158698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg, vitrokristályos anyagok, kerámiai anyagok és kőzetfélék tulajdonságainak módosítására

7 158698 8 vonjuk be meghatározott minta szerint. Olyan esetekiben, amikor a diffúzió egy folyékony közeget tartalmazó fürdőből történik, a keze^ lendő lap pl. függőlegesen lehet elhelyezve oly módon, hogy egyitk vagy mindkét felülete a fürdőt tartalmazó tartány függőleges falaitól kis tériközzel elválasztva lehet elrendezve és így a folyékony közeg felfelé, vagy lefelé irányuló ánarnlésa hozható létre az ionok diffúziiójránaik végibemenetele köziben. Ha a közegben jelenlevő ionok a kezelendő lap anyagából kilépő nehezebb ionokra cserélődnek ki, akikor a folyékony közeg árama lefelé fog irányülni, míg ha a közeg ionjai a kezelendő test anyagából kilépő könnyebb ionokra cserélődnek ki, akkor a folyadékáraim felfelé fog mozogni. Az említett fial, vagy falak jelenléte következtében ezek a íolyadékéraimlások állandó jellegűek, a fürdő különböző szintjeiben esetleg fellépő oldalirányú áramlások; nem zavarják meg őiket, és így a diffúzió hatásai eléggé jól szabályozhatók. A bediffundálftatandó ionokat szolgáltató folyadékrétegek felfelé vagy lefelé irányuló állandó mozgása követ"keztéiben e folyadékrétegelkbien a szolgáltatott ionok koncentrációja a folyadékréteg áramlásainak irányában változni fog és így a kezelés hatása gríadiens^szierűen változhat a kezelendő lap felülete mentén. E gradiens adott esetben előre megszabható és bizonyos termékek esetéiben igen előnyös is lehet a szóibanforgó termék későbbi felhasiználásii célja szempontjából. A találmány szeriniti eljárás egy-másik kiviteli módja esetében a kezelendő lapot oly módon helyezhetjük el a diffúziós fürdőben, hogy ebben egy a folyadéknak a felülethez való jutását gátló falait vagy szitát 'helyezünk el. amely a kezelendő felülettel bizonyos pontokon, érintkezik. Ezáltal is biztosítható, hogy a kezelendő lap felülete szeiieíkjtíven vagy differenciálisán legyen kitéve a diffúziós hatásnak. Ilyen differenciális hatás érhető el pl. oly módon, hogy a kezelendő lap felületéivel egy perforált ernyőző-áaliat hozunk érintkezésibe a kezelés folyamán; ilyen esetekben a (perforációik helyén a diffúziós hatás nagyobb lesz, mint egyéb helyeken. A kezelendő lap felüliével érintkező folyékony közegnek előre meghatározott minta szerinti nem-egyenletes eloszlása azáltal is biztoisítlhiató, hogy egy nem perforált, de megfelelően alakított, pl. hullámois falat érintkezítetünk a kezelendő felülettel, vagy oly módon alakított falat alkalmazunk, amely bizonyos „zsebeikben", üregekben a közeg bizonyos mennyiségeit tartalmazza és ezáltal biztosítja a közeg egyenlőtlen eloszlását. Az ilyen zsebek zónáiban bekövetkező diffúzió mértéke függ többek között a sízóibaniforigó zsebek mélységétől ; minél vékonyabb az így rendelkezésre álló folyadéknéíteg ezeken a helyeken, annál hamarább fog itt a folyadék elszegényedni a diffúzió céljaira rendelkezésre álló ionokban. A kezelendő lap felületén kialakított bevonatrétegből végbemenő diffúzióval egyidejűleg egy folyékony közeget tartailmiazó fürdőből, vagy egy gáz alakú közeglből történő diffúzió is lefolytatható, így a kezelendő lapot bevonhatjuk egy erre alkalmos közeggel és ebből a diffúziót lefolytathatjuk, Miközben az így bevont lapot egy folyékony közeget tartalmazó fürdőbe meríthetjük, amely szintén szolgáltat ionokat a lap anyagába vialó diffundáltatás céljaira. Ilyen eljárásimód alkalmazása esetén a kívánt differenciális hatást elérhetjük oly módon, hogy változó vastagságú és/ivagy összetételű bevonatréteget képezünk ki, vagy' pedig egyenletes összetételű és vastagságú beivonia6réiteg alkalmazása mellett - a folyadékfüirdő hatását csak bizonyos helyeken engedjük érvényesülni, pl. valamely perforált szitának a bevoniaitiréteg és a folyadék közié helyezése útján, hogy így a diffúzió bizonyos helyéken magyóbbfokú legyen, mint a kezelendő felület más helyein. Az előre meghatározott minta szeriinti diffierenciáliis kezelés elérésére alkalmas fentebb említett módszerek mindegyike, vagy legalábbis legtöbbje hasonló módon aűkalmazlható más fizikai alakú, pl. üreges vagy különböző alakokra sajtolt üvegtárgyak kezelése esetén is. A találmány szerinti eljárás fő alkalmazási területe azonban a lap alakú üveg kezelése, a kezelt lap törési tulajdonságainak módosítása céljából, annak elérésére, hagy a lap törés esotém előre meghatározott méretű darabokra essen önmagától szét. Ebiből a célból a kémiai edzést előnyösen kizárólag egy, a lap felületét viszonylag • kis fielületrésizekffie felosztó vonlaihálózat mentén végezzük. Ezek a kis felületrészek előnyösen egymástól eltérő méretűek lehetnék. Ha az így edzett vonalak hálózata vegyesen nagyobb és kisebb felületrészek sokaságát alakítja ki, akkor a töirést előidéző feszültségek elsősorban a nagyobb felülatrészék körvonalai mentén terjednek tovább. Ismeretes, hogy az ionoknak az üvegtest anyagába történő diffundálása elősegíthető azáltal, hogy egy elektromos teret létesítünk az üveg és az üveggel érintkező, az üvegbe diffundáltaltandó ionokat szolgáltató közeg közötti határfelületen keresztül. A találmány szerinti ioncsere lefolytatása során is alkalmazhatunk elektromos teret a kívánt diffúzió elősegítésére. Ezt az elektromos teret oly elektródok között létesíthetjük, amelyek között a kezelendő anyag elhelyezkedik. Ilyen elektródként például annak az edénynek ill. tartálynak a falai szolgálhatnak, amely a kezelendő anyaggal érintkezésiben álló közeg rétegét ill. rétegeit befogadja. A találmány köre kiterjed a fent leírt eljárás kivitelezésére alkalmas készülékre is; ez a készülék egy oly kádból áll, amelynek a falai olyan térközzel vannak elrendezve, hogy a kád befogadhassa a kezelendő üveg- vagy más testet és annak két ellentétes: oldalán a vele 10 15 20 25 2U 35 40 45 50 55 60 4