158742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 18 631 R. P. antibiotikum előállítására
11 158742 12 nek, szerves táptalajokon pedig sötétbarnák, sőt ifeketéstoarnák. Burgonyán fekete oldható pigmentet képez, zselatinon pedig sötétbarnáit, a zselatint lassan, de határozottan eflifolyósíitja, a tejet peptomzálja, de nem koagulálja, keményítőt hidrolizál, kénhidrogént fejleszt, és redukálja a nitrátokat, ez a sajátsága azonban inkább csak szintetikus táptalajon jelentkezik. A keit törzs között észlellihető különbségek csekélyek. Egyrészt a S. roseoahremogenes (Jensen) Wafcsman at Henrid néha 3—ö-ös csoportokiban fejleszt spóraitantó fonalaikat ugyanazon az alapfonálon, seprűszerüen vagy örvösen; viszont a DS 12 976 törzs :sjpóíratartó fonalai rendszerint különállók, legfeljebb olykor kélt spóratartó fonál egyesül ugyanazon az alatpfonálon. Másrészt a S. roseodhromogenes (Jensen) Waksmian et Henriéi vegetatív rnicéliuma Czapek-féle szacharózos szintetikus agáron színtelen vagy halványsárga, tápagiaron szürikéssárga és barnásvörösbe megy át, légmioéliuma pedig szaiöharózos Czapek-^féie szintetikus agáron, glukóz-aszpatraginos agáron és tápagiaron rózsaszínű; a DS 12 976 törzs viszont Czapek-féle szacharózos szintetikus agáron jobban kifejtett és gyorsan baroásisárgára színeződő vegetatív micéliumot képez; itápagaron a vegetatív miioélium szürkés-sárgásbarna marad, és nem változik barnásvörösre, főképpen pedig nem képez légmicéliumot Czapekféle sziadharózos szintetikus agáron, aszparaginos agáron és tápagaron. Ez utóbbi tényt annak a különleges lassúságnak tulajdonítják, ami általában a légmicélktm termelése -terén valamennyi táptalajon mutatkozik, azután, hogy a spóraképződés megindult a légmicáliumon. Ez a különbség azonban nem tekinthető külön faj kritériumának, ment ha megfigyelj ük a spóriázó légmicéliiumot azokon a táptalajokon és olyan körülményék között, amikor a spófázás bekövetkezik, akkor látható, hogy annak színe a S. roseodhromogenes rózsaszínét veszi fel. Mindamellett ez a legfontosabb sajátság, amelylyel a 18 631 RP termelő törzs különbözik a S. roseoöhromogentes (Jensen) Waksmian et Henriéitől, és ez az oka annak, hogy külön . variánsnak tekintjük, és „Streptomyces roseochromogenes, var. osoitans, DS 1:2 976"-nak nevezzük. A Streptpmyices hygroscopicus DS 9 751, Strepteimyoes albociineresiCBns DS 21 647 iés a Streptomyces roseodhroimogenes, var. oscitans különféle széntartalmú és nitrogéntartalmú táptalajokat hasznosító képességét Pnidham és Gottlieb [J. Bacteriology >56, 107—114 (1948)] módszerének elve szerint határoztuk meg; megfigyeltük a fejlődést 26 C°~on kellő ideig végzett inkubáció után a szerzők által msgidott alaptáptalajon, a glukózt különféle szénforrásokkial, illetve az ammónium-szulfátot különféle niitrogénforirásokkial helyettesítve. Az eredményeket a 7. és 8. táblázatiban közöljük. 10 lb 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7. táb: lázat Hasznosítás lázat Hasznosítás S. roseoöh-Vizsgált S. hygrosS. albocineromogenes szénforrás copicus reseens var. DS 9 751 DS 21647 oscitans D-riibóz + + (lassú) D-xilóz + — . + Lnaralbinóz + + + L-ramnóz + — — •• D-glukóz + + + D-galakitóz + + + D-tfiruktóz + — — D-m>annóz + — + L-szorfoóz — — — laktóz + + + mialitóz + + + szacharóz + + -4- (lassú) treihalóz + — + celtabióz + + "4-raífinóz + — + dextrin + + + inulin — — + keményítő + + + glikogén + + + glicerin + + + eritrit + — — adom it i ~r— — dulcit — — — D-maonit + — + D-szorbit gyenge és lassú inozit + — + 8. táblázat Hasznosítás S. roseoch-Vizsgált S. hygros- S. albocine-' romogeneis nitrogénforrás copicus reseens Var. DS 9 751 DS 21 617 oscitans NaNO;, + + + NaNO, — + + , (NH4 ) 2 SO< + + + (NH/,)2 HPO^ + + + uracil — — — karbamid + + + L~<aszpiaragin + + + glikoko1 " + + + szarkozin + — + DL-ialanin + + + DL-ivalin -4- (lassú) + • + DL-aszparaginsav -f+ + L-glutaminsav + + + L-arginin + + + L-Jdzin + + + DL-szerin + + + DL-treonin + + + DL^metionin — — — taurin — — •— DL-fenilalanirj L + — + Lntirozin + + + fi
