158463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált fenilalkilaminoéterek előállítására

9 158463 10 3,8 g litiumalumíniumhidridnek 25 ml száraz tetrahidrof uránnal készült szuszpenziójához. Három órai visszafolyatás közben való forralás után a reakciókeveréket vízzel elbontjuk, lehűt­jük, és a kivált hidroxidokat szűréssel eltávolít­juk. A szüredéket bepároljuk, és a maradékot éterben oldjuk. A kapott oldatot vízzel semle­gesre mossuk, majd nátriumszulfát fölött meg­szárítjuk. Éteres hidrogénklorid-oldat hozzá­adására N- [2-(dif enilmetoxi)-etil] -N-meitilfenetil­amin-hidroklorid válik ki. A szennyezésként je­lenlevő (titrálással és vékonyréteges kromatog­rafálással kimutatható) 2-(difenilmetoxi)-N-me­tiletilamin eltávolítására a szabad bázist ftálsav­anhidrid toluolos oldatával kezeljük. A hidro­kloiridot aceton és éter elegyéből átkristályosít­juk. Hozam 60%. Olvadáspontja 125—127,5°. Összetétel: számított: C^HasNOd: C 75,48, H 7,39, N 3,67% talált: C 75,3, H 7,2, N 3,65% A fenti műveletben kiindulási anyagként használt N- [2-(difenilmetoxi)-etil] -N-metil-2-f e­nilacetamid a következőképpen készül: 34 g fenilecetsavnak 50 ml tiomlkloriddal ké­szült oldatát visszafolyatás közben V2 óra hosz­szat forraljuk. A tionilklorid fölöslegének el­űzése után a maradékból 23 g-ot feloldunk 50 ml száraz toluolban. Az oldatot hozzácsepegtet­jük 36 g 2-(difenilmetoxi)-N-metiletilaminnak és 20 g trietilaminnak 100 ml száraz toluollal ké­szült oldatához. A reakciókeveréket vízzel, 2 n sósavval majd ismét vízzel mossuk. A szerves fázist megszárítjuk, és bepároljuk. A maradékot ledesztilláljuk. Hozam 1,5 g. Forráspontja 0,02 torr nyomás alatt körülbelül 200°. Egy másod­szori desztillációval 16 g terméket kapunk, 0,01 torr nyomás alatt 230—240° forrásponttal. Összetétel: számított: C24H25NO2: C 80,19, H 7,01, N 3,90% talált: C 80,1, H 6,9, N 4,2% 5. példa 22,7 g (0,1 mól) 2-(difenilmetoxi)-etilaminnak 500 ml benzollal készült oldatához hozzáadunk 13,2 g (0,1 mól) cinnamilaldehidet. Ezután a kép­ződött víz elvonására 25 g vízmentes nátrium­szulfátot adunk a reakciókeverékhez, szobahő­mérsékleten való 48 órai állás után bepároljuk, és a nyers N-cinnamilidén-2-(difenilmetoxi)-etil­aminból álló maradékot feloldjuk 300 ml izopro­panolban. Az oldathoz 20—30°-on 2,5 g nátriumbórhidri­det adunk, a reakciókeveréket visszafolyatás közben 1 óra hosszat forraljuk, bepároljuk, és vízzel és éterrel hígítjuk. Az éteres réteget el­választjuk, nátriumszulfát fölött megszárítjuk, és számított mennyiségű etanolos fumársavol­datot hozzáadva N-[2-(dif-enilmetoxi)-etil]-cinna­milamin-fumarátot választunk le. A termék etanol és éter elegyéből való áikristályosítás után 151—152°-on olvad. Hozam 25%. összetétel: számított: C28H20NO5: C 73,18, H 6,36, N 3,05% talált: C 73,0, H 6,4, N 2,95% 6. példa 37,8 g (0,157 mól) 2-[(o-metil-a-fenilbenzil)­-oxi]-etilamin, 22,0 g (0,157 mól) a--klór-m-xilol, .12,4 g (0,157 mól) piridin és 61 ml xilol keveré­két 8 óra hosszat visszafolyatás közben forral­juk. Lehűtés után a keveréket vízbe öntjük, étert adunk hozzá, a szerves fázist elválasztjuk, megszárítjuk, és bepároljuk. A magrezonancia­spektrum szerint a kapott nyers olaj a kiindulá­si aminnak, az előállítani kívánt N-/2-[(o-metil­a-fenilbenzil)-oxi]-etil/-m-metilbenzilaminnak és megfelelő tercieraminnak a keveréke. A vegyü­leteket frakcionált desztillációval választjuk el. A 0,01 torr nyomás alatt 180°-on forró 10 g-os frakció egyetlen foltot ad a vékonyréteges kro­matogramon; ez az előállítani kívánt bázis. A bá­zist maleinsav száraz éterrel készült oldatának hozzáadásával átalakítjuk a maleátjává. A só me­tanol és éter elegyéből átkristályosítva 106—108°­on olvad. Összetétel: számított: C28 H 31 N05: C 72,86, H 6,77, N 3,03% talált: C 73,0, H 6,9, N 2,9% 7. példa 0,85 g (0,0025 mól) N-/i2-[(o-metil-íar,fenilbenzil)­-oxi]-etil/-m-metilbenzilaminnak {készült a 6. pél­da szerint), 20 ml etanolnak és 0,2 ml 36%-os formaldehidnek a keverékét 1 att nyomás alatt szobahőmérsékleten Ratney-nikkel jelenlétében hidrogénnel kezeljük. "A számított mennyiségű hidrogén felvétele után a reakciókeveréket le­szűrjük, és a szüredéket bepároljuk. Magrezo­nanciaspektruma szerint a maradék N-/2-[(o-me­til-a-fenilbenzil)-oxi]-etil/-iN-metil-m-metilben­zilamin (mint a 2c példa terméke). Hozoam kb. 80%. Az előző példákban említett éter dietiléter. A szabadalom oltalmi körébe tartoznak a ha­tóanyagként legalább egy I általános képletű gyógyhatású vegyületet vagy annak nem toxi­kus savaddíciós sóját vagy kvaterner ammó­nium sóját tartalmazó gyógyszerkészítmények is. Ezek a készítmények a gyógyhatású anyagok alkalmazásra kész bármely alakjában lehetnek, de legelőnyösebbek a perorális alkalmazásra szán­tak, főképp a tabletták, beleértve a retard hatású tablettákat, továbbá a pilulák és a hatóanyagot tartalmazó kapszulák. A tabletták és pilulák szo­kásos módon egy vagy több farmakológiailag el­fogadható hordozóval vagy hígítóval, például tejcukorral vagy keményítővel, továbbá csúsz­tatóanyagokkal, például kalcium- vagy magné­ziumsztearáttal készülhetnek. A kapszulák ab­szorbeálható anyagból, például zselatinból, le­hetnek, és a hatóanyagot magában vagy szilárd 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 i

Next

/
Thumbnails
Contents