158742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 18 631 R. P. antibiotikum előállítására

13 158742 14 Hasznosítás Vizsgált S. hygrois- S. alboeinensitrogénfoTrás copious reseens DS 9 751 DS 21 647 S. roscooh' romogenes var. oscitans DL-próIin L-hidroxiprolin betain adenin adenozin glukózamin L-ihisztidin Lntriptofán + + + + + + + + A 18 631 RP antibiotikum előállítása lényegében aíbíban áll, hogy Streptomyces hygroscopicus DS 9 751, Streptomyces albocimerescens DS 21 647 vagy Streptomyces roseodhromogenes, var. oscitans mikroorganizmust alkalmas táptalajon és alkalmas körülményék között tenyésztünk, majd az ennek során képződött antibiotikumot elkülönítjük. A törzsiek aeróib tenyésztési eljárásokkal a felületen vagy süllyesztve tenyészthetők, de ez utófoíhi előnyösebb kényelmessége folytán. Erre a célra a fermentációs iparban ma használatban levő különféle típusú készülékeket használhatunk. A találmány szerinti eljárás műveleteinek előnyös sorrendje a következő: 'Sitreptomyces hygroscopicus DS 9 751 Streptomyces alboeinereseens DS 21 647 vagy Streptomyces roseochromogenes, var. oscitans \ tenyésztés agáron I . tenyésztés rázott lombikban • i imokulum tenyésztése fenmentorban termelő tenyésztés fermientorban A fermentációs közegnek lényegében asszimilálható szánforrást, asszimilálható nitrogénforrást, szervetlen elemeiket (különösem kloridokat) és adott esetiben növekedési faktorokat kell tartalmaznia. Mindezek az elemek jól definiált termékek alakjában alkalmazhatók, vagy bonyolult keverékek láhétnek, amilyenjeik a különféle eredetű biológiai termékeket alkotják. Asszimilálható szénforrásfcént felhasználhatók szénhidrátok, minit például glükóz, szacharóz, laktóz, dextrinek, keményítő, melasz vagy más hasonló vegyületek, mint például a glicerin és a 'mannát, szerves savak, mint például tejsav, citromsav, 'borkősav stib., ásványi vagy növényi olajak, mint pl. lardolaj, szójaolaj, gyapjúmagoilaj; ez utóbbiak előnyösen helyettesíthetik a szénhidrátokat, vagy azok kiegészítésére szolgálihatnak. Az alkalmas asszimilálható nitrogénforrások rendkívül sokfélék. Lehetnek igen egyszerű kémiai vegyületek, mint például nitrátok, ammónium szervetlen 'és szerves sói, 'karbamid, aminosavak; bonyolult összetételű .anyagok is lehetnek, amelyek a nitrogént főképp fehérje alakjaiban tartalmazzák, mint például kazein, laktalbumin, siker és hidroMzátumtaik, szója-5 liszt, amerikai mogyoró liszt, halliszt, húskivonat, élesztőikivonat, szeszmosláik, kulkoricalékvár stb. A hozzáadott szervetlen alkotórészek közül egyeseknelk pufferoló vagy közömbösítő hatása 10 lelhet, ilyenek az alkáli- és . f öldalkálifoszfátck, és a kalcium- és miagnéziumlkanbonát. Mások a Streptomyces fejlődéséhez és az antibiotikum képződéséhez szükséges ionegyansúlyt biztosítják, mint az alkáli- és földalkálikloridok és 15 -szulfátok. Végül egyesek a Straptomyees anyagesereneafcoioit aktiválják, ilyenek a cink, kobalt, vas, réz és mangán sói. A fermentációs közeg pH-jta a tenyésztés megindulásakor 6,0 és 7,8, előnyösen 6,5 és 7,5 20 közé essék. A fermentáció optimális hőmérséklete 25—28 C°, de kielégítő termelés érhető el 23 és 35 C° között. A fermentáció levegőztetése elég széles határok között változtatható. Mégis azt találtuk, hogy a fermentációs közeg literére 25 számítva percenJkénit 0,3—2 liter levegő különösen jól 'megfelel. A maximális antibiotikumhozam 4—7 napi tenyésztés után érhető el, az időtartam lényegében a használt tenyésztési közegtől 'függ. Minit az alábbiakban kitűnik, a Streptomyces hygroscopicus DS 9 751, S. alboemeresoens DS 21 647 és a S. roseodhromogenies, var. oscitans általános tenyésztési körülmiényei a 18 631 RP antibiotikum termelésére elég nagy mértékben változtathatók, és alkalmazhatók a körülményekhez és szükségleteikhez. A 18 631 RP antibiotikum a férmenttevekből különféle módszerekkel különítlhető el. A fermentlé leszűnhető 7 yiagy 'ennél nagyobb 40 pH-nál, de ilyen körülményék között az antibiotikum jelentős része a szűrőlepényben marad, és azt is kezelni kell a hatékony termék. extrahálására. Ha az antibiotikum a ifermerutlé szűnedékében Van, akkor ezt az oldatot vízzel nam elegyedő oldószerrel, például 4 vagy 5 szénatomos alifás alkohollal vagy klórozott szénhidrogénnel, például kloroformmal vagy metilénOaloiriddial, vagy egy észteméi, elsősorban etilacetáttal extriaháljulk. Előnyösebb azonban ezeknek iaz oldószereknek •egyikéivel az egész fermentievet extrahálni. Ilyen körülményék között az extrakciót 2 és 7 pH érték között kell végezni. A nyers antibiotikumot a kivonat csökkentett nyomás .alatt 55 való koncentrálásával, majd az antibiotikumot rosszul oldó oldószer, például éter vagy hexán hozzáadásával csapadék alakjában kapjuk meg. Egy másik módszer szerint a szűrést 6-nái kisebb, előnyösen kb. 5 pH-nál hajtjuk végre; e<j ilyen körülményék között az egész antibiotikum a szűrólepényban marad, és onnan egy kevés széniatornos alkoholt tartalmazó vízzel, például vizes metanollal, efcanollal vagy propanöllal extraibáiható. Ezután az alkoholt csökkentett 6? nyomás alatt elpárologtatjuk, és az antiíbictiku-30 35 45 50 7