158727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines és fekete fémfelületek védelmére szolgáló korróziógátló kompozició előállítására
158727 3 4 Az első célkitűzés elértető, ha a kompozíció Ezek: apoláros komponenseként szilárd szénihidrogén vagy kőolajterméket választunk, pieldaui masro- és mikrokristályos paraffint, oerezántt, továbbá ozokeritet, valamint az említett termé- 5 kek keverékeit egymással, vagy analóg szénlepárlási termékeket azzal a kikötéssel, hogy a szénhidrogén komponensként választott termék saras anyagolt vagy színesfémekkel reagáló kénvegyületeket nem tartalmaz, illetve azokat előzetes és általában ism'ert finomító eljárással lí! eltávolították. A termék minősége n?m romlik, ha a szénhidrogénkomponens 40%-ig terjedő olajat tartalmaz, ezért vazelin, petrolatum, panafifingiacs is használható komponensként, vagy egymagában. A fent felsorolt tier- 15 mékeket a felvihetőség érdiekében a célnak megfelelően az alábbi típusú oldószerek közül kiválasztott anyagokkal vagy azok elegyével liehet hígítani, úgy hogy a védőanyag és oldószer súlyaránya 1:8 és. 8:1 közé essék. A vá- 20 lasztiható oldószerek a tűzveszély és egészségvédelem előírásainak megfelelően a következő csoportokból választhatók ki: szénhidrogén oldószerek, különböző forrás- i5 ponttartománya benzin és petrolatum párlatok, finomítványok, valamint ezelkfc"! .alküliWí"-^ egyedi szénhidrogének pl. benzol, toluol és további homológjaik, ciklopentán, ciklohexán és homológjiaiik; nem ásványolaj eredetű szénhid- ';C rögén oldószerek, pl. terpentin, barnaszén-kátrány ^párlat, stb. de célszerűen olyan oldószer elegy, melynek forirásponttartománya 150 efelett van. E csoportba tartozó oldószerek további föltétele, hogy szennyező, reakcióképes oxigén 25 és kénvegyületeket ne tartalmazzanak; klórozott oldószerek, pl. kloroform, széntetraklorid, diiklóretán oldószerek, pl. kloroform, széntétrakloriid, triklóretén, tetrakióretán stb. de célszerűen olyan klórozott oldószer, vagy azok keveréke, melynek forráspontja 80 Cc felett van. A második és harmadik feltétel teljesítésiének feltétele, hogy egyrészt az adalékanyag elég erősen kötődjék a felülethez, másrészt az atimosztferiliákat kellően taszítsa, harmadszor minden előirányzott fémfelületen előnyös Védőhatást fejtsen ki. E három fcöweteamény teljesítése az irodaloimlból ismert egyedi adalékok legnagyobb részének alkalmazását kizárja és egyetlen adalék alkalmazásával nem is érhető el. Vizsgálataink során arra a megállapításira jutottunk, hogy az aromás aminők és ezek közül különösen a polioiklusos telítettek és aromások amin származékai, fefcetefémiek és számos színesfém esetében is jiellentős védőhatással rendelkeznek, amely bizonyos, feltétel mellett a követelmény éknek megfelel, de egyúttal adott formában több hátrányuk is van. a) Kismolekulasúlyú aromás aminők kellemetlen szaga és mérgező volta valamint egyes színesfémekkel szembeni reakcióképessége célul kitűzött színesfémekre vonatkozó általános védőképességeit nem tesz lehetővé. b) A nagy molekulasúlyú aromás aminők, főleg a kondenzált gyűrűs aminők ebiből a szempontból kedvezőbbek ugyan, de az előirányzott szénhMirogénfcözegfoen olyan rosszul oildódníák, hogy közvetlenül a szükséges koncentrációban nem vihető be. Emellett bizonyos esetekben színesfémekkel ezek is reagálnák. Egyik adalékkompomens, tehát célszerűen valamely kondenzált gyűrűs aromás acminnak olyan szulbsztituált szármiazéka, amelyben a szubsztituens egyben növeli az oldékonyságot és csökkenti az amin csoport agresszivitását, de anélkül, hogy a korróziógátló hatást kedvezőtlenül befolyásolná. Megalapításaink szerint ilyen típusú származékok az aromás aminők hosszűlánicú zsírsavaikkal alkotott sói, vagy amidjai. Az ilyen típusú adalékok szímesférnek átmeneti védelmére olyan kis kon centráciában hatékonyak, amely az átmeneti védőzsíradékokban az eddig alkalmazott koncentrációknál lényegesen alacsonyabb. A negyedik feltételi teljesítése számos nehézségbe ütközik, és külön kell választani a hőállóságot és hidegállóságot, valamint egyidejűleg tekintetbe kell venni, hogy kellő rétegvastagság biztosítása céljából az előirányzott szénhidrogén komponensek közül nem feltétlenül szükséges, de célszerű a panaiffinos jellegű összetevők legalább részleges felhasználása. A panaffinos jellegű összetevők felhasználásával a hőállóságot legfeljebb +50 C°4g, a hidegállóságoí —10 Cc -ig biztosíthatjuk. Ezen hőfok felett a termiek megolvad, alatta rideggé, törőssé válik. A hőállóság biztosítására ismert eljárás ásványolajtermékekhez szappanok adalékolása. Ezek közül a jelen célkitűzésnek különösen megfelel a magnézium sztearát, alumíniumsztearát, de elvben alkalmazhatók mindazok a fém szappanok, meilyák vízállóiak, nem vegyérték Változtatóak és ásványolajokkal való keverékben a termék olvadáspontja 70—1.20 Cu körött van. A szappanok anionja lehet bármely 6 szénatominál nagyobb lánchosszúságü zsírsav, dikaíibonsav, monooxikarbonsav és olyan ciklusos karbonsav, melynek oldaillánca niagyobib mint 6 szénatomú és végül bármely analóg szulíonsav. A szappanok kiválasztása tekintetében feltétel, hogy színesfémekkel eis oxidatív hatásokkal szemben ellenállók legyenek, tehát ne legyenek változó vegyórtékűek, a színesfémeknél pozitívabbak legyenek és anionjuk ne tartalmazzon telítetlen kötést. Fenti kikötéseknek célszerűen megfelelnek a vízben oldhatatlan alkáli, alkáld^földfém és földfémsztereátok illetve azok sztearins avval 10 15 20 25 ;-;C 25 •;o vr > 50 55 -7
