158544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csőalakú fémtestek centrifugális öntésére

158544 6 a másikig terjedően folyékony fémmel lássa el. Az egész öntési folyamat alatt a 3 csővezeték fel van töltve a G fémmel. Ez a fém a 3 cső­vezetékből V0 kezdősebességgel lép ki (3. ábra) és ez teszi lehetővé, hogy a fém az A kokilla 5 dőlésszögével szemben felfelé tudjon áramlani. Az öntőiforrna x dőlésszöge miatt azonban a ki­ömlő G fémsugár lefékeződik a hosszanti a szakaszon (3.. ábía), és ez az ami a fémet for­gásiba hozza. Mihelyt a 3 csővezeték kiömlő Vége eljut az A öntőforma másik végéig, azaz az öntőforma legalacsonyabb pontjáig, az öntés is megáll ak­kor, ha az 1 üstben a G fém egy olyan N alsó szintig süllyedt, amelyik egyszinten van a 3 cső­vezeték felső végének szintjével. Az Nx —N ní­vókülönbséget úgy állapítjuk meg, hogy magas­sága éppen az öntéshez szükséges fémmennyi­ségnek feleljen meg. A folyékony fémnek az A öntőforma belse­jében való lehűlése és megszilárdulása, vala­mint a megöntött F csőkihúzása alatti időben a 3 csővezeték folyékony fémmel teljesein fel Van töltve, amelynek hőmérséklete elegendően magas, hogy legalább ezalatt a szükséges két vagy három perc idő alatt a csővezeték 5 hő­szigetelése miatt folyékony állapotban marad­jon. Az F cső formából való kihúzása után, ami­kor az A kokilla kész egy új öntvény felvéte­lére, elegendő az öntőüstöt feltölteni egy bi­zonyos magasabb szintre, hogy az öntés újra meginduljon, miként az előbbiekben már le­írtuk. A fentiek szerint tehát az időközönként is­métlődő öntési szakaszok alatt úgy járunk el, hogy a 3 csővezetéket állandóan folyékony fémmel feltöltve tartjuk — így az öntési szü­netek alatt is — amivel az öntési szüneteiket minimálisra csökkentjük. Itt kell megjegyezni, hogy az öntés ugyan mindig nyomás alatt történik, azonban a nyo­más abban a mértékben csökken, amilyen mér­tékben a folyékony fém szintje csökken az 1 öntőüstben. Ebből következik az, hogy a fém egy felfelé irányuló, állandó keresztmetszetű sugárban ömlik ki a 4 csőből, de a kifolyó mennyiség a nyomás csökkenésének arányában csökken. A nyomás és a kiömlő mennyiség bár­mely pillanatbain ismert, ha ismerjük az öntés kezdetekor a folyékony fém felső szintjét és azt a szintet, amelyiknél az öntés megáll, ami egyenlő a 4 cső kiömlő vége magasságával. Ugyancsak meg kell jegyezni, hogy a 3 cső­vezeték belső 4 csövének, valamint a külső 7 burkolatnak a tágulása nagymértékben külön­böző abból kifolyólag, hogy hőmérsékletük nagy­mértékben eltérő, Í(— a belső 4 cső hőmérsék­lete 1000 C° fölött van, míg a külső 7'burkolat hőmérséklete 400 ,C° nagyságrendű —) továbbá ezek építőanyagainak tágulási együtthatói is nagymértékben különböznek, mert az acélból készült 7 burkolat fajlagos tágulási együttható­ja lényegesen nagyobb, mint a tűzálló anyag­ból készült 4 csőé. Azonban azáltal, hogy a 4 cső a 7 burkolat belsejében szabadon elmoz­dulhat, és hogy az 5 hőszigetelő burkolat haj­lékony, bármilyen legyen is az egyes alkat­részek hőfoka, a 4 cső és a 7 burkolat szabadon és egymástól eltérő mértékben tágulhat. Itt meg kell még jegyezni, hogy miután a maga­sabb hőmérséklethez a kisebb tágulási együtt­ható járul, a tényleges tágulásokban egy bizo­nyos mértékű kompenzáció lép fel és előfordul­hat, hogy a belső 4 cső és a külső 7 burkolat tágulása alig tér el egymástól. A találmány fő előnyei a következők: Azon intézkedés által, hogy áz 1 tartállyal összekötött karkeresztmetszetű 3 csövet alkal­mazzuk, valamint a 3 csővezeték felfelé emel­kedő kialakítása miatt a folyékony fém állandó keresztmetszetben folyik, ami megegyezik a 4 cső keresztmetszetével. Abból a tényből ki­folyólag, hogy a kiömlési nyomást bármely pil­lanatban meghatározza a folyékony fém szintje az 1 tartályban, az A öntőformába beömlő fém­mennyiség nagypontossággal szabályozható. Előny továbbá, hogy ezen jellegzetességek mel­lett a kokilláhordozó B kocsi, illetőleg a benne elhelyezett A öntőforma emelkedő dőlésszöge miatt a fém beömlése az öntőformába nyugod­tan és folyamatosan történik, miután a kiömlő Ömledéksugarat az öntőforma felfelé való emel­kedése megfelelően lefékezi. Ennek eredménye egy tökéletesen ép F öntvénycső. Az így öntött csövekre többek közt jellemző, hogy egyforma súlyúak, és 'méreteltéréseik kicsinyek, ami ab­ból következik, hogy a bármelyik kokálláfoa be­öntött fém mennyisége teljes pontossággal ellen­őrizhető az öntés kezdeténél beállított ömledék­szint magasságával és az öntés vége az 1 tar­tályban beálló alsó nívóval. Azáltal, hogy a folyékony fém folyása a zárt 3 csővezetékben történik, oxidáció nem követ­kezhet be. Miután a 4 cső belsejében semmiféle bevonatot vagy kiíalazást nem alkalmazunk, salak vagy reve sem keletkezik és zárványok sem képződhetnek az öntött F csőben. Azon intézkedés hatására, hogy a 3 csőveze­ték az 1 tartály alsó pontjához csatlakozik (te­hát a csővezeték 'beömlő vége levegővel nem kerül érintkezésibe) a kiömlő fém mentes az 1 tartály felső felületén úszó salaktól és krecc­től. A találmány további nagy előnye, hogy a 3 csővezeték állandóan folyékony fémmel van töltve, mert így az öntési szünetekben igen sok időkiesést megtakarítunk azzal, hogy karban­tartásra vagy kivaikolásra két öntés közt semmi szükség nincs, mint ami a nyitott, patkó alakú csatornáknál közismerten állandóan szükséges. Ezzel az öntési szüneteket a minimumra tud­juk redukálni. Ez nemcsak abból a szempont­ból előnyös, hogy az egymást követő darabok gyártási üteme lényegesen meggyorsítható, ha-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents