158747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2(1H)-kinazolinonok előállítására

15 j.uik,' leszűrjük, és vákuumban bepakoljuk, mire nyersterméket kapunk. Ezt dietiléter és pentán 1 : 2 arányú elegyóből átikristályosítva tiszta 2--iamincH4-klór-j5-imetilbenzofenont kapunk 95— 98° olvadásponttal. 5 b) 7-Klóir-8Hmetil-4-fenil-.2i(lH)-kin;azolinon 10 g 2~<amino^4-klórj 5^metilibenzofenon és 10 g karibamid keverékét 3,5 óra hosszat kb. ISO— 10 200°-on hevítjük. A szilárd maradéknak 1 : 1 arányú dimetiifoiimamid-wiz elegyből való át­kristályosítása után 74riÓ!r-6Hmetil-4-ienil^2i{liH)­-kinazalmont kapunk kristályos alakiban 310— 316° olvadásponttal. 15 c) 7-KlórHlHétil-6Hmeül-4-íenil--a(llH)­-kinazolinon 1,4 g nátriumlhidridhez (50%-os szuszpenzió 20 ásványolajban) szobahőmérsékleten hozzáadjuk 7 g 74klór-6-imetil-4HfenilH2í(!líí)-Jkinazolinon, nak 2O0 ml dimetilformaimiddal készült oldatát. Az így kapott, a 7-klor-6-<metil-j4-.f ienil-2l(ilH)-kinazo­linon nátriumyegyületét tartalmazó keveréket 25 30 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd 20 ml etiljodidot adunk hozzá. Ezután 20 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, a keveré­ket 1 liter jeges vízbe öntjük, a kivált csa­padékot szűrőn elválasztjuk, megszárítjuk, és „„ 1 : 5 arányú metilénklorid-éter elegyből átikrís­tályosítjuk. Az így kapott 7-klÓ!r-l-etiP6^meti!­-4-.fenil^2;(lH)-Jkinazolinon 185—187°-on olvad. A hozam 30%. 14. példa: Az l'b példában leírt eljárással analóg módon a következő kiindulási vegyületeik nátriuimszár­mazékainak egyenértékű mennyisegét etiljodid- 40 dal reagáltatva a következő végtermékekhez ju­tunk: a) 7Hmetil^4-fenil-i2(! liH)-tkinazolinon!ból l^etil­-7-metil~4nfenil-<2(l;H)-kinazolinonhoz, etilacetát­ból átkristályosítva 160—!16l2° olvadásponttal; a hozam 30%. b) 7-nitro-i4-fenil-!2(l'H)-kinazolinoöból 1-etil­-7-nitro-4-ifenil-i2{lH)4?;inazolino:nhoz, etilacetát­ból átkristályosítva 200—203° olvadásponttal; a hozam 32%. c) 6,7-dimetoxi-4-fenil-j 2(l'H)-j kinazolinonból* 1--4etil-6,i7-dimieltoxi-'4-fenil^2|{l; H)4s;inazolinonhoz, dietiléterből átkristályosítva 1715° olvadáspont­tal. A hozam 35%. Metiljodiddal végezve a reakciót, a következő vegyületekhez jutunk: 60 d) 7-imetil-4-^fenil-2! (lH)-kinazolinon-nátrium­ból l,7-dimetil-4-fenil^2i(lH)4sinazolinonhoz, etil­acetátból átkristályosítva 171—172° olvadás­ponttal; a hozam 28%. 6§ 16 e) 6,7-dimetoxi-4-feml-2|lH)-kinazolinon-nát­riumíból l-metil-j6,7-dijmetoxi-4-ifenil-i2iílH)4s:ina­zolinonboz, etilacetátból átkristályosítva 197— 198° olvadásponttal. A hozam 38%. 15. példa: l-terc.-Butil^6-nitro-4-'fenil-2i(lH)-kinazolinon a) 5-Nitro-:2-terc.-;butilaminoibenzofenon i20 g 2-klór-5-nijtiroibenzofenoi nnalk 20 ml eta­nollal és 30 ml terc.-foutilaminnal készült olda­tához 1,5 g rézport és 1,5 g rézkloridot adunk. A kapott keverékiet 5 napig keverés közben. visszafolyató hűltő -alatt hevítjük, a kivált kris­tályos terméket szűrőn elválasztjuk, és etanollal mossuk, mire ö^nitro^-terc-lbutilaminöbenzofe­nont kapunk sárga kristályok alakjában 167— 15'8° olvadásponttal. b) 5-iMtro-j2-terc.-butilami;ndbenzofenonimin 2 g S-nitro^-terc-ibutilaminobenzofenon, 15 ml vízmentes ammónia (csekély nedvességtar­talommlal) és 20 mg cinkklorid keverékét aúto­klávban 3 napig 110—li20°-on hevítjük. A fölös ammóniát elűzzük, és a maradókot etanollból át­kristályosíitjulk, mire 5-nitro-2-terc.-butilacmino­benzofenonimint kapunk sárga kristályok alak­jában 146° olvadásponttal. c) l-terc.-Butil-6-nitro-4-fenil-í2!(!lH)-kinazolinon 1,3 g 5-nitro-^2-teírc.-ibütilaminobenzofeno'n­imin és 5 ml triétilamin 30 ml benzollal készült oldatához 5 ós 20° között hozzáadunk 25 ml 12%-os benzolos foszgénoldatot. A kapott olda­tot 1Í5 percig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, -majd vákuumban szárazra pároljuk. A maradé­kot 50 ml vizes 0,i5 n nátriumkaríbonátoldatból és 50 ml metilénlkloiridból álló folyékony rend­szeriben Megosztjuk, majd a vizes fázist 30 ml metilénkloriddal extránál j ulk. Az egyesített me­tilénkloridos oldatokat vízmentes nátriumszul­fát fölött megszárítjuk, vákuumban szárazra pároljuk, és a maradókat etilacetáiiból átikris­tályosítva l-terc.Hbutil-6-nitro-4-fenil-t2i(llH)Hki­nazolinont kapunk fényes sárga tűk alakjaiban 206° olvadásponttal. A hozam 91%. 16. példa: A 4b vagy 5b példákban leírt eljárással analóg módon a következő kiindulási vegyüle­teiknek egyenértékű mennyiségiben uretánnal való reagáltatásával a következő végtermékek­hez jutunk: a) 5-metoxi-2-etilaminabenzofenonlból l-etil-6--metoxi-4-,fenil-i2(! l,H)-kinazolmonhoz 138—142° olvadásponttal; a hozam 35%;. b) 4-lklÓ!r-5j meitili2-etilaminoibre:nzo:fenionból 1^ ->etil-6-nietil-H7-ikl!Ór-4^f©nil-J2í{l:H)-lkinazolii nonhoz 185—187° olvadásponttal; a hozam 48%. fi

Next

/
Thumbnails
Contents