158570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyetesített fenilecetsav-észterek előállítására
25 158570 2G cx ) 30 ml 3^(dimetilamino)~propanolt alkalmazva a (p-iaminofenil)-ecetsav-3-(dimetilamino)-propileszltert, fp. 190—2O5°/O,01 Torr. dj 20 ml 3-(l-pirroridinil)-propanolt alkalmazva a (p-iaminofenil)-ecetsav-3>-(i^pirrolidi~ nil)^propilésztert, fp. 200—,21070,01 Torr. 24. példa: A 23. példával analóg módon 3,8 g 2-(p-aminofeihil)-propionsav^2-dimetilamino-etilészterből és 2,1 g 2,5-dimetoxi-tetraihidro'furánból 40 ml jégecetben állítjuk elő a 2-[p^(l-pirril)-fenil]-propionsav-2-(dimetilamino)-étilészitert és hidrokloridját, melynek olvadáspontja 141—144° (abszolút etanolból). A szükséges kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: a) 21,0 g 2j(p-aminofenil)-propionsav [F. Nerdel és társai, Ohem. Ber. 87, 217 (1954)] 300 ml abszolút etanollal készített oldatába visszafolyatás közben 1:8—i24 órán át hidrogénkloridgázt vezetünk. A reakcióelegyet ezután csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot 40 ml jeges vízzel felvesszük és jeges hűtés közben tömény káliumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk. A "felszabadított bázist azonnal 300 ml éterrel extraháljuk, az éter es oldatot 20 ml vízzel mossuk és miagnéziumszulfát felett szárítjuk. Az éter elpárologtatása után olajos anyag marad vissza, melyet 130°-os fürdőn 0,01 Torr nyomás alatt golyós csőben desztillálunk. Az így kapott 2-(p-aminofenil)-propio'nsav-etilészter (19,2 g) jégben hűtve megszilárdul és minden további tisztítás nélkül felhasználhatjuk a következő reakcióhoz. b) Az 1. példával analóg módon 16,0 g 2-(p-aminofenil)-propionsav-etilészterből és 70 ml 2-(dimetilamino)-etanolból állítjuk elő a 2-(p-ammofienil)-pro(pionsav-2-(di!meitilamino)-eitilésztert, melymök forráspontja 180—19570,01 Torr (golyós csőben). 25. példa: A 24. példával analóg módon 3,95 g (4-amino-3-klór-fenil)-ecetsavH2^(dimetilammo)-etilészterből állítjuk elő a [3-klór-4-(l-pirril)-fenil]-ecetsav-2-(dimetilamino)-etilésztert (fp. 170— 180o /0,001 Torr golyós csőben), valamint ennek fumarátját, op. 119—u20° (abszolút etaiíolból). A szükséges kiindulási anyagot úgy kapjuk, hogy 12,0 g (4-amino-3-klór-fenil)-ecetsav-etilésztert [lásd 5. példa a) pontját] az 1. példával analóg módon reagáltatunk. A kapott (4-amino-3^klór-;fenil)-ecetsav-i2-(dimetilamino)-etilészter csaknem színtelen olaj, amely golyós csőben 0,01 Torr nyomás alatt 195—210° fürdőhőmérsékletnél forr. 26. példa: A 24. példával analóg módon 5,6 g 2-(4-amino-3~íkl;ór-fenil)-priopi'ansiav-2-(dimetilamino)-etil-5 észterből és 2,8 g 2,5-dimetoxitetrahidrofuránból kapjuk a 2-[l 3-klór-4-(l-pirril)-feml]-propionsay-2-(dimetilamino)-etilésztent (forráspont golyós csőben; 130-44070,001 Torr, n21D = 1,5518) és annaík • fumarátját (op. 158—159°; metanol-10 éter elegyből). A kiindulási anyagként szükséges észtert a következőképpen állítjuk elő: a) 31,2 g metilmalonsav-dietilésztert nedvesség kizárása mellett feloldunk 100 ml dimetil-15 formamidban. Az oldatot jeges-vizes hűtés közben részletekben 8,6 g nátrium'hidrid-diszperzióval (50%-os olajos) elegyítjük oly módon, hogy a hőmérséklet állandóan 40° alatt maradjon. A hozzáadagolás befejezése után az anya-20 got 70—80°-ra melegítjük és gyorsan hozzácsepegtetünk 28,8 g 2,4-diklór-nitrobenzolt 50 ml dimetilformamidban oldva. A reakcióslegy elszíneződik és kissé exoterm módon reagál, úgy hogy a fűtést ideiglenesen eltávolíthatjuk. Az 25 adagolás befejezése után a reakcióelegyet még 16 órán át 80°~on keverjük, majd lehűtjük és 2000 ml vízre öntjük. Az emulziót három ízben, egyenként 500 ml éterrel extraháljuk. Az éteres extraktokat három ízben, alkalmanként 200 ml 30 vízzel és egyszer 40 ml tömény nátriumkloridoldattal mossuk, egyesítjük őket, szárítjuk és bepároljuk. A maradékként kapott 54,3 g narancsszínű olajat egy ideig kis választótölcsér-, ben állni hagyjuk, amikoris a nátriumhidridog diszperzióból származó ásványolaj felül kiválik és elválasztható. A nyers terméknek, golyós csőben végzett desztillációj ával világossárga olaj formájában 31 ,:2 g (3-klór-2-mtro-fenil)-metilmalonsav-dietilésztert kapunk, fp. 125— 40 14070,001 Torr. b) 17,5 g (3-klór-4-nitrofenil)-metil-malonsav-dietilésztert 100 ml dioxánban oldunk és 4 g Raney-nikkel hozzáadásával normális nyomáson és szobahőmérsékleten hidrogénezzük. Amenynyifoen a hidrogénezés idő előtt abbamaradna, úgy további katalizátor mennyiséget kell hozzáadni. A hidrogénezés befejezése után a katalizátort kiszűrjük és dioxánnal utánaimossiulk. A szűrleteket egyesítjük és rotációs bepárlóban bepároljuk. A maradékot 100 ml éterrel felvesszük és két ízben 20—20 ml vízzel és egyszer 15 ml tömény nátriumklorid-oldattal mossuk. Az éteres kivonat szárítása és bepárlása után 14,8 g világoszöld színű olajat kapunk. Ezt golyós csőben desztillálva 9,5 g (3-klór-4--amino-tfenil)-i metilmalonsav-dietilésztert nyerünk, melynek forráspontja 1! 60—170°/0,05 Torr. c) 3,1 g nátriumot nedvesség kizárása mellett feloldunk 300 ml abszolút alkoholban és ezt 60 követően hozzáadjuk 30 g (4-amino-3-klór-fenil)-metil-malonsav-dietilészter 200 ml abszolút alkohollal készült oldatát. Az elegyet 22 órán keresztül visszaffolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük és az. alkoholt elpárologtatjuk. Jeget 65 és vizet adunk az anyaghoz és az oldat pH-ját 1?
