158520. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés textilanyag kikészítési jellemzők előjelhelyes megváltozásának nagypontosságú fajlagos meghatározására
3 158520 4 46, Frieseoke Hoepfner oég által gyártott berendezéseket, alkalmaznak dififerenciálionizációs kamrával működő berendezéseket is. Ilyen pl. a Szovjetunióban kifejlesztett CLA jelű vastaigságmérő. Rezgőkondenzátort kiküszöbölő 5 vastagságmérő a Carabon 547, típusú műszer, amely az ionizációs mérőkamrát váltófeszültséggel táplálja. Más jellegű megoldást ismertet például a io 150879 sz. magyar szabadalom. A szövet nedvességének érzékelésére kapacitív érzékelőt alkalmaz, amely rezgőkör kapacitását alkotja. A kívánt nedvességnél a nagyfrekvenciásán táplált áramkör a rezonanciafrékvenicián rezeg. 15 Ez a. rezgőkör olyan hídáramköíbe van kapcsolva, amely a rezonancia frekvencián van , kiegyenlítve. Hibajel kelétkezésekor (nedvességváltozás esetén) az anyag haladását a hibajel előjeltől függően gyorsítják vagy lassítják, és 20 így a szövet a szárító kamrában több, ill. kevesebb időt tölt,. miáltal a kívánt nedvességet be lehet állítani. Míg a radioaktív sugárelnyelés esetén első közelítésben az anyagi minőségtől független az 2 5 abszorpció, tehát annak mértéke csupán a g/m2 függvénye, addig a kapacitív elvnél a fegyverzet közötti anyag méretei mellett a dielelktromos állandó döntően befolyásolja a mért értéket. 30 Ezen ismert rendszerek pontatlanok, az alkalmazott impulzus feldolgozó rendszerek jellemzői miatt. Az analóg jelfeldolgozás nem kielégítő pontosságú, ezért fejlesztették ki nagyobb mérési pontosságot biztosító digitális 35 rendszereket. A textil, papír, műbőr-ipari árupályákon futó áruiknál a kikészítés folyamán egy másik jelentkező probléma a nyúlás illetve zsugorodás kérdése, ami egy bizonyos határon túl maradandó alakváltozást eredményez. Egyes esetekben pl. irező-gépnél a legkedvezőbb nyúlásértékeknek — ellenőrzés hiánya folytán való — túllépése a további tedhnológiai feldolgozásnál minőségi és termelésmennyiségi problémákat okoz. Az optimális megnyúlás ill. zsugorodás beállítása ezen értékék ismerete nélkül lehetetlen. A másik probléma az irezőgépek előhengereinek azonos fordulatszám beállítása, ami hengerenként külön-külön fékezőrendszerrel történik. Helyes beállításnál egyrészt egyidőben fogy le az anyag az előhengerekről, másrészt a futó árupályán azonos feszültségű szálak fognak haladni. Az eddig alkalmazott nyúlásmérők ezen követelményeknek nem tudtak eleget tenni. Az NSZK 91491:1 szabadalom, az árupályán futó áru két pontjára elhelyezett taohoniéter által gerjesztett feszültségkülönbséget kompenzálja deiifferenciál rendszerben. A tachométer a fordulatszám-feszültség karakterisztikája miatt nem alkalmas igen kis árupálya sebességviszonyaihak vizsgálatára, ugyanis kis fordulatszámoknál ezen karakterisztika nem lineáris. Ebből láthatóan a futóárupálya tranziens vizsgálata és esetleges szálszakadásoknál történő lassított üzemmód esetén nem. alkalmazható előjelhelyes nyúlás ill. zsugorodás mérésére. A 149,382 sz. magyar szabadalom szerinti fordulatszám különíbségmérő automata szintén a futó árupálya sebességével arányos impulzusszámot dolgozza fel százalékos megváltozás megállapításához, azonben nem tud előjelet megállapítani, tehát a nyúlás ill. zsugorodás tényének előre tudottnak kell lennie, különben nem leihet elbírálni, hogy nyúlás vagy zsugorodás forog fenn. Ez a megoldás elektromechanikus feldolgozó egységet (markergépet) tartalmaz, miértis a rendszer igen lassú, (max. 20 Hz) így a futó árupályának csak igen nagy hosszúságról képes információt adni. Ez a megoldás a textiltechnológia szempontjából hátrányos. Hasonló feladatokat elvégző digitális rendszereknél a különibségképzést általában reverzibilis számlánc végzi, majd a fajlagos értékképzése hasonlóan történik túlfolyás regiszterek alkalmazása esetén. A találmány felhasználási területén például: azonos nedvességtartalom, azonos elahengerfordulatszám megállapításánál reverzibilis számlánc önmagában közvetlenül nem használható, mert ilyen esetekben a számlálás instabillá válik, ugyanis koincidencia esetén a multivibrátorolk billenése nem egyértelmű. Egy másik elrendezés, amit a „Digitale Signalverarbeitung in der Regelungstechnik, VDE Buchreihe, Band 8." c. könyvszemle közöl, a nyúlásváltozás mérését logikai rendszer valósítja meg. Az impulzuskülönbségképzést olyan logikai rendszer oldja meg, ahol csak akkor képződik különbség-impulzus, ha a két mérő csatornáról az impulzusok 0—,1 átmenetei nem felváltva érkeznék. Ez a megoldás a koincidencia jelenséget úgy küszöböli ki, hogy mindkét csatornán egy bizonyos időköznél, ami a logikai rendszer működésénél szükséges, nagyobb gyakorisággal bejövő impulzusokat nem dolgozza fel, ezáltal az eredményt nem hamisítja meg, (mivel különbségképzés történik). f2 —f, Az - ;— műveletet A f TV alakra hozva végzi el a rendszer. (T = az íx frekvenciához tartozó periódus idő). Egy adott n-Ti ideig számlálja a különbségimpulzusokat, azokat analóg jel formájában felhasználja a szabályozáshoz. Ezzel a rendszerrel izotópos érzékelő esetén ahol statisztikusán nagy beütésszárnok adódnak, hamis eredményt kapunk. A fentiekben jelölt könyv 217. old. 5 ábráján levő egyik mérőcsatorna K3 monostabil multivibrátora késleltetési idejénél kisebb 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
