítés és tisztítás 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents