158597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-alkilflavanonok előállítására

3 158597 4 gyűrűzáródást előidéző szerrel kezelünk és adott esetben a keletkező termékben egy funkcio­nálisan átalakított hidroxi ^csoportot hidrolizá­ló- vagy hidrogenolizálószerrel önmagában is­mert módon szabaddá teszünk, és/vagy egy szabad hidroxil-esoportot észterező- vagy alki­lezőszerrel, adott esetiben több lépcsőben, ész­terezünk vagy alkilezünk, és'vagy adott eset­ben az I. általános képletű vegyületeket sav­val, bázissal vagy alkilező-szerrel kezelve gyó­gyászatiiag megfelelő- savas addíciós-, illetve észtersókká, illetve kvaterner ammóniumve­gyületekké alakítjuk. Az R1 és R 2 a következő alkilgyökök lehetnek: metil-, etil-, propil-, izo­propil-, n-butil-, szekunder-butil-, izobutil-, tercier-hutil-, n-amil-, izoamil-, n-hexil-, izo­hexil-gyök. Az R2 gyökben Z—(CH 2 )n-csoport­ként elsősorban az alábbiakat kell említeni: 2-dimetilaminoetil-, 2-dietilaminoetil-, 3-dimetil­aminopropil-, 3-dietilaminopropil-, 2-pirrolidi­noetil-, 2-piperidinoetil-, 2-morfilinoetil-, 3-pir­rolidinopropil-, 3jpiperidinopropil-, 3-morfoli­nopropil-csoport. Az olyan I. általános képletű vegyületek kö­zül, amelyekben R2 hidrogénatomot jelent, el­sősorban azok a rövidszénláncú acilátok jön­nek számításba, ahol az acilgyök 1—6 szénato­mos. Részletezve, tipikus észterek a formiátok, acetátok, propionátok, butirátok, izobutírátok, valeriánátok, izovalerianátok, trimetilacetátok, kapronátok, izo kapron átok, továbbá pl. a niko­tinátok, izonikotinátok, -dietilaminoacetátok és ezek savas addíciós sói, mindenekelőtt hidro­kloridjaik. Különösen fontosak a kénsav- és foszforsavészterek, és ezek fiziológiailag elvi­selhető fém-, elsősorban alkálifém- (pl. nátri­um-), valamint ammónium-sói, minthogy ezek az I. általános képletű vegyületek vízoldható és ezért tarápiailag különösen jól alkalmazható származékai. Az „észter só" kifejezést a bázikusan szubszti­tuált észterek savas addíciós sóira és a sava­nyú észterek fém- és ammónium^sóira is ki­terjedően kell értelmezni. A II. . általános képletű vegyületként minde­nekelőtt a kalkonon (X = -^OR1 = CH—) jön­nek számításba. A II. általános képletű vegyületek elsősorban bázikus és savas katalizátorok hatására az I. általános képletű flavan-^származékok'ká cikli­zálhatók. Előnyösen alkalmazható katalizátorok az alkáliák, pl. nátrium- vagy káliumhidr­oxidok, nátriumamid, nátriumhidrid; bázikusan reagáló sók, pl. nátrium- vagy káliumacetát, nátrium- vagy káliumkarbonát; pufferoldatok, pl. citromsavból és dinátriumfoszfátból, vagy nátrium- vagy káliumhidrogénfoszfátból és bóraxhól vagy bórsavból, náariumhidroxidból-és káliumkloridból készített puff erek; szerves bázisok,, pl. piperidin, piridin, tetrametilguani­din, benziltrimetilammóniumhidroxid; ásványi savak, pl. sósav, brómhidrogénsav, kénsav, fosz­forsav, polifoszforsav; szerves szulfonsavak, pl. toluolszulfonsav vagy kámforszulfonsav. 5 A gyűrűzárás végrehajtható inert oldószerek pl. metanol, etanol, dioxán, tetrahidrofuirán, lenlétében, adott esetben ezek egymással vagy ecetészter, ecetsav, tetralin, benzol, toluol, je-10 vízzel alkotott keverékében. Oldószerként al­kalmas lehet a gyűrűzáródást előidéző szer fe­leslege is. A gyűrűzárás végbemegy szobahő­mérsékleten és melegítéssel, adott esetben az alkalmazott oldószer forráspontjáig melegítve, 15 meggyorsítható. A reakció ideje néhány perc­től néhány napig terjedhet. A kalkonok előnyösen előállíthatók valamely 20 III- általános képletű, 5-ös helyzetben szubszti­tuált 2-hidroxifenil-alkil-keton — ahol R1 és R 2 a fenti jelentésűek és a hidroxil-csoportok, adott esetben funkcionálisan átalakított hidr­oxilesoportok is lehetnek — és benzaldéhid 25 kondenzációjával, vagy para^helyzetben szub­sztituált fenolból és egy fahéj sav-származékból alumíniumklorid jelenlétében. 30 A kiindulási anyagiként alkalmazott kalkont nem szükséges elkülöníteni, hanem a III. álta­lános képletű keton és benzaldéhid reakcióke­veréke közvetlenül is kezelhető a gyűrűzáró­dást előidéző szerrel. 35 A találmány szerinti eljárás különösen elő­nyös foganatosítási módja szerint a III. álta­lános képletű keton és benzaldéhid elegyét bá­zissal, pl. nátriumhidroxiddal, Icáliumhidroxid-40 dal vagy piperidinnel kezeljük. A bázis egy­aránt jól betölti a kalkonképződésnél a konden­zálószer és a ciklizálószer szerepét is. A reak­ció végbemehet inert oldószer jelenlétében vagy anélkül is. Előnyös oldószerek a kisszén-45 atomszámú alkoholok, pl. metanol, etanol, izo­propanol vagy tereier-hutanol. A reakciót cél­szerűen több órás melegítéssel hajtjuk végre. 50 A III. általános képletű tipikus ketonok: 2,5--dihidroxifenil-etil-ketoni(-propiofenon), -propil­keton(-butirofenon), -n-butilketon, -izobutilke­ton, -n-amilketon, -izoamilketon, -n-hexilke­ton — izohexilketon, -n-heptilketon és -izohep­tilketon; 2-hidroxi^5-metoxifenil-etilketon, -pro­pilketon, -n-butilketon és -izobutilketon; 2--hidroxi-5-etoxifenil-etilketon, -propilketon, -n­-butilketon és -izobutilketon; 2-4iidroxi-5-n­propoxiíenil-etilketon, -propilketon, n-hutilketon és izobutilketon; 2-hidroxi-5-izopropoxif enil­-etilketon, propilketon, _n-butilketon és -izobu­tilketon ; 24iidroxi-5-izóbutoxiífenil-etilketon, -propilketon, -n-butilketon és -izobutilketon; 2-hidroxi-5-izoamiloxiiifenil-etilketon, -propil'ke-65 ton, -n-butilketon és izobutilketon.

Next

/
Thumbnails
Contents