158437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidszármazékok, valamint azokat hatóanyagként tartalmazó gyomirtószerek előállítására
158437 3 4 mazékokat, hogy oktaMdro-l,2,4-ineteno-pentalenil-<(5)-iamint vagy a) valamely (III) általános képletű karbaminsavhalogeniddel — e képletben Hal fluor-, klór- vagy brómatomot, Rj hidrogént, 1—5 szénatomos alkil-gyököt, 3—8 szénatomos cikloalkil-gyököt, allilgyöfcöt, metoxigyököt vagy , fenilgyököt, R2 hidrogént vagy 1—5 • szénatomos alkilgyököt, vagy Rxés R2 együtt egy — CH 2 —CH 2 —O^CH 2 — —CH2 -csoportot vagy egy —(CH 2 ) n csoportot képvisel, ahol n = 4 vagy 5 —- vagy b) a (III) általános képletű karbaminsavhalogenid képzésére alkalmas komponensekkel, tehát fqszgénnel és egy (II) általános képletű aminnal, reagáltatunk 'kondenzálószer és előnyösen valamely, a reakcióban résztvevő anyagokkal széniben közömbös oldószer vagy hígítószer jelenlétében. Az oly (I) általános képletű oktahidro-pentalenil^(5)-karbamidak, amelyekben Rx helyén rövicbszénláncú alifás széhhidrogéngyök, cikloalkilgyök vagy fenilgyök, R2 helyén pedig hidrogén áll, a találmány értelmében oly módon is előállíthatók, hogy oktahidrcMl,2,4^meteno-pentalenil-(5)-amint egy (IV) általános képletű izooianáttal — e képletben Rj rövidsziénlánöú alifás szénihidrogéngyököt, cikloalkilgyököt vagy fenilgyököt képvisel — reagáltatunk. A fentemlített kafbaminsavszármazék reakcióképes funkcionális származékaiként pl. a következők jöhetnek tekintetbe: izocianát, rövidszénláncú alkilészterék, különösen metil- vagy etilészter, továbbá fenilészter, valamint a mono és diszuibsztituált amidok. Az oly (I) általános képletű új karbamidszármazékok, amelyekben RÍ helyén rövidszénláncú alkoxigyök, R2 helyén pedig rövic^-jénláncú alkilgyök áll, előállíthatók valamely N-'ak!táWidrojl,2,4-j meteno-pentalenil-(5)-N'-alkoxi-karbamid vagy N-oktahidro-l,2,4-meteno-pentalenil-(5)HN'-hidroxikarbamid utólagos alkilezése útján is; ez az alkilezés a szokásos alkilezőszerékkel, pl. alkilh'alogenidekkel, dialkilszulfonátokkal stb., savlekötőszer jelenlétében folytatható le. A N-Ho!ktahidro-l,2,4-meteno-pentalenil^(i5)-N'-alkoxikarl bamidok viszont az oktahidro-1,2,4-metenoHpentalenil-i(5Hzooianát valamely O-alkil-hidroxilaminnal való reagáltatása útján (vö. O. Scherer és mtsai, Angew. Chemie 75, 851—854, 1963) állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás fentebb ismertetett változataiban a reagáló anyagokkal szemben közömlbös oldószerként pl. szénhidrogének, mint benzol, toluol, xilolok, továbbá étereK, mint dietiléter, dioxán, tetrahidrofurán, dietilénglikol-monometiléter, klórozott szénhidrogének, mint metilénklorid, valamint rövidszénláncú ketonok, mint aceton vagy metiletilketon alkalmazhatók. Az izocianát, valamint a karbaminsavészterek vagy Ikarbamánsavarnidok (kartoamidok) reagáltatása általában kondenzálószer nélkül folytatható le, egyes esetekben azonban előnyös lehet, ha ezt a reakciót pl. alkálifémalkoholátok vagy szerves tercier bázisok jelenlétében folytatjuk le. Az oktahidro-1,2,4-meteno-pentalenil-(5)~ -aminnak valamely karibamoilhalogeniddel vagy az ennek képzésére alkalmas komponensekkel (foszgénnel és egy (II) általános képletű aminnal) való reagáltatása kondenzálószer, mint szervetlen bázis, pl. alkálifémhidroxid, -acetát, 4iidragénkarbonát, -karbonát vagy -foszfát, vagy pedig szerves bázis, mint tercier amin, pl. piridin, trialkilaminek vagy kollidin, jelenlétében történik. (II) általános képletű aminként pl. a következők jöhetnek tekintetbe: metilamin, dimetilamin, etilamin, dietilamin, propilaminok, butilaminok, ciklopropilamin, cikliobutilamin, ciklopentilamin, ciklohexilamin, anilin, azetidin, pirrolidin és morfolin. Ezek az aminők akár szabad állapotban, akár halogénhidrogénsavakkal képezett sók, előnyösen klórhidrát alakjában alkalmazhatók a reakcióhoz. A (IV) általános képletnek megfelelő izocianátként pl. alkilizocianátok, mint metil-, etilvagy propiilizociainát, feniMzooianát, allilizocianát, továbbá ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil- vagy ciklohexil-izoeianát kerülhetnek felhasználásra. (III) általános képletű karbaminsavhalogenidként különösen a dialkil-, cíkloaíkil- és alkilaril-karbaminsavkloridok és bromidok, pl. dimetil-, dietil-, diizopropil-, ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil-, ciklohexil- és metilfenil-karbaminsavklarid alkalmazhatók a találmány szerinti reakcióhoz. Mind az oktahidro-1,2,4-meteno-pentalenil-(5)-izocianat, mind pedig az oktahidro-l^^-meteno-pentalenil-íö^amin új, eddig nem ismert vegyületek. Ezeket a találmány szerinti eljárásban közbenső termékként szereplő vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy az oktahidro-1,2,4--nieteno-pentalenil-(5)-karfbonsav reakcióképes funkcionális származékait lebontjuk. Ilyen reakcióképes funkcionális származékként az azid és az amid jönnek tekintetbe, amelyek a Curtiusill. Hofmann-féle eljárással bonthatók le izocianáttá ill. aminná. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő izocianát előállítására előnyösen az azid Curtius-leibontása alkalmazható módszerként. E célból vagy a megfelelő karbonsavat alakítjuk karbonsavkloriddá, majd ebből valamely alkáliíém-aziddal való reagáltatása útján kapjuk a kívánt karbonsavazidot, vagy pedig a karbonsav 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
