158769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kavicsadalékanyag szinezésére

158769 A találmány tehát eljárás kavicsadalékanyag felületi színezésére. A találmány lényege abban van, hogy a -kavicsadalékanyag felületét 1.—-450 súly% szóda- 5 ból, 1—'80 súlyO/0 vízüvegből, 0,5—30 súly% ólomoxidból és a kívánt színtől függően 0—40 súly% mangánéreiszap'ból, Ó—40 súly% rézoxid­ból, 0—40 súly% vasoxidból, 0—50 súly% cink­oxidból, 0—30 súly% káliumoxidból és 0—40 io súly% kalciumoxidból, 0—30 súly% krómoxid­ból, 0—40 súlyo/0 kobaltoxidból, 0—'50 sűly% üvegzuzialákból a kívánt emulzió vastagságától függően pedig 1—70 súly% vízből készült fel­táró színező oldattal vonjuk be, adott esetbsn j^ előmelegítés után, és/vagy a bevonás után 150— 250 C° hőmérsékletű C02 -vel dúsított szárító­közegen való átvezetés után az így bevont fe­lületű kavicsanyagot 1000—1400 C° hőmérsék­leten oxidáló, illetve enyhén redukáló atimosz- 20 férában 1—10 óra időtartamig hőkezeljük, majd a hőkezelést a kavicsanyagnak minimálisan 150 C°-ra való lehűtésével fejezzük be. 25 30 40 A találmány szerinti eljárás lényege tehát abban van, hogy a kavicsadalékanyagot külön­böző színeket és színerősséget biztosító oxidok illetve oxidrendszerek szuszpenziójával vonjuk be és 1000—1400 C° hőmérsékleten oxidáló, il­letve enyhén redukáló atmoszférában üveg­zománcréteget képezünk. A hőkezelés során ugyanis a kavics felületét bevonó különböző egyszerű oxidrendszerek, a kavicsszem kova­saiva és a szuszpenzió között szilárd fázisú re­akció játszódik le, amelynek során 0,01—0,03 mm vastagságú .üvegzománcréteg képződik az oxidoktól függő színben. A találmány szerint előnyös, ha a kavics­anyagot az oldattal Való érintkeztetés előtt 150— 250 Cc -ira melegítjük elő. Ez esetben ugyanis a feltáró-Bzínező szuszpenzióval Való felületi be­vonat a kavicsanyag hőkezelése előtt gyorsan kikeményedik. Ugyanezt a célt szolgálja a ta­lálmány azon ismérve is, hogy a kavicsanya­got a szuszpenzióval való érintkeztetés után 150—.250 C° hőmérsékletű C02 -vel dúsított szá­rítóközegen vezetjük keresztül. A találmány szerinti eljárással színezett kia­vicsadalékanyag alkalmazásának lehetőségei szinte korlátlanok, mind külső felületbevonás, mind belső figurális díszítés kivitelezésénél ki­válóan alkalmazható, esztétikai hatása igen ked­vező az eddig ismert módszerekkel előállítható színhatásokkal összehasonlítva, mivel nem kelt mesterséges színihatást és kiküszöböli a meg­lehetően egysíkú építkezés sivár egyhangúságát. A találmány szerinti eljárás előnye az is, hogy 'az adalékanyag színezése viszonylag olcsó, a színek tartósak, időálióak és a bedolgozása során sem színűiket, sem fényüket nem veszítik. A találmány szerinti eljárást kiviteli példá­kon ismertetjük. 65 50 55 60 1. példa: A kívánt színtől függően elkészítjük az alábbi feltáró-színező oldatok egyikét: a) fehér szín esetén keverőkészülékben 24 súly% vizet, 40 súly% vízüveget, 15 súly% nát­ronszódát, 11 súly% ólomoxidot, 10 súly% 00 szemnagyságú üvegtörmeléket homogénre keve­rünk. b) világoskék szín esetén 35 súly% víz, 35 súly% vízüveg, 13 súly% nátronszóda, 7 súly% ólomoxiid és 10 súly% rézi(I)oxid az emulzió összetétele. c) zöldeskék szín esetén az összetétel 35 súly% víz, 3ö súly% nátronvízüveg, 8 súly% szóda, 5 súly% ólomoxid, 17 súly% rézoxid. d) sötétkék szín esetén az összetétel 25 súly% víz, 35 súly% vízüveg, 10 súlyo/0 nátronszóda, 8 súly% ólomoxid és 22 súly% rézoxid. e) lilás rózsaszínű szín esetén az összetétel 25 súly% víz, 45 súly% vízüveg, 10 súly% szóda, 10 súly% urkuti mangániszap, 15% mangán­oxidtartalommal. f) sötétbordó szín esetén az összetétel 20 súly% víz, 30 súly% vízüveg, 10 súly% szóda, 10 súly% ólomoxid, 30 súly% urkuti mangán­iszap, 15% mangánoxidtartalommal. g) fekete szín esetén az összetétel 25 súly% víz, 25 súly% vízüveg, 5 súly% szóda, 5 súly% ólomoxid, 30 súly% kobaltoxid. h) viola szín esetén az összetétel 20 súly%, 45 súly%- vízüveg, 8 súly% szóda, 10 súiy% ólomoxid, 17 súly% urkuti niangániszap, 15% mangánoxidtartalomimal. A színeknek megfelelő feltáró-színező olda­tok elkészítése keverőben való homogenizálás után 5—30 mm szemcsenagyságú kavicsanya­got 200 C° hőmérsékletre felmelegítjük, majd a már felmelegített kavicsadalékanyag felszí­nét a kívánt színnek megfelelő a)—h) alatt is­mertetett oldatok valamelyikével bevonjuk. A bevonás történhet permetezéssel vagy fürdőbe való mártással. A bevont felületű kavicsszem­eséken az előmelegítés következtében a bevonat gyorsan megszilárdul. Ezután 1070 C° hőmér­sékletű oxidáló atmoszférában a megszilárdult felületi bevonattal ellátott kavicsadalékanyagot hőkezeljük, mintegy 3 órán keresztül. Eközben szilárd fázisú reakció játszódik le a kavics kovasava és a szuszpenzió között, amelynek eredményéként a kavics felületén 0,01—0,03 mm vastagságú üvegzománc képződik az alkalma­zott oxidnak megfelelő színben. A hőkezelést az üvegzoimáncréteggel ellátott kavicsnak mini­málisan 150 C° hőmérsékleten való hűtésével fejezzük be. 2

Next

/
Thumbnails
Contents