158738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyarozs alkaloidok fermentációs előállítására

3 158738 4 ceps fusiformis B 35-nél nagyságrendű, Ix 13— 2i6 jelű ergiametrint és ergatoxint termelő Clavi­eeps purpurea törzsünknél 3—'5-szörös volt. Itt az össz-alkaloid értékein belül az ergometrin tartalom növekszik jelentősebben ('153.739 sz. magyar szabadalmi leírás). A termelés gazdaságosságának további foko­zása megkívánta a sziintnövelő vizsgálatok foly­tatását és olyan körülmények, vagy adalékok keresését, amelyek a vízoldékony alkaloidokon túlmenően a peptidalkaloidok csoportjába tar­tozó termékek mennyiségét is fokozzák. Ismert, hogy a peptid-itípusú alkaloidok, mint az ergot­aniin- és az ergotoxin-esoport tagjai zömben a rnioéliumban halmozóidnak fel, ellentétben a vízoldékony ergometrinnel, vagy klavin-típusú alkaloidokkal, melyeket a gomiba a táptalajba kiválaszt (Experiemtia 22, 415, 1966). Esetünk­ben is a peiptidalkaloidok a fermentáció utolsó napjaiban is túlnyomórészt a mdcéliumból vol­tak kinyerhetők, megjelenésük a lében csak a micéliumsejtek részleges szétesésének volt be­tudható. Feltételezhető volt tehát, hogy a pep­tidalkaloidok termelése a kialakult micélium mennyiségével szorosabb összefüggést mutat. A micélium-mennyiség növelésére megkísé­reltük ismert állati, ill. növényi növekedést serkentő, analbolikus hatású anyagok adagolását, abból a meggondolásból, hogy amennyiiben be­folyásuk az adott mikroorganizmus anyagcseré­jében is érvényesül, az általános fehérjeszinté­zist fokozó hatáson túlmenően esetleg kedve­zően befolyásolhatják a pepitidialkaloidmolekulák kialakulását az oldallánoot képező aminosavak beépülésének fokozásával. Az ainabolikus anyag­cserét serkentő hatás valószínűségét fokozta, hogy korábbi szerzőknek sikerült alkaloidot niem termelő Clavieeps purpurea törzs növeke­dését különböző vitaminok adagolásával fokozni. (Vestn. Miosk. Univ. Ser. VI. Biol. Pochvoved. 20, 23, 1965.) A vizsgálatok három vegyületcsoportra: a szteránvázas anaibolikumok, giibberellinek és a vitamin B^szerű vegyületek csoportjára ter­jedtek ki. Valamennyi vegyületcsoportiban talál­tunk olyan képviselőt, mint pl. az 1,2-dehidro­^17-métiltesztoszterom, a gibberellin A3 , vagy a B12 vitaimin, amely Clavieeps törzsek szaprofita tenyésztésénél megfelelő kancentrációban ada­golva a kifejlődő micélium mennyiségét növeli. Szteránvázas anabolikuim esetében az elő­nyös koncentráció 0,01—0,1 gamma/ml, ennél nagyabb mennyiség gátlólag hat. Gibberéllm­savnál a hatékony koncentráció 0,1 gamma/ml, B12 vitaminnál 0,01 gamma/ml felett van, utób­biaknál a vizsgált határokon belül — 10 gam­ma/ml-ig — gátlás nem volt kimutatható. Nö­vényi és állati szervezetéknél alkalmazott nö­vekedést serkentő anyagokkal tehát mikro­organizmusok — esetünkben Clavieeps fajták — szaporodása volt elősegíthető. Az alkaloidtermelésre gyakorolt hatást vizs­gálva a három vegyületcsoport között már lé­nyeges különbség adódott. Míg a szteroid ana­boliikumok és gibberellinek alkaloidszintre gya­korolt hatása kismértékűinek mutatkozott, addig a B12 vitamin 0,01 gamma/ml feletti mennyi­ségben az alkaloidsziintet 2—3-szorosára növeli. Az ilyen mértékű alkaloidszint-növekedést a gomiba növekedését serkentő hatás már egyma­. gában nem indokolja, a B12 vitamin esetében tehát valamely az alkaloidszintézist közvetlenül befolyásoló szerepet is fel kell tételeznünk. Megvizsgáltuk ekkor, vajon Clavieeps törzsek parazita növekedése során, a'makor azok rozs­kalászom vagy fűféléken nagy alkaloidtartaknú szklerócluniokat alakítanak ki, lehet-e jelen B12 -szerű vegyület. A talajbaktériumok funkció­ja folytán talajmintából mindig kimutatható Bj2 vitamin, ill. B12-szerű faktorok; a vizsgált esetben a talajminta domináló vegyülete Faktor B (etiokobalamin) volt, ezt sikerült a rozs­szárból is kishányadú B12 vitaminnal kísérten kimutatnunk. A parazita körülményeik között lezajló anyarozsalkaloidtermeléaben tehát nyom­nyi mennyiségű B12 -szerű vegyület katalitikus befolyása elképzelhető. Nem meglepő, hogy a vegyületcsoportból nagyobb mennyiségben a Faktor B volt jelen, ez ugyanis a baktériumos B1 2-termelés alapvegyületeként ismert, mely nukleotid adagolás mellett alakul át teljes ér­tékű B1 2-vitaminná. A Faktor B növekedést fo­kozó hatása nem minden esetben érvényesül, pl. Lactobacillus leiűhmannii csak Bi2-vitamin jelenlétében nő, Faktor B a vitamint nem he­lyettesítheti. Kérdéses volt ezért, hogy mester­séges táptalajian szaporított Clavieeps törzsek hogyan reagálnak Faktor B adagolására. A kí­sérletek eredménye szerint a növekedés fokozó­dása és az alkaloidszint emelkedés azonos volt, mint hasonló mennyiségű B12-vitamin jelenlété­ben, a Cleviceps törzsek számára tehát Faktor B jelenléte — a parazita szaporodáshoz hason­lóan — a fermentáció során is fiziológiás je­lentőségű és mind a növekedésre, mind az al­kaloidtermelésre kedvező hatású. E felismerések alapján tehát a találmány szerinti eljárásiban a Clavieeps törzsek szapro­fita, fermentációs tenyésztését növekedést ser­kentő, anaibólikus anyagok, elsősorban B12 vita­minszerű vegyületek, elsősorban Faktor B je­lenlétében' folytatjuk le. Ezeket az anaiBolikus anyagokat a tenyésztés táptalajához adagoljuk, vegyületfajMtól függően 0,01—10,0 gamma/ml mennyiségben. A táptalaj készítésekor az egyéb komponen­sekhez viszonyítva jelentéktelen mennyiségű adalék nem okoz számítható munka- vagy költ­ségtöbbletet, alacsony koncentrációja folytán nem befolyásolja sem a tenyészet habzását, sem a fermentlé feldolgozhatóságát. A 106—10s­szorosára felhíguló adalék kémiai tisztaságával kapcsolatban nincs különleges követelmény, az illető gyártások nyers fázistermiékei jól alkal-10 15 20 25 30 35 40 Í5 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents