158561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg vagy egyéb anyagú tárgyak vegyes tulajdonságainak módosítására

158561 lenséget pl. hasznosíthatjuk szélvédő ablakok olyan edzésére, amelynél egy vagy több bizton­sági vizuális övben az üveg kisebb mértékben van edzve, mint a környező felületeken. A hűtöhatás szakaszosan is megíwalósíttható az eljárás folyamán. Ily módon differenciális effektust érhetünk el olyan eljárásiban, amely­ben folytonosan, haladó üvegszalagfoa folytono­san diffundálta tunk ionokat. Ha tehát szakaszos hűtőhatást fejtünk ki a szalagra egy haránt­vonalban, mtely mellett a szalag elhalad, akkor egymástól közökkel elválasztott edzetlen vagy gyengén edzett övek jönnek létre a szalagon, amelyeknél utóbbit könnyen lelhet táblákra vágni. Ezt a hatást létrehozhatjuk pl. valamely hűtőtesttel, melyet szakaszosan teszünk hatá­sossá valamely megszabott időtartaimra, vagy pedig valamely nem-ionizált hűtőgázzal, melyet szakaszosan vezetünk a szalag pályájának meg­batározott helyére vagy helyeire. A találmány egyik igen előnyös változatánál a villamos kisülés hatását a kisülés pályájába vagy ennek közelébe helyezett egy vagy több lánggal támiagatjuk. Ez a láng segít fenntartani a kisülési pályában levő gáz ionizált állapotát. Ez a megoldás azzal az előnnyel rendelkezik, hogy a tartós villamos ívet kisebb feszültséggel lehet fenntartani, minek következtében csökken az ív erőssége -és kisebb annak veszélye, hogy a kezelt tárgy felületei kimaródnak. A láng jelenléte az ionkoncentrációt egyenletesebbé igyekszik tenni. A láng továbbá hozzájárul a tárgy hevítéséhez és elősegíti az ionok behato­lását a tárgyba, míg ugyanakikor a kezelt tárgy belsejében levő diffúziós front laposabbá válik. A diffúziós front, amint az pl. elektronikus szondával megállapítható, az ionbeíhatolási gör­bének az a része, amely meglehetősen meredek esést mutat az ionokat a tárgyba átvezető felü­let alatti bizonyos mélységben. Ez a behatolási görbe különös fontossággal bír üveg kémiai edzésénél. Meredek diffúziós front megfelelően meredek gradiensre utal a nyomófeszültségek mélységirányú eloszlásánál, az üveg felületéről kiindulva. Nagyon meredek gradiens az üveg törési tulajdonságait úgy befolyásolja, hogy az üveg bizonyos célokra, így pl. járművek szél­védő ablakának gyártására alkalmatlanná válik. Az ionizálható anyagot közvetlenül a láng közelébe vezethetjük és ha, pl. elektróda -el­párólogtatásávaJl, máshova is juttatunk ionokat, a lánghoz, táplált anyagot úgy választhatjuk meg, hogy ott akár azonos, akár egyéb anyagú ionok jelentkezzenek. Ha az ionokat olyan felületibe vagy felüle­tekbe diffundáltatjuk, amelyek függőleges vagy ettől ferdén eltérő helyzetet foglalnak el, akkor az egy vagy több lángolt célszerűen a villamos kisütőpálya alsó határa alatt, ennek közvetlen közeléiben helyezzük el. Ez az elhelyezés azon­ban nem lényege a találmánynak, mert a lán­gokat elhelyezhetjük a kisütőpályán belül is, 10 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 65 vagy pedig azokat közvetlenül a kisütőpálya felső határa fölötti egy vagy több szintről le­felé irányi thatjuk. A leghatásosabb hely a kisütőpálya alsó szintjeiben vagy ennek közelé­ben található, olyan ponton vagy pontokon, ahol a lángtól származó forró gázok felemel­kedve a tárggyal érintkező ernyőt képeznék és a kisülést pályájának egész függélyes terje­delmében befolyásolják. Ez a jelenség külö­nösen fontos olyan esetekben, amelyeikben a vízszintes kisülést egymás fölött, a tárgy egyik oldalán elrendezett elektródák között hozzuk létre. Amennyiben egy vagy több lángot alkalmazunk, ezeket elhelyezhetjük úgy is, hogy a villamos ki­sülést pályájának harántmetszetében egyen­lőtlenül befolyásolják. Más szavakkal, a láng közreműködheták az említett differenciális ha­tások létrehozásában. így pl. ha üvegszalagot húzása közben edzünk, annak feözépövezetét egy sorozat láng hatásának tehetjük ki, melyek a szalag pályájával szemben helyezkednek el, szabadon hagyva a szalag egyik vagy mindkét oldalsó sávját. Ezek a szélső sávok, melyekre a lángok közvetlenül nem hatnak, edzetlenek vagy kevésbé edzették, mint a szalag többi része, attól függően, hogy mekkora a villamos kisülést létrehozó feszültség. Az említett sávo­kat a szokásos módon könnyen leválaszthatjuk. Ha nincsenek lángok, akkor a szalag középső részének edzéséihez szükséges feszültségnek na­gyobbnak kell lennie és ekkor a szalag szélső sávjai mentén kisülési veszteségek mutatkoz­nak. Nagy változatosságban valósíthatunk meg differenciális kezelési hatásokat, ha a lángokat differenciális hűtő tényezőkkel kombinálva al­kalmazzuk, amint erről fentebb már szó volt. így pl. ha függőlegesen elhelyezett négyszög­letes üvegtáblát kémiailag edzünk és azt lán­gokkal előidézett felszálló forró gázáiramok ha­tásának tesszük kii, akkor a tábla négy szélső övének edzését úgy csökik entthetj ük. hogy eze­ket az öveket nem ionizált hűtőgáz-áramoknak és/vagy hűtőtesték hatásának tesszük ki az edző eljárás folyamán. A hűtőhatás a tábla felső szélénél ennek átívelését, mély egyébként a forró felszálló gázok hatására felléphetne, meg tudja akadályozni. A találmány felhasználható olyan üvegtest vagy egyéb anyagú tárgy módosítására is, amely egy másik tárgyon bevonatot képez. így pl. folyékony anyaggal, példaképpen ömlesztett sóval bevont vagy valamely szilárd bevonóréte­get, pl. titán vagy egyéb fém rétegét hordozó tárgyat a találmány szerint kezelve, ilyen csere megy végbe az említett réteg és az ezt körül­vevő gáznemű közeg kö*zött és további ioncsere mehet végbe a bevonáréteg és a bevont tárgy között is. A találmány kiterjed a fent ismertetett el­járást megvalósító berendezésre is, mely a kö­vetkező f ontosabb részekből áll; a kezelendő 3

Next

/
Thumbnails
Contents