158698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg, vitrokristályos anyagok, kerámiai anyagok és kőzetfélék tulajdonságainak módosítására
158698 9 10 érintkező pépszerű közeget: a falaik alakja és elrendezése olyan, hogy az egymással szemben álló fialak felülete közötti távolság az említett felületek különböző helyein egymásitól küFönböző legyen; tartalmaz továbbá ez a készülék az említett kád hevítésére alkalmias eszközökéit, hagy a kád és annak tartalma oly hőmérsékletre legyen hevíthető, amelyen a kezelendő tárggyal érintkező, megfelelő összetételű köziegből atomok, moflielkulák vagy ionok diffundálhatnak az említett tárgy anyagába. Az említett kád falai egymástól eldkit.romasian el lehetnek szcgetelve és egy elektromos erő-forrással lehatnak összekötve, amely így elelkitrome<s teret hoiz létre az említett - falak között. A találmány különféle pákiaképpani megvalósítási módjait az aléblbialkiban a csatolt vázlatos rajzok alapján fogjuk ismertetni; a rajzóikon az 1. ábra a találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módját szemlélteti vázlatosan; ia 2. álbira az eljárás egy módosított kiviteli aiialkját szemlélteti; a 3—7. ábra a különféle differenciális edzési mintákat szemlélteti példaképpen; a 8—11. ábrán a közegnek az üveglapén való különféle elrendezési módjai láthatóik, előre meghatározott eloszlási minták sízerint; a 12. ábra az elj arás olyan (kiviteli módját szemlélteti, aimely szerint az üvegttíapot meghatározott minta szerint előzetesen bevonjuk egy a diffúziót korlátozó anyaggal; a 13. ábra egy más .bevonatképzési módot mutat, a közeg ellőne meghatározott minta szerinti nem-egyenletes elosztásiával; a 14. ábra egy a 12. áíbfla szerint előzetesen bevont üveglap kezelési eljárását szemlélteti. Az 1. ábrán szemléltetett eljárás esetében a kezelendő (11) üveglapot, amely pl. közönséges mész-szóda üvegből vagy boroszilikát-üvíegibŐl készülhet, egy (1:2) hordozóra helyezzük, két hornyolt belső felületű (13) lemez közé. A (11) üveglap ós a (13) lemezek közötti térközt a (15) közeg tölti ki, amely az üvegbe diffundáló ionokat, pl. kálium-ionokat szolgáltató anyagot tartalmaz. A közeg tartalmazhat az ionizálódó 'anyagon kívül valamely töltőanyagot, pl. kaolint is. A töltőanyagiok mennyiségi aránya szabja meg az üvegbe történő diffunidálás céljára rendelkezésre álló ionok mennyiségét. A közeg tartalmiazihat továbbá valiamely üvegszerű vagy nemüvsgsizerű ionesierélő anyiagiott, pl. finoman elosztott káli-üvegeit vagy kálium-ionokban előzetesen feldúsított monitmorillonitot is. Az ilyen ioncserélő anyag felvesz az üvegből a közegbe diffundáló ionokat és további ionokat szabadít fel az üvegbe való diffundláltatás céljlaira. A (13) lapokra nyomást alkialimiazunk — amint ezt a (14) nyilak jelzik — hogy ezzel biztosítsuk a közegnek különböző vastagságú rétegeikben történő elhelyezkedését, a lemezek belső felületén kiképzett hornyoknak megfelelően. Az 1. ábrán láttató összeállítást azután egy olyan bavítőberendezésbe helyezzük, amelyben a hőmérséklet eléggé magas ahhoz, hogy a közeg rétegei és az üveglap között a kívánlt ioncsere létrejöjjön. Feltételezve, hogy a közeg: káliium-ionokat tartalmaz, amelyeket az üvegbe diffundáltaitunk nátrium-ionokra kicseréfljve őket, a hőmérsékleteit az üveg megeresztési pontja alatt tartjuk, hogy így nyoimáfeBzülitségefciet hozzunk létre a lehűtés során. az üveg külső rétegeiben. Annak kövatkiezitélben, hogy a közeg egyes rétegei különböző vastagságúak, az üvegbe történő diffundáltatás céljlaira rendelkezésire álló ionok koncentrációja a közeg-réteg különböző helyein eltérő; a koncentráció e változásai egy megihaitározoitt mintát követnek, a (13) lemezeik által kialakított változó keresztmetszetnek megfelelően. Ennek következtéiben az üveglap differenciálisán kapja a kémiai edzést, az előre megfaaftározolfit mintának megfelelően. Az üveg külső rétegeiben létrehozott nyomófeszültiségek a legnagyobb értékeket azokon a felüilet-nászeken mutatják, amelyet a közeg legnagyobb vastagságú rétegeivel álltak érintkezésiben. Ha az ily módon differenciálisán edzett üveglap törilk, akkor a lap önmagától sziStesik kisebb darabokra, mint az egyenletesen edzett üveglapok. A közeg olyan összetétele esetén, amely biztosítja, hogy a kialakított közeg-rétegek a (13) lemezek eltávolítása után is az üveghez tapadva maradjanak és megtartsák kialakított változó keresztmetszetű alakjukat, a (13) lemezeket a havítőlharendezésben történő kezelés előtt el is távolíthatjuk. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a káliumsót, amelyet az üveglap és a lemezek közötti térközbe bevittünk, megolvasztjuk, hogy az szilárdan tapadó bevonatot fcéépezzen az üveglap felületén, vagy pedig pépszerű bevonatot alakíthatunk ki, amiely a só melletti valamely erre alkalmas töltőanyagot is tartalmaz. Lehetséges oly módon is eljárni, hogy a közegéé pasztaszerű alakban alkalmazzuk, aimely a káilitumsót pl. szemesés alakban vagy egy folyadékban, pl. alkoholban szuszpendálva vagy vízben oldva tartalmazza, valamely por alakú töltőanyag hozzáadásával vagy éneikül. Az ilyen eseteikben a (13) lemezeket csupán arra alkalmazzuk, hogy az üveglapra felvitt pasztaszerű bevonatréteget a kívánt változó keresztmetszetű réteggé alakítsuk. Az 1. ábrán szemléltetett eljárásmód alkalmazható olyan esetekben is, amikor a kémrJai edzési eljárás során lítium -ionokat diif fundáltatunk az üveg anyagába, nátrium-ionokkal történő ionesere során, az üveg feszültségi pontja feletti hőmérsékleten. Az eljárásnak abban a módosított alakjában, amelyet ugyancsak az 1. ábrával kapcsolatban ismertethetünk, a lemezek, amelyek az üveglap mellett vannak elrendezve, egy előre meghatározott minta szerint perforálva vannak és ilyen 10 15 20 25 cO 35 40 45 50 55 60 5
