158520. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés textilanyag kikészítési jellemzők előjelhelyes megváltozásának nagypontosságú fajlagos meghatározására
5 158520 időközben érkező impulzusokat nem tud feldolgozni, amire azonban, mint a cikk írja, nincs is szükség, a könyviben tárgyalt alkalmazási területen. Az előjel információt önmagában a rendszer, nem nyújtja, csak a különbség abszolút értékének fajlagos értékét, ugyanis ez a rendszer egy referencia értékhez képest szabályoz. A szabályozás irányát a pillanat-érték referencia értékhez viszonyított polaritása szabja meg. Tehát olyan textilteahnológiai vizsgálatoknál ahol pl. egy eredő nyúlást mérnek, ami különböző élőjelű résznyúlásokból tevődik össze s ezen résznyúlások előjele nem mindig egyértelmű, a könyvben tárgyalt rendszer nem alkalmazható. A rendszer önmagában véve több áramkört tartalmaz, ugyanolyan paraméterek megvalósítása esetén. A Textilipari Kutató Intézet által benyújtott TE—518. a. sz. szolgálati találmány szerint a textil árupályák fajlagos nyúlásának ill. zsugorodásának megállapítása úgy történik, hogy két párhuzamos számláncba az árupályasebességekkel arányos impulzusszámot számlálnak, majd előjel-információ megállapítás után, (azaz, hogy melyik csatornáról érkezett előbb 103 impulzus), az első cs'atorna 10 3 impulzus számára vonatkoztatjuk a második csatorna információját. Az előjeliniformációtól függően a komplemens vagy az egyeneskód kerül kiírásra. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lehetővé teszi az árupályákon futó textília bármely két hosszmenti. pontja között ezrelékes (kívánságra ennél is pontosabb) nyúlás ill. zsugorodás értékének előjelhelyes mérését. Ha az árupályán futó áru bármely két hosszmenti pontján két impulzusadót helyezünk el, úgy anélkül, hogy előre tudnánk, hogy nyúlás ill. zsugorodás várható, az előjelhelyes • (+) nyúlás (—) zsugorodás értékét kaphatunk. A találmány szerinti elrendezés lényege, hogy két mérési helyről érkező impulzussorozat gyakoriságából első lépéáként megállapítjuk, hogy melyik a kisebb frekvenciájú jel, majd ezen előjel-információ alapján a mérés második periódusában a kisebb frekvenciára vonatkoztaf2 —fi tott —~ arányt képezzük. fi i A találmány szerinti berendezés bemeneti szelektáló kapurendszeres vezérlése, ami mindig a kisebb frekvenciájú jeleket juttatja az 1. csatornába kiküszöböli a komplemensképző áramkört. Ezen rendszertechnikai elrendezés sokkal gazdaságosabb, (kevesebb elemszám) mivel a komplemens képzéshez szükséges számjegyenkénti „ÉS" „VAGY" kapurendszereket kiküszöbölik. A találmány szerinti berendezés két párhuzamos számláncot alkalmaz, ami önmagáiban a koinicidenciaproblémát kiküszöbli másrészt az előzetes előjelmegállapítás lehetővé teszi a fi—f2 - művelet egyszerűsített megoldását, 12 ugyanis a kisebb frekvenciára vonatkoztatott különbséget az egyik párhuzamos számlánc automatikusan tartalmazza, az élőjel pedig megjelöli, hogy melyik a kisebb ill. nagyobb frekvenciájú hely. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést 10 a mell. kapcsolási vázlat alapján ismertetjük. Az 1 impulzusadó a 3 és 4 „ÉS" kapuhoz, míg a 2 impulzusadó az 5 és 6 „ÉS" kapukhoz csatlakozik. A 3 és 5 „ÉS" kapuk kimenete a 7 „VAGY" 15 kapuhoz van kötve. A 7 „VAGY" kapu kimenete a 9 decimális számlálóhoz a 8 „VAGY" kapu kimenete a 10 decimális számlálóihoz csatlakozik. A 9 és 10 decimális számlálók kimenete a 11 vezérlőegység egy-egy bemenetéhez csatlako-20 zik, a decimális számláló másik kimenete a 12 párhuzamos számlálóhoz, míg utóbbiaknak kimenete a 13 dekódoló mátrixhoz csatlakozik. A 13 • dekódoló mátrix a kijelző egységet hajtja meg. A 11 vezérlőegység másik kimenete a 12 pár-25 huzamos tároló vezérlő bemenetére csatlakozik. A 11 vezérlőáramkör felépítése a következő: a 9 és 10 decimális számlálókkal össze^ . kötött bemenőpontok egy-egy 111, illetőleg 112 billenőáramkör vezérlő bemenetére ésatlakoz-20 nak, míg a 110 és 112 billenőáramkör kimenete a 115 „VAGY" kapun 116 késleltető áramkörön keresztül a 9 és 10 decimális számláló törlő bemenetére csatlakozik. A 113 „ÉS" kapu kimenete a 114 billenőáramkör bemenetére 35 csatlakozik. A 114 billenőáramkör kimenetei („0" kimenete) a 3,6 „ÉS" kapukhoz („1" kimenete) a • 4, 5 „ÉS" kapukhoz csatlakozik. A 112 billenőáramkör másik kimenete a 110 billenőáramkör 40 vezérlő bemenetére csatlakozik. A 110 billenőáramkör kimenete a 9 és 10 decimális számlálóik tiltóbemeneteihez és a 12 párhuzamos tároló vezérlő bemenetéhez és a 111, 112, 114 billenőáramkörök Reset bemene-45 téré csatlakozik. A 116 késleltető áramkör kimenete a 110 billenőáramkör Reset bemenetére csatlakozik. Az előzőekben leírt rendszer működése a kö-50 vetkező, pl. irezőgépek előhengereinek optimális fékezés beállításánál: az 1 impulzusadót az egyik előhengerre, 2 impulzusadót a másik előhengerre helyezzük el. Az 1 és 2 impulzusadók az anyag haladási sebességével arányos 55 számú impulzust keltenek. A mérés két pe'jdusból áll. Az első periódus azt dönti el, melyik mérőhelyről jött le előbb az impulzus, míg a második periódusban a kisebbik frekvenciára vonatkoztatott arányiképzés történik. 60 A mérés első periódusában a 9, illetve 10 decimális számláncba előbb beérkező 10" impulzus eldönti, hogy az egyik előhenger, illetve a másik előhenger kerületi sebessége a nagyobb, g5 amit a műszer „1", ill. „2" számmal jelez. Ezen 3
