158816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramszolgáltató telepek kimenő feszültségének befolyásolására
158816 5 6 adódik, ahol az Ea részfeszültség vektora az E 2 résztfeszültség vektorától <p fázisszöggel tér el. Az 1 oszcillátor Uoz feszültségének vektorával az "Utót feszültség vektora ß szöget zár be. Hogy az 15tot feszültséget konstans értéken tartsuk olyankor, amikor a 149 fogyasztón a feszültségviszonyok változnak, az Ej részfeszültség <p fázisszögét a 14 differenciálerősítőn, a 9 vezérlőkészüléken és az 5 inverteren át változtatjuk. Egyidejűleg változik azonban a ,3 szög is. Kétvezetékes elrendezésnél ez nem kritikus. Az a hátrány, hogy a fogyasztónál levő viszonyok alapján történő feszültségszabáiyozásniál Változik az Utol feszültség vektorának ß fázisszöge is, csak háramvezetékes átviteli rendszernél és aszimmetrikus terhelésnél érezteti hatását. A jobb érthetőség kedvéért az lb. ábra a három Utoti, Utón és XJtots feszültségek vektorait mutatja a nulla-rvezeték és az első, második és harmadik — a rajzon nem ábrázolt — vezetékek között. A teljes feszültségek ezen vektorai egymáshoz képest 1120 °-ra el vannak tolva. Az Utoti feszültség vektora az Eu és E2l részfeszültségek vektoraiból tevődik össze, amely részfeszültségek a két inverterről adódnak, amelyek az első vezetékre dolgoznak. Az TJton feszültség vektora az E12 és E 2 2 reszfeszültségek vektorainak vektoriális összegezésébői adódik. Az utóbbi részfeszüiltségeket a második vezetékre dolgozó két inverter állítja elő. Az Utoi3 feszültség vektorait az E13 és E 23 reszfeszültségek vektoraiból kapjuk, amely feszültségeket a harmadik vezetékre dolgozó két inverter szolgáltait. Ezek szerint teihát hat inverter van a kör alakú forgómező képzésére és az inverterek párosával dolgoznak egy-egy vezetékre. Mindegyik párban csak az egyik inverter végezheti a <p szöggel való fáziseltolást. Az En, E12 és Eis reszfeszültségek vektorai képezik tehát a <plt <p 2 és (ft fázisszögeket az E21, E22 és E2a részifeszültségek hozzájuk rendelt vektoraival. Az lib. ábrán szemléltetett szimmetrikus terhelésnél ezen szögek: a fi, a <F2 és q>$ egymással egyenlőek. Ilyen módon az egyes vezetékek 15 to ti, Uío/2 és Utot?, feszültségének vektorai és az oszcillátort U0i, U„2 és U03 feszültségének vektorai között levő ß u ß 2 és ^3 szögek egymással egyenlőek. Az ugyanarra a vezetékre dolgozó inverterpár oly módon van felépítve, ahogy azt az 1. ábra mutatja. Tartalmaz tehiáit egy oszcillátort és vezérlő készüléket gyújtókörökikel. Az oszcillátorok vezérlő impulzusaikat lí20°-kal eltoltan adják a 2 multivibrátorra és azáltal kör alakú forgómező keletkezik, az lb. ábra szerint, amelynek szögsebessége <D. Az egyes vezetékek között levő feszültségek, amelyeket vonalfeszültségeknek is nevezhetünk, egymás között értékben és szögiben egyenlők. Ez az lb. ábrából kitűnik, ha az Utoti, Utoti, és Utots feszültségek vektorainak csúcsait egymással összekötjük. Ezt az összekötést a rajzon nem ábrázoltuk, hogy a rajz ne veszítse el áttekinthetőségét. A vázolt viszonyok megmaradnak konstans értékűeknek akkor is, ha a fogyasztón bekövetkező szimmetrikus feszültségváltozások függvényében történik a szabályozás, minthogy a <plt <p 2 és (py szögek azonos módon vannak változtatva. Ennek következtében a ß x, ß t és 'ß?, szögek is mindig egyenlők. A 2. ábra olyan kapcsolási elrendezést mutat, amelyben az 1 oszcillátor két 9 és 12 vezérlőkészülékre dolgozik. A két vezérlő készülék azonos felépítésű, ezért azonos hivatkozási jeleket alkalmaztunk. A vezérlőkészülékek nionostaíbSl 2 multivibriátort, 3 Sdhmitt-jtriggert, •bistaibil 4 multivibrator kapcsolást, valamint két-két 7, 8 és 10, 11 gyújtókört tartalmaznak. Az utóbbiak adják a gyújtóimpulzusokat a vezérelhető .119, 1,26, 122 és 123 egyenirányítókra, amelyek az 5 inverter-ben vannak, valamint a 6 inverteirben levő vezérelhető 13i2, 142, 135 és 139 egyenirányítókra. Az 5 és 6 inverterek 13 egyenáramú energiaforrással vannak összekötve. A monostabil 2 multivibrátorokra, amelyek a 9 és 12 vezérlőkészülékben vannak, 14 differenciálerősítő csatlakozik, amely egy vagy több 149 fogyasztóval van összekötve. A fogyasztónál levő előírt és tényleges feszültségérték közötti különbség szerint minden monostabil 2 multivibrátorban fázisban eltoljuk a vezérlő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Ha a háromvezetékes rendszerben aszimmet-10 rikus terhelést viszünk az egyes vezetékek közé, akkor az le. ábra szerinti vektordiagram adódik. Ott az En és E21 részfeszültségek vektorai az első vezeték és a nulla vezeték között vannak; az E12 és E22 részfeszültségek vektorai a 15 második vezeték és a nulla vezeték között; végül az E13 és E2 3 reszfeszültségek vektorai a harmadik vezeték és a nulla vezeték között azonos módon vannak összegezve U/0 ÍI, Utot2 és UÍOO feszültségek vektoraivá, amelyek az 20 egyes vezetékekben levő teljes feszültségek vektorai. Az aszimmetrikus terhelésnek megfelelően, amely az egyes vezetékeken van, a y szög automatikusan szaháOyozódik be a 14 differenciálerősítőn és a gyújtókörökkel ren-25 delkező 9 vezérlőkészüléken, valamint a vezetékekhez párosával rendelt inverterek egyikén keresztül. Ebben az esetben a -Pi, <r2 és <r% szögek különböznek egymástól úgy, hogy a ß lt ßi és 'ßs szögek is különbözőek. Emellett a 30 részfeszültségek vektorainak sem azonos az értéke. Ez kitűnik az említett vektorok különböző hosszából az lb. ábrával ellentétben. Az le. ábra mutatja továbbá, hogy bár az egyes vezetékekben levő Utoti, UÍOÍ2 és U< 0 t3 fe-35 szültségek vektorai az automatikus szabályozás következtében azonos értékre vannak szabályozva, minden esetre a vonalfeszültségek, amelyek a vektoralis összeköttetést képezik az egyes vezetékek vektorainak hegyei között, 40 ezen szabályozás következtében mar nem lesznek egyenlők egymással. Ennek következtében most már nincs kör alakú forgómező jelen, amely az to szögsebességgel forog. 3