158493. lajstromszámú szabadalom • Kötött ruhadarab és eljárás annak előállítására

7 158493 8 Míg a relaxálás és a nyúlóképességet kifej­lesztő kezelés, az előbbi példák bármelyike sze­rint, jó nyúlási tulajdonságokkal rendelkező ruhadarabokat eredményez, gyűrött, töréses külsőt is adhat, hacsak azután nem kerül sor a vasalásra. Ezért egy másik relaxáló kezelési módszer szerint olyan méretű és alakú fémiformákra lehet felhúzni a ruhadarabokat, amelyek nem nyújtják meg azokat, és amíg azokon vannak, következik be a festés autoklávban, 95—105 C° közötti hőmérséklettartományban, amely hő­mérsékletet igen rövid ideig, mondjuk 80 má­sodpercig tartanak fenn. Ez ellentétben van a harisnyák festésénél általában alkalmazott 120— 125 C° hőmérséklettel és 1 1/2 órás időtartam­mal. Az 1. ábrán bemutatott idom teljes egészé­ben forgómozgású kötéssel készült. Azonban kívánságra a 10 és 12 részek az önmagában is­mert szaporítási és fogyasztási módszerrel (pl. lengőmozgással) sarokzsákkal is készülhetnek. Más változat szerint a sarokzsákokat forgó mozgás közben készített rész-szemsorokkal is ki lehet alakítani. A rész^szemsor olyan szem­sor, amely nem terjed ki a tömlő teljes kerü­letére. Egy további változat szerint minden sa­rok felület erősítőfonallal a kerület egy részén erősítve is lehet, az erősítőfonal maga is lehet stretch fonal, pl. hamissodrott fonal, mindkét erősített felület megfelelő alakú. Mivel a rész­leges sorokat, vagy a részleges erősítést a forgó mozgással végzett kötés közben készítik, vagy ki kell küszöbölni a fonallébegések keletkezését, vagy kötés közben azokat ki kell vágni, vagy pedig kötés után kell kivágni az ismert módon. A 10 és 12 részen a talpnak megfelelő terület is erősíthető. A 3. ábrán bemutatott egyik változatnál a 18 szegélyek, ahol 10 és 12 részek csatlakoznak a 11 részhez, legalábbis bizonyos szakaszon ke­resztirányban haladnak a szemsorokhoz és szem­pálcákhoz képest. Ennek megvalósításához a 10 és 12 részben alkalmazott fonalat használják a 11 részben is, azonban erősítő fonallal egészí­tik ki,, amely stretch fonal is lehet. A 11 rész kezdeténél ez a kiegészítő fonal fokozatosan növekvő ívű erősítést végez egészen addig, amig a fonal minden tűvel nem köt. A 11 rész má­sik végén az ellenkező folyamat megy végbe. Egy további stretch fonal segítségével szempál­cairányú 19 erősített sáv készíthető a 11 rész hosszában. E 19 sávon belül kell a deréknyílást kivágni. Bár ez a sáv úgy van feltüntetve, hogy a 11 rész teljes hosszában kiterjed, de be lehet fejezni röviddel e rész végei előtt. Ez a 19 sáv elasztomer vagy gumifonalból is köthető úgy, hogy a 17 derékszegélyt adja, ha középvonala mentén felvágják, a vágott széleket megfele­lően eldolgozzák és ha szükséges, a szegély vé­geit megfelelően megerősítik (pl. varrással), hogy a szemfutást megakadályozzák. Amikor az eddig leírt ruhadarabot nem vi­selik, a három rész, 10, 11 és 12, lényegében egyenes vonalban van. Az egyenestől való némi eltérés hozható létre a 6. ábrán látható módo­§ sítással. A 11 rész csipő szakaszainál a saroikzsákra emlékeztető és a 6. ábrán látható 18 és 19 két zsákot kötnek és ennek a szakasznak a kerü-JQ létén azonos ívekre terjednek ki. Ezek ezéken a területeken kelmetöbbletet eredményeznek, melynek következtében a szár-részek bizonyos mértékben kitérnek a 11 rész egyeneséből, mi­vel mindkét zsák szimmetrikusan . helyezkedik el a deréknyílás kivágásához képest. Ezek a zsákok bármely ismert sarokzsák előállítási módszer szerint készülhetnek fogyasztással és szaporítással, lengőmozgású kötés közben, vagy pedig szemsorszakaszok közbeiktatásával forgó­mozgású kötés közben. A középső szemoszlophoz vagy szimmetria­tengelyhez képest mindkettő lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus. Ha szimmetrikusak, a de­réknyílás vonala egybeeshet a szimmetriaten­gellyel, vagy attól eltérhet. Egy másik változat szerint all rész úgy ala­kulhat ki, hogy körkötéssel egy bizonyos terü­leten részszemsorokat állítanak elő és ezáltal 30 nagyobb hosszúságú kelmét biztosítanak a 11 rész felső szakasza mentén, amint azt a 7. áb­rán a 11 a terület mutatja. Például a 11a terü­letben minden harmadik szemsor csak néhány tűn kötött rész-szemsor, a közbeeső két szem­ig sor pedig az összes tűn kötött teljes kör-szem­sor. A deréknyílás a 11a terület szimmetriaten­gelye mentén, vagy a szimmetriatengelyen kí­vül eső vonal mentén készíthető el. 40 A találmány körébe tartozik a rész-szemso­rok gyakoris ágának és/vagy kerületmenti hosz­szának változtatása is. Például többmunkaegy­séges gép esetében, amikor a kötés a 11 rész egyik végétől hosszában a középső pontig halad, fokozatosan növekvő számú munkaegység ve­zérelhető úgy, hogy azonos vagy fokozatosan változó hosszúságú rész-szemsorokat állítsanak elő és a középpont elhagyása után ugyanez a folyamat megfordítva megy végbe. így nyolc 50 munkaegységes gép esetében (azaz a gépen nyolc különálló fonalbevezető és szemképző hely van) a 11 szakasz kötése az összes mun­kaegységen egyszerre kezdődik; adott helyen egy vagy több munkaegységet rész-szemsorok 55 kötésére kapcsolnak át, míg a többi körszem­v sorokat köt és egy további helyzetben a meg­maradt munkaegységekből ismét egy vagy több szakaszos kötésre kapcsol át és a még megmaradó munkaegység vaigy munkaegységek 60 továbbra is kör-szemsorokat kötnek; ez a fo­lyamat azután megfordul. Az első helyzetben kötött rész-szemsorok azonosak, vagy eltérőek lehetnek a második helyzetben kötött rész­szemsoroktól. Egy másik változat szerint bizo-65 nyos helyzetig néhány munkaegység folytatja 4

Next

/
Thumbnails
Contents