158561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg vagy egyéb anyagú tárgyak vegyes tulajdonságainak módosítására

3 158561 4 ólom vagy más fém ionjainak bevezetésével ja­vítjuk 01. fokozzuk. A találmány szerinti eljárásnál sokféle ioni­zált anyagot vihetünk be az üvegbe vagy egyéb anyagba. Ilyen anyagok példái a már említett 5 alkálifémeken', kalciumon és ólmon kívül a kö­vetkezők: magnézium', bárium, ón, Vas,- man­gán, nikkel, kobalt, réz és szelén. A gáznemű anyag ívet képző villamos kisü­léssel ionizálható, de az ionizált állapotot, telje­sen vagy résziben fenn lehet tartani izzókisü­léssel is. E célra egy vagy több lángot is hasz­nálhatunk. : Két vagy több lángnak vagy villamos kisü­lésnek alkalmazásával az ionokat egyidejűleg két vagy több különböző övnél diffundáltathat­juk a tárgyba. Folyamatosan vagy szakaszosan végbemenő viszonylagos elmozdulást hozhatunk létre a kezelés alatt álló tárgy és a villamos kisülés ill. a láng között, így pl. folyamatosan gyártott üvegszálagot lőhet kezelni, mialatt az a szalag­képző övből előrehalad. A viszonylagos elmozdulás sebessége vala­mely adott pillanatban kihatással van a tárgy egy vagy több övének kezelési mértékére. Azt az anyagot vagy anyagot, amelyekből ionokat juttatunk az üvegből vagy egyéb anyag­ból álló tárgyba, ionizált alakban adagolhatjuk a kisülés ill. a láng közelébe. Így pl. valamely ionizált anyagot akár üreges elektródán, akár pedig külön csövön át vezethetünk be, vagy pedig az egy., vagy több elektródát olyan anyag­ból alakíthatjuk ki, amely elpárologva szolgál­tatja a szükséges ionokat. Más változatnál az elektróda ezt az anyagot (pl. szilárd mag alak­jában) foglalhatja magéban. Más változatnál, vagy az előző változat kiegészítésére, azt az anyagot, amelyből a tárgyba ionokat juttatunk,' nem-ionizált vagy csak részben ionizált álla­potban juttatjuk a kisülés ill. a láng. közelébe. Ezt a nem ionizált vagy csak részben ionizált anyagot szaruién tetszés szerint lehet üreges elektródán vagy külön tápcsatornán át beve­zetni. Az ionoknak a kezelés alatt álló tárgyba való bevitelét elektromos térrel hozhatjuk létre vagy befolyásolhatjuk, így pl.. az ionok bevitt meny­nyiségét növelhetjük. Az elektromos tér módot nyújt továbbá a kezelés további szabályozá­sára is. A kezelendő tárgyba valamely adott időtar­tam folyamán bevitt ionok mennyisége egyebek közt a hőmérséklettől is függ. Ezért módunk­ban áll előre megszabott differenciális hatást előidézni a villamos kisülés ill. a láng hatás­körzetén belül oly módon, hogy ott a tárgy egy vagy több felületi övét valamely hűtő té­nyező hatásának tesszük ki. Ilyen tényező lehet pl. valamely hűtőszerv, melyen át hűtőközeg áramlik, vagy pedig nem-ionizált hűtőgáz árama Attól függően, hogy mekkora a tárgy ellenállása hirtelen erős hőhatással szemben, az említett hűtőhatást nem szabad túl erélyesre választani, de annak mégis elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ionok diffúzióját a tárgy­ba a szóbanforgó övnél vagy öveknél meg­akadályozza vagy csökkentse. Ha valamely hű­tőtestet helyezünk az eljárás folyamán a tárgy valamely övével szemben fekvő helyre, akkor a kezelt tárgynak kezeletlen vagy csak gyen­gén kezelt övezete lesz a hűtőtest helyének és méretének megfelelő helyen és méretben. Ez a módszer tehát igen alkalmas üvegtáblák kémiai edzésére olyan szélvédőablakak előállításához, amelyeknek biztonsági vizuális övük van. A hűtőtest hatását természetesen hűtőgázok ha­tásával kombinálhatjuk. Így pl. szélvédő ab­lakok kémiai edzésénél, amennyiben a fenti mó­don hűtőtest használatával egy edzetlen vagy aránylag gyengén edzett biztonsági vizuális övet hozunk létre, az üveglapra fúvott hűtő­gázokkal fokozatos edzést érhetünk el, melynek mértéke az említett övtől kifelé, az ablak ke­rülete irányában növekszik. Differenciált edzést érhetünk el úgy is, hogy valamely közömbös gázt, így nitrogént fúva­tunk a kezelt tárgy egy vagy több részére, vagy pedig valamely ritka gázt használunk, mely a villamos kisülés vagy a láng hatókörzetén kí­vül csak kis mértékben ionizál, de e ható­körzetbe lépve dús ionforrást képez. Ezt a je-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A találmány egyik előnye az, hogy a kívánt eredményt az eddiginél sokkal gyorsabban ér­jük el. Egy másik előny, hogy a kezelés alatt álló tárgy hevítésének mértékét, valamint a tárgyba lépő ionok mennyiségét igen könnyen „fl szabályozhatjuk. Ezenkívül az előidézett hatá­sokat a tárgy előre •meghatározott helyére vagy helyeire összpontosíthatjuk és/vagy egyik helytől a másikig módosíthatjuk.''így példa­képpen üveglapot szelektív kémiai edzésnek vethetünk alá oly módon, hogy a villamos ki­sülés vagy láng hatását a lap egy vagy több ré­szére korlátozzuk. Az ún. differenciális edzésnél az elektródák kisülési pályájának hosszát és/ vagy az elektródák helyzetét változtatjuk a tárgyhoz képest és/vagy az elektromos poten- :i0 ciált módosítjuk villamos kisülés esetében. Lán­gok alkalmazásakor azok áramlására vagy hosz­szára fejtünk ki módosító hatást a különböző kezelési övek közötti áttérésnél. A differenciális edzés előnyös pl. járművek szélvédő ablakainak 35 gyártásánál, ahol egy vagy több nézőövezetet kívánatos kisebb mértékben edzeni, mint egyéb övezeteket. Ennek biztonsági oka van, mert az erősen edzett üveg a törésekor teljesen elveszti átlátszóságát. Egyéb példa: üreges üvegtárgyát 40 dekoratív célokra különbözőképpen színezünk, amikoris elektrosztatikus tér hatására az üvegbe megfelelő fémionokat juttatunk olyan anyagiból, amelyet villamos ív vagy valamely láng tart ionizált állapotban; utóbbiakat úgy szabályoz- 45 zuk be, hogy hatásuk az egyik kezelési övtől a másikig változzék. 2

Next

/
Thumbnails
Contents