158597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-alkilflavanonok előállítására
158597 A IL,illetve HI. általános képletű vegyületek fenti reakciója során a fenolos hidroxil-csoport funkcionálisan átalakított is lehet. A kondenzáció körülményei között az átalakított, hidroxilcsoportok szabaddá válhatnak. Így azokat a vegyületeket, amelyekben a hidroxil-csoport tetrahidropiranil-éterként védve van, savas vagy bázikus közegben ciklizálhatjuk; bázikus gyűrűzárás esetén a hidroxilcsoport rövid savas főzéssel sza'baddá tehető. Az észterként védett hidroxiksoportot tartalmazó vegyületeket savas vagy bázikus közegben is kondenzálhatjuk, ekkor az észter csoport elszappanosítható. Védőcsoportként megfelelnek továbbá az étercsoportok is, pl. a benziléter- vagy nietilétercsoport. Az ilyen éterihasítás végrehajtható például, ha gyűrűzáródást előidéző szerként brórnhidrogénsayat alkalmazunk olyan körülmények közöttj amelyek biztosítása esetén ismert módon végbemegy a fenoléter lehlasadása. Amennyiben a kapott ciklizalt termék még funkcionálisan. átalakított bidroxilcsoportokat tartalmaz, ezek önmagában ismert módon hidrolizáló vagy hidrogenolizáló szerek segítségével szabaddá tehetők. Észterezett hidroxil-csoport pl. bázikus vagy savas anyaggal való kezelés útján hidrolizálható. Bázisként elsősorban vizes, vizes^alkoholos, vagy alkoholos nátriumvagy káliumhidroxid, savként mindenekelőtt sósav és kénsav jönnek számításba. A benziléter-csoportot nemesfém katalizátor pl. palládium-^szén jelenlétében hidrogenolízissel lehasíthatjuk, ennek során az alapul fekvő hidroxilcsoport szabaddá válik. Továbbá a szabad hidroxilcsoportot észterezhetjük vagy alkilezhetjük. A hidroxilcsoport észterezését végrehajthatjuk előnyösen pl. egy 1—6 szénatomszámú karbonsav anhidridjével vagy halogenidjével végzett melegítéssel. Leggyakrabban alkalmazott savak: ecetsav, propionsav, vajsav, izovajsav, valeriánsav, izovaleriánsaw, kapronsav, nikotinsav vagy izonikotinsav. Az észterezést előnyösen bázis, pl. piridin, megfelelő savak alkálifém sói vagy egy kevés ásványi sav, pl. kénsav vagy sósav jelenlétében hajtjuk végre. Az I. általános képletű vegyületek (R2 = = hidrogénatom) kénsav- és foszforsavésztereinek előállítására a vegyületeket kénsavval, foszforsavval vagy ezek észterezósére alkalmas származékával hozzuk össze és az irodalomból önmagában ismert módon járunk el. A reakciót végrehajtjuk olyan kénsav-, illetve foszforsav-származékkal is, amelyben egy, illetve két hidroxilcsoport blokkolva van, és az így kapott észterekben a védőcsoportokat hidrolízissel vagy hidrogenolízissel eltávolítjuk. Végül az' így nyert kénsav-, illetve foszforsavésztert bázissal kezelve a gyógyászatilag megfelelő fém-, illetve ammónium-sóvá alakítjuk. Az alkilezést például alkilhalogenidekkel, -szulfátokkal vagy rövidszénláncú alkilészterekkel végzett reakcióval hajtjuk végre, ahol az alkilgyök 1—6 szénatomszámú. A dialkilaminoalkiléterek előállításához dialkilaminoalkilhalogenideket, -szulfátokat vagy rövidszénláncú dialkilaminoalkilésztereket alkalmazunk, ahol a dialkilaminoalkilcsoport 4—8 szénatomos. Rendszerint alkáli, pl. nátrium- vagy káliumhidroxid vagy -karbonát jelenlétében dolgozunk, esetleg a szokásos közömbös oldószerek egyikében. Ennek megfelelően a kiindulási vegyületeket metiljodiddal, dimetilszulfáttal, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, amil-, izoamilhalogenidekkel, 2-dimetilaminoetil-, 2-dietilaminoetil-, 2-(metiletilamino)-etil-, 2-pirrolidmoetil-, 2-ipiperidinoetil-, 2-morfolinoetil-, 3-dimetilaminopropil-, 3-dietilaminopropil-, S-^pirrolidinopiro•pil-, 3-piperidinopropil- vagy 3-morfolinopropilhalogenidekkel vagy a megfelelő alkoholokkal reagáltathatjuk. Halogenidként a kloridok, bromidok és jodidok alkalmasak. Az éterezést például a Williamson-szintézis módszere szerint hajtjuk végre, ahol a megfelelő alkálifenolátokból indulunk ki. De a szabad fenolokat *s reagáltathatjuk a megfelelő alkoholokkal, illetve szubsztituált aminoalkoholokkal savas katalizátorok, így kénsav, foszforsav, p-toluolszulfonsav jelenlétében. Az I. általános képletű bázikus vegyületeket továbbá savval való kezelés útján gyógyászatilag megfelelő savaddiciós sóvá alakíthatjuk. Ehhez a reakcióhoz szerves és szervetlen savak jönnek szóba, pl. alifás-, aliciklusos-, aralifás-, aromás vagy heterociklusos egy vagy több bázisú karibon- vagy szulfonsavak, így a hangyasav, ecetsav, propionsav, pivalinsav, dietilecetsav, oxálsav, mailonsav, borostyánkősav, pimelinsav, fumársav, maleinsav, tejsav, borkősav, almasav, aminokarbonsavak, szulfaminsav, benzoesav, szalieilsav, fenilpropionsav, citromsav, glukonsav, aszkorbinsav, izonikotinsav, metánszulfonsav, naftalin-mono- és diszulfonsavak, kénsav, salétromsav, halogénhidrogénsavak, így klórhidrogén- vagy brómhidrogénsav, vagy foszforsavak, így ortofoszforsav. Az I. általános képletű bázikus flavanonok átalakítása gyógyászatilag megfelelő kvaterner ammóniumszármazékokká alkilezőszerekkel, így metiljodiddal, dimetilszulfáttal, etilibromiddal, etiljodiddal való kezelés útján hajtható végre. Előnyösen állíthatjuk elő a találmány szerinti módon a IV. általános képletű — ahol R3 metil-, etil-, nipropil-, izopropil-, n J butil-, izobutil-, n-amil-, izoamil-, nnhexil-, vagy izohexilgyököt jelent —, az V. általános képletű, vagy a VI. általános képletű vegyületeket, ahol R6 hidrogénatomot vagy R 7 —(CH 2 )n-osoportot, R7 pedig dimetilamino-, dietilamino-, pirrolidino-, piperidino- vagy morfolinogyököt n pedig 2 vagy 3 egész számot jelent, valamint adott 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 69 3
