158816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramszolgáltató telepek kimenő feszültségének befolyásolására
158816 Ha egy, vagy párhuzamosan működtetett több találmány szerinti berendezést meglevő váltakozó feszültségű hálózatra kapcsolunk, a kimenő váltakozó feszültségek frekvenciái a követelményeiknek megfelelően, tetszőlegesen és 5 választás szerint beállíthatók. A 257 746 számú osztrák szabadalmi leírás olyan áramellátó megoldást ismertet, amely egyenirányítókat és invertereket tartalmaz és az inverterek .oszcillátorral vezérelt gyújtó áramkörökből gyújtó im- jo pulzusokat kapnak. Ezen elvből kiindulva a fentemlített követelmények számiára a találmány szerinti eljárás adódik, amelyet az jellemez, hogy az egyik vezérlő készülékből a hozzárendelt inverterre adott gyújtó impulzusokat 15 egy alap-feszültségvéktorhoz képest szimmetrikusan + <P/2 fázisszöggel és a másik vezérlő készülékből a máisik inverterre adott gyújtó impulzusokat — v/2 fázisszöggel toljuk el. 20 Ezáltal a vezetékek között levő feszültségek vektorait előnyös módon lehet egymáshoz képest rögzített fázishelyzetbe beállítani. Ez különösen fontos, minthogy különben a szabályozásnál az aszimmetrikius terlhelés következtében 35 a fázishelyzetek is változnak. A fázishelyzetek ilyen módon való konstansan tartása előnyös például aszimmetrikus terhelést képező radar készülékek áramellátásánál, amely 3 Q készülékeket 400 Hz frekvenciájú váltakozó feszültséggel táplálnak. A kapcsolási elrendezés alkalmas repülőgépek áramellátására és ugyanúgy alkalmas a légiforgalmi földi állomások áramellátására is. Mérési célokra laboratóriu- ,5 mokban gyakran szükséges tetszőlegesen változtatható frekvenciájú áramellátás, a feszültségvektorok konstans fázishelyzete mellett. A feszültség-vektorok kölcsönös fázishelyzete 40 azonban tetszőlegesen változtatható, illetve vezérelhető. Az ilyen vezérlés olyankor kívánatos, ha például háromvezetékes rendszerben kör alakú forgóniezők helyett elliptikus forgómezőre van szükség bizonyos vizsgálati célokra egy 45 fogyasztónál (például szinkron vagy aszinkron motoroknál). 0 55 A fentieket a találmány szerinti berendezéssel érjük el, amelyet az jellemez, hogy a fogyasztó és minden vezérlő készülék között differenciálerősítő van elrendezve, amely olyankor, amikor a fogyasztónál a tényleges feszültség és az előírt feszültség között különbség van, jelet ad a vezérlő készülékékben elrendezett minden multivibrátorra az inverterekre adott gyújtóimpulzusok és az oszcillátor vezérlő impulzusai között levő fázisszögek eltolására. Továbbá a találmány szerinti kapcsolási elrendezéssel aszinkron, vagy szinkron motor finom fokozatú fordulatszám vezérlését végezhetjük. 6C A következőkben két kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük a találmány tárgyát képező megoldást részletesebben. 65 Az 1. ábra az előzőikben említett szabadalmi leírásban ismertetett kapcsolási elrendezés egy részét ábrázolja. Az la., lb. és le. ábrák háromvezetékes átviteli rendszer egyes vezetékeiben levő feszültségek vektordiagramjai; a 2. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló kapcsolási elrendezést szemléltet ; a 2a., 2b. és 2c. ábrák háromvezetékes átviteli rendszeriben az egyes vezetékekben levő feszültségek vektordiagramjai, míg a 3. ábra további kapcsolási elrendezést mutat a találmány szerinti eljárás foganatosítására. Az 1. ábrán a 9 vezérlő készülékben 1 oszcillátor van elrendezve. Ez vezérli a monostabil 2 multivibrátort, amely 3 Schmitt-triggeren át bistabil 4 multwibnáitarra hat. Az utóbbi adja a vezérlő impulzusokat a 7, 8, 10 és 11 gyújtókörökre, amelyek az 5 és 6 inverterekkel vannak összekötve. A gyújtóimpulzusoknak megfelelően páronként gyújtanak az 5 inverterben levő vezérelhető 1119, 126, 122 és 1)23 egyenirányítók, úgy hogy a 13 egyenáramú energiaforrás következtében derékszögű négyszög alakul Ex részfeszültség adódik. Ez a feszültség fázisban y; szöggel el van tolva az 1 oszcillátor vezérlő impulzus Uoz feszültségéhez képest. Ezen fáziseltolás értéke abból a differencia jelből adódik, amelyet a 14 differenciálerősítő ad a monostabil 2 multivibrátorra. A 14 differenciálerősítő a 149 fogyasztóval van összekötve és folyamatosan összehasonlítja az előírt feszültséget a fogyasztón levő tényleges feszültséggel. A differenciajel értéke és ezzel együtt az Ei részfieszültség fáziseltolódása az Uoz feszültséghez képest arányos az előírt feszültségnek a tényleges feszültségtől való eltérésével. A 6 invertert, amely a vezérelhető 132, 142, 135 és 139 egyenirányítókból áll, a 10 és 11 gyújtókörök gyújtó impulzusai vezérilik. A 13 egyenáramú energiaforrás által szolgáltatott feszültségből ezen 6 inverter kimenetén előállított E2 részfeszültség szintén derékszögű négyszög alakú, de fázisben nincs eltolva az 1 oszcillátor vezérlő impulzusaihoz képest. Ezen két Ej. és E2 részifeszültségek összegező csatolásával, amely például a 143 és 144 transzformátorok segítségével történik, az 5 és 6 inverterek kimenetén trapéz alakú feszültség adódik, amelyből például utána kötött szűrő elrendezéssel szinusz feszültséget lehet képezni. Ez a váltakozó feszültség jelentkezik egy kétvezetékes átviteli rendszer 150 és 15! vezetékei között. A már említett 257 246 számú osztrák szabadalmi leírás ezt a körülményt részletesebben tárgyalja, éppen ezért az alábbiakban csak a lényeges részleteket fogjuk említeni. Az la. ábra ezen kétvezetékes átviteli rendszernél mutatja a szinusz alakú váltakozó UÍOÍ feszültség vektorát. Ez a vektor az Ex és E2 részfeszültségek vektoriális összegezéséből 2
