158698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg, vitrokristályos anyagok, kerámiai anyagok és kőzetfélék tulajdonságainak módosítására
158698 11 12 alakban helyezzük őket el az üveglap két át- . ellenes oldalával érintkezve és az egész így elrendezett együttest bameríitjük a kémáiai edzőfürdőbe, amely az üvegtbe difiíundáltatandó ionokat saolgáltaitó só vagy sók olvadékaiból áll. 5 Az ioncseirie túlnyomórészt az üveglap felületének azon részein- megy végibe, amelyek az említett lemezek perfaráaiódn keresztül érintkezhetnek a megolvasztott sófürdőyel. 10 A 2. ábra .egy az 1. ábrával kapcsolatiban ismertetett eljáráshoz hasonló eljárás-változatot ismertet. A 2. ábrán a kezelésnek alávetendő mintázott (11) üveglemez láttató. Ebben az esetben a (13) lemezek egyenletes keretsztmetszie- 15 tűelk. A (15) közeg rétegvastagságának előre meghatározott rendszer szerinti változtatását az az üveglap mintázata biztosítja. Az edző kezelésit meggyorsítjuk azáltal, hogy a (17) generátor és a (16) összekötő csatlakozások segítségével 2 o váltakozó elektromos potenciált alkalmazunk a (13) lemezekre. A (13) lemezek elektromosan vezető anyagból, a (12) taritószervek pedig elektroimosian szigetelő anyagiból vannak elkészítve; ez •utóbbiak a (Hl) üveglap alsó élével érint- 25 kéznek, hogy ezáltal ki legyen küszöbölve a (1Í3) lemezek közötti rövidzárlat ia (15) közegen keresztül. A 3—7. ábrán különféle differenciális edzési minták Hathatok. A 3. ábrta szerint a i(18) vonalak keskeny edzesd zónákat képeznek, amelyeikben a nyoimófeszültiségek nagyobbak, imlint a közbenső szélesebb (19) zónákban. Törés esetén az üveglap e zónáknak (megfelelő hosszúkás darabokra esdik szét. A szétesés kisebb darabokra történik abban az esetben, ha az üveglap átellenes, oldalát egy hasonló minta szerint, de oly módon edzzük, hogy ia (18) vonaliaknak magfelelő keskeny zónák ferde szög lalatt keresztezzék az üveglap másik oldalán kialakított edzési zónák irányát. oldalon pedig ellenkező hajlásszögű szűk edzési zónák varinak kialakítva, iamielyök a 3. ábra szerintinek megfelelő (19) sávokat kisebb (22, 23) félültetrésziekre osztják tfiel, iamíelyakfaen az edzés kisebb mértékű. Törés esetén a feszültségek áltálában a (22) nagyobb .felület-részek körvonalai mentén terjednek, azuitán pedig a kisebb (23) felület-részeket elválasztó vonalaik mentén. Az üveglap darabokra való szétesését, amely a törést előidéző feszültségek előre meghatározott vonaliak mentén való továbbterjedésének a következménye, elősegíti az, ha számos olyan szöglat van kiképezve, amelyben az edzesd vonalak szögben találkoznak egymással. Ebből az okiból a 6. ábra szerinti edzési minta, amelyen a (24) ferde szögű zeg-zugos edzési vonalak vannak kialiaíkítva, idlőnyösebb a 3. ábra szerinti mintánál; amint a 6. ábrán Hatható, a ferde szögű edzési sávoknak legalább egy része tovább osztható fel a (25) hatszöges felületrészekire. A 7. ábra olyan hatszöges edzési mintát mutat, amelyben a maximális mértékű edzésnek megfelelő vonalak hiatszöges, f elüilétrászeket zárnak körül, de. amelyen a szögletek egyike sem olyan éles szögű, mint a '6. ábra szerinti hatszögeiken. és ezért az ilyen edzésű üveglap törés esetén oly darabokra esik szét, amelynek kevésbé vannak éles, vágó szögleteik. A további ábrákon is különféle differenciális edzési minták kialakítása módját szemléltettük és ezeket az alábbiakban ismertetjük közelebbről : A 8. ábrán szamjéitatett módszer szerint a közeget a (11) üveglapra egy (26) görgő alakjában kiképezett szerszámimial visszük fel; ezt a görgőt a (29) vezetősinek hordozzák és vezetik végig az üveglap felületén. A különböző elérhető lehetősiégek szemléltetésére ez az ábra hároim részre van felosztva. A baloldali részen a görgőn végtelen felületi hornyok vannak kör alakiban kialakítva és ezeket a (28) biosszirányü hornyok metszik. Az ábra fcözqpső részén a görgő felületén csak a kör alalkban haladó (27) hornyok vannak kiképezve. Az ábra jobboldali részén a görgő felülete sima és az üveglap felületén van imiimtázat kialakítva. A közegnek azt a • mennyiségét, amelyét bevonat alakjában fel akarunk vinni az üveglap felületére, egy (32) halomban .ráhelyezzük az üveglapra, azután a görgőt ide-oda mozgatjuk és rászorítjuk a közeg pépes lanyagára, hogy így egy réteget a!akíteunk ki az üveglap felületén, .amely a görgő felületének 'a mintázata — vagy sima felületű görgő alkalmazása esetén az üveglap felületének a mintázata — által megszabott változó keresztmetszetű rétegben- oszlik el az üveglap felületén. Ha a görgőn csupán párhuzamosan körben futó végtelen hornyok vannak kialakítva, akkor az üveglap felületén képződő közeg-réteg párhuzamos elrendezésben' olyan zónákat fog mutatni, amelyekben a közeg vastagsága nagyobb, mint a közbülső zónákban, míg ha a görgő felületén (28) axiális irányú hornyok Kisebb rszekre esik szét törés 'esetén az üveglap abban az esetben is, ha mindkét oldalát a 4. ábrán látható sakktábla-mintának megfelelően edzzük. Ezen az ábrán az egymást metsző (20) vonlalak keskeny zónáklat képviselnek, amelyekben az edzés nagyobb fokú, mint az őket elválasztó (21) felület-részeken. Ha viszont |az üveget kisebb imórtékben edzzük a keskeny (20) zónákban, mint a (211) felület-^raszäken, iáikkor a törés esetén bekövetkező szétesés a körfTiményektől (függően vagy ugyanilyen, vagy valamivel kevésbé finom és szabályos, mint az előbbi esetben. A 4. ábrán látható edzesd mintához hasonló, de különböző méretű (21) felületeiket mutató edzési minta is alkalmazható, azt tapasztaltuk azonban, hogy az eredményék ilyen esetekben neim különböznek lényegesen az előbbiektől. . 60 Az 5. ábrán olyan ed;zési iminta látható, amely a 3. ábrán bemutatott esetihez hasonló keskeny edzési zónáikat tartalmaz, egymással párhuzamosan, ferde szögiben elrendezve, az ••ellentétes 65 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 6
