158493. lajstromszámú szabadalom • Kötött ruhadarab és eljárás annak előállítására

5 hoz szempálca irányú vezető vonalat lehet készíteni kötés közben: például megfelelően ismétlődő kötésmintával (pl. feltartott szemekből álló vonallal), vagy pedig egy, vagy két tű, működésének megakadályozásával. Más megöl- ,. dásnál a kelme megfelelő méretű és alakú része kivágható. A kivágás előnyösen adott számú szemsoron halad keresztül és adott kelmehosszúságon nem terjed túl. Ebből a célból kötés közben a 11 részen két jelet kell készíteni, amely jelek'előre meghatározott szemsornyi távolságban vannak egymástól és jelzik azt a távolságot, ameddig a vágásnak tartania kell. Ezek a jelek, amelyek előnyösen szemsorirényúak, szemmel megkülönböztethetők a 11 rész többi felületétől és ez lehet kötésváltoztatás, vagy a fonal színének vagy árnyallatának eltérése. Speciális esetben a 11 rész mindkét végén több jel is elhelyezhető, meghatározott szemsor távolságokra egymástól. Például a lil rész mindkét irányú vége állhat sima kelmeszakaszból, amelyen szabályos szemsortávolságonkint szemmel megkülönböztethető egy vagy két szemsor van. Ezek pl. minden hatodik szemsorba bevezetett további fonallal állíthatók elő. E sima szakaszok kivé- 'ft telével a Hl rész, a 10 és 12 részhez hasonlóan, micro-mesh, vagy szemfutásmentes kötéssel készíthető. A deréknyílás kerületi elhelyezése, vagy an- 3^ nak a felvágása (akár kötés után készül, akár, mint ezután leírtuk, kötés közben) tetszés szerinti lehet. Például lehet lényegében egyenes, szempálcairányú, az orrok hegyével egybeeső, vagy lehet a kiegyenesített tömlő kerületén 35 oldalsó elhelyezésű. A 17 derékszegély előnyösen kétirányú nyúlásai kelméből készüljön és szélessége felvarrás előtt k'b. 6—50 mm (l/!4"-tal 2"-ig) terjedjen. 40 Hosszúsága előnyösen legyen meghatározott a felvarrás előtt, ami azután meghatározza a kész deréknyílás méretét. A bemutatott ruhadarab 11' törzsrészből és ehhez csatlakozó 1)0', 1,2' szárakból (a 13' és 14' szabott és varrott orrokkal) és a 17 derékszegélyű deiréknyílásból áll. Ha a ruhadarabot teljes egészében, vagy nagyrészt stretch fonalból kötötték, akkor kívánatos, hogy a formázás 'műveletét (amelyet a stretch fonalból készített harisnyáknál általában alkalmaznak) elhagyják, bár a ruhadarabok kívánságra formázhatok is. A' formázási művelet elhagyásának az az előnye, hogy egy ruhadarab az emberi méretek széles tartományára alkalmazható. A stretch fonalakból kötött harisnyák formázása, melynek során azokat formákra húzzák és azokon hőnek (nylon 6 esetében 120 C° és nylon 66 esetében 125 C° körüli hőmér- m sékletnek) és nedvességnek teszik ki, a harisnyákat adott méretre és alakra rögzíti és csökkenti a harisnyák nyúlóképességét. Amennyiben az ilyen, stretch fonalból kötött, formáaott gs 6 harisnyák több emberi lábméretre képesek illeszkedni, ez a mérettartomány korlátozott Másrészt azonban, mint a jelen találmány esetében is, a formázás művelete elmarad, lényegesen megnövekszik az az emberi anatómiai mérettartomány, amelyre a ruhadarab illeszkedik. A jelen ruhadarabokat előnyösen nyers állapotban relaxáló kezelésnek kell alávetni, hő és nedvesség hatása mellett, amely a fonal nyúlási tulajdonságait kifejleszti és megnöveli a ruhadarab rugalmas nyúlási és visszaalakulási képességét. Ezt a relaxáló kezelést festési művelettel is össze lehet kapcsolni. Ez a relaxáló kezelés akkor végezhető, amikor a ruhadarabok laza és feszültségmentes, va• 1 amint olyan állapotban vannak, hogy rugalmasságuk nem csökken és olyanban, hogy a fonal hőrögzítése nem következik be. Ennél a kezelésnél az alkalmazott hőmérséklet kisebb legyen, mint a fonal előrögzítési hőmérséklete, ne haladja meg lényegében a 105 C°-ot és lehetőleg 95 C° alatt maradjon. A ruhadarabokat pl. olyan festőfürdőben lehet kezelni, amelynek hőmérsékletét fokozatosan emelték fel maximálisan 85—90 C°-ra. Speciális esetben a ruhadarabok mosására és festésére Smith-tféle forgódobos festőgép vagy hasonló gép alkalmazható. A ruhadarabokat laza és feszültségmentes állapotban hálókba kell rakni és a dob rekeszeibe egyenlő arányban elosztani. A dobot előzőleg hideg vízzel kell megtölteni és a szükséges mennyiségű mosó és diszpergáló szereket is hozzá kell adni. A ruhadarabokat ebben a hideg fürdőben 20 percig kell forgatni. A fürdő hőmérsékletét ezután folyamatosan, 20 perc alatt kell 46 C°-ra növelni. Ezen a hőmérsékleten kell beadagolni a festő vegyszereket, a fürdőt további 15 percen keresztül kell ezen a hőmérsékleten tartani, ami után a hőmérsékletet folyamatosan kell 40 perc .alatt 60 C°-ra emelni. A fürdőt további 30 percen keresztül kell ezen a hőmérsékleten tar-, tani, miután ellenőrizni kell a ruhadarabok színét. Egy másik megoldás szerint a deréknyílást a festési eljárás után vágjak fel. Ezzel befejeződik a festési ciklus és a ruhadarabokat még a dobban hűtik le és öblítik. Ezután eltávolítják a dobból, centrifugálják, kiveszik a hálókból és megszárítják (pl. tálcás szárítóban) megfelelő hőmérsékleten, pl. 94 C°on. A ruhadarabok ezután viselésre készen állnak. Azonban a külső kép emelése érdekében, kívánságra ki is vasaihatók a ruhadarabok. Más módszer szerint nem forgó festőgép is használható, amelyben az áru álló helyzetben marad és a fürdőt cirfculáltatják ezen keresztül. Egy további változat szerint a kezelés autoklávban, túlnyomás alatt megy végbe, a ruhadarabok feszültség mentes állapotban vannak. 3