158640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazolok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

158640 köt tartalmiaz, akkor a szuíbsatituens a fenil­gyűrű arto-, méta- vagy parta-ihelyzeitében áll­hat, rendszerint azonban a para-helyzatet tart­juk előnyösnek. Az R2 szuibsztituens alifás kar­bonsavgyök, éspedig eoeteav- vagy n-proplion­sav-gyök, vagy ezen gyök só-, észter- vagy amid^származéka. A találmány szerinti oxazoloik közül azokat tartjuk előnyösnek, amelyekben laz R1 szubszti­tuens a vegyület 2-ihelyzetében áll. A találmány oltalmi köre kiterjed az (I) ál­talános képletű új oxazolok és ezen vegyületek savas addíciós sóinak előállítására, amely ve­gyületek 2-helyzetéiben- R1 vagy R 2 szuibsztitu­ens áll, míg R1 és R 2 szubszitlituensek jelentése a fentiekkel megegyezik, azzal a megszorítás­sal, hogy ha R2 szufosztituens 4-Jhelyzetű n-pro­pionsav-gyäk, iákkor a 2-helyzetű ,RJ szubszti­"tuens nem lehet helyettesít etilen fenil-csoport^ Az új vegyületek közül külön kiemeljük azo­kat a származékokat, amelyékben R1 szubszti­tuens fenil- vagy halogénezett fenil-, főként klórfenil-gyök és R2 sziubsztiituens eoetsavgyök. Az (I) általános képletű oxazolok a szubszti­tuált oxazolgyűrűt tartalmazó vegyületek elő­állítására ismeretessé vált módszerekkel állat­hatok elő. A találmány szerinti (I) általános képlietű vegyületek előállítására irányuló eljá­rást azzal jellemezzük, hogy R1 és R' 1 szubszti­tuenssel megfelelően szulbsztiituállt egy vagy több reialkciőkampionenst — amely vegyületek­ben R' szubsztirtuens jelentése a fentiekkel egyezik, inig R'' R2 -vel azonos vagy azzá ala­kítható csoportot jelent — ciklizálunk és adott esetiben a kapott vegyület R4 szubsztitiuensét a kívánt R2 sziibsztituenssé átalalkítjuk. Az oxa­zolok előálflításánél felhasznált ciklizáMsi eljá­rások közül utalunk pl. Elderfiald E. Robert •„Heterocyclic Compounds" című könyv 5. kö­tet 302—323. oldalaira (kiadó: Wiiley and Sons 1957). Az alábbiakban felsorolt eljárás válto­zatokat azonban különösen előnyösnek tartjuk, ezért külön kiemeljük. Az eljárásválitozatokban szereplő R1 és R' 1 szubsztituensék jelentése a fentiekkel megegyezik. 1. A 24ielyzetben R4 szuibsztituenst és a 4-helyzettiben R1 szubsztituenst tartalmazó oxazo­lok előállítására valamely (II) általános kép­létű aeilészítert egy nitrogén-donor gyűrűzáró ágenseiéi, pl. karbamliddal vagy ammóniával ciklizálunk, majd adott esetben az R4 szubszti­tuenst R2 szubsztituenssé átalakítjuk. Ammonias reakoióíkomponens lesetén célsze­rűen ammóniumsókat, pl. ammóniumacetátot használunk fel jégecetes közegben. A kiinduló­anyagkénit használt (II) általános képletű ve­gyületek oly módon készíthetők, íhogy vala­mely (Ha) általános képletű vegyület aikáli­fémsóját — ahol M alíkáílfémiaitomot jelent — valamely (IIb) általános képletű o-hálogénalkil­-arilketonnal reagáltatjuk, amely utóbbi kép-10 15 2ü 25 K0 35 40 45 50 55 60 65 létben Hal agy halogénatomot képvisel. Pl. bo­rostyánkősavas metüészter natriums óját először fenaeilbromiddal, az így kapott metil-fenacil­-szukainátot pedig jégecetes közegben karbamid­dal reagáltatjuk és így gyűrűzárást végzünk. 2. A 2-hélyzatibien R'1 szubsztituenst és az 5-helyzetban R1 szdbszftittuienst itartalmazó oxa­zolszéranaziékolkat úgy állítjuk elő, hogy vala­mely (III) általános képletű a-smiinokietont vagy ennek valamely savas addíciós sóját egy (IV) általános képletű savhalogeniddel— amely képletben Hal egy hálogánatomot jelent — rea­gáltatjuk, és adott esetben az R/j szubsztituenst R2 szutbsztiiituenssé átalakítjuk. Például fenaicil­amin-hidiriagiéniMorlidot piridJines közaglben ß­-fcarfcometoxi-prqpionilkloriddal gyengén mele­gítünk. Az R'1 szubsztituens az 1. és 2. reakció­vázl átokban előnyösen alkoxikarbonilialkil-gyö­köt jelent. 3. A 4-helyzetben R'1 szubsztátuensit, míg a 2-ihielyzeitben R1 szuibszitituenst tartalmazó oxa­zolokat akként készítjük, hogy valamely (V) általános képletű a-faálogénketont — amely képletben Hal egy halogénatomot jelent — egy (VI) általános képletű aimiddal reagálta­tunk és adott esetben az R'1 szubsztituenst R 2 szubsztituenssé átalakítjuk. R'1 szubsztituens előnyösen halogénezett alkilgyököt, pl. Mórme­tilgyököt jelent és az így képzett oxazolt ezt követően egy alkáli fémicianiddal, pl. kálium­cianiddal reagáltatjuk, végül pedig a sav elő­állítása célj'álból hidrolizáljuk. A reakeiókompo­nenseiket valamely lúgos anyag, pl. kalciurn­karibomát vagy natriumkarbonat jelenlétében célszerűen oldószeres közegben melegítjük. Al­ternatív eljárási változat szerint a lúgos anyag felhasználását mellőzzük és a reakciókompo­nenseket oldószeres közegben, pl. dimetilform­amidban melegítjük. A fenti; eljáráseklban használt kiindulóanya­gok ismert vegyületek, vagy a technika, állása szerinti módszerekkel analóg előállíthatók. A kapott oxazol R/h szubsztituensének R 2 szubsztituenssé történő átalakítására az alábbi reakciókat használjuk: 1. a halogénalkil-esoportot alkálicianiddal reagáltatjuk, és .a kapott nitrilt faidrolizáljuk • vagy 2. a Ikaiboxll-csoportot egymás után halogé­nezőszerrel. diazometánnál, majd katalizátor pl. ezüstoxid jelenlétében vízzel, egy alkohollal, ammóniával vagy egy aminnal reagáltatjuk (Arndt-Eistert reakció), vagy 3. az észter-, nitril- vagy amid-csoportot egy hidroliizálószeirrel reagáltatjuk, vagy 4. a karbonsav-csoportot észteriezzük vagy 5. az észter-csoportot ihidroxilaiminnal reagál­tatjuk, vagy 6. a nitril-ösoportot észter-, arrád- vagy kar­borsav-csoporttá hidrolizáljuk, vagy 7. a karbonsav-csoportot ammóniával vagy egy ammóniumsóval reagáltatjuk, vagy 2

Next

/
Thumbnails
Contents